A Mit eszik az ország? egy online felmérés, ami a magyarországi étkezési szokásokat vizsgálja. Utánajártak már kedvenc magyaros ételeknek, a grillezett klasszikusoknak, most pedig az édességek kerültek terítékre. Arra kíváncsiak: vajon mi Magyarország kedvenc házi süteménye? Ezen felbuzdulva mi is véleményt nyilvánítunk, lássuk a B COOL magazin újságíróinak kedvenc édességeit!
Csabai Berni – Őzgerinc
Csak kétszer eszem sütit egy évben. Karácsonykor és a szülinapomkor. Anyukám próbálkozott szegény, évekig, sőt talán évtizedekig is a különböző sütikölteményekkel. „Mégiscsak kellene valami desszert ebéd után!” „Kipróbáltam egy új vaníliásat! Nem kértek?” „Ez most tényleg nagyon finom lett, gyümölcsös-túrós, ezt meg kell kóstolnotok!” Igen, mindig megkóstoltuk, de valahogy nem fogyott.
Persze nem az ő gasztronómiai képességeivel van gond, egész egyszerűen a mi családunk nem édesszájú. Mindig is jobban értékeltünk egy csomag ropit, vagy jó kis sós mogyorót ebéd után, vagy a délutáni filmezésekhez. Idővel beletörődött szegény és elmaradtak a édesség-kísérletek.
Aztán az egyik családi rendezvényen a szomszéd néni hozott nekünk őzgerincet. Rumos-diós, ropogós, de egyben lágy is. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már a harmadikat fogyasztom belőle. Magam is meglepődtem, de ez volt egyetlen sütemény, amit tényleg nem lehetett abbahagyni. Lelkes lettem, hogy végre, nekem is van egy édesség, ha megkérdezi valaki, hogy milyen sütit szeretek, végre, én is tudok válaszolni a kérdésre!
A szomszéd nénivel azóta hagyománnyá vált a közös őzgerincezésünk. Már évek óta elköltöztem otthonról, de ő azóta is – több mint 10 éve – szorgosan elkészíti nekem a sütit, és az otthon vár engem Karácsonykor és a szülinapomon is. És amikor átmegyek megköszönni, még mindig ugyanúgy csillog a szeme, amikor elmondom, hogy mennyire finom és ez az egyetlen süti, amit meg tudok enni. Én pedig azóta is csak kétszer eszem sütit egy évben – és nagyon remélem, hogy ez még sokáig így is marad.
R. Szabó Zsuzsa – lávacsoki, a majdnem süti
A csokoládéval való viszonyomban sok volt a hullámvölgy. Volt időszak, amikor nem tudtam nélküle élni, s olyan is, amikor teljesen meg kellett magamtól vonni. Vagy fogyásvágy miatt, vagy pedig egy szigorú egészségügyi diéta miatt. Most már kiegyensúlyozottabb a kapcsolatunk, mert tudom, hogy a tej alapú csokikat nem szívleli a gyomrom, így ezeket teljességgel kerülöm is. Sajnos a tojásfehérjét sem kedveli a szervezetem, így a klasszikus csokis sütik sem jöhetnek szóba nálam. Igaz, hogy növényi alapú itallal és vajpótlóval sokféle süti elkészíthető, de én mégis az olvadó csoki élményét keresem a desszertekben.
A lávacsoki, vagyis a szuflé épp ezért tökéletes. A szuflé ugyanis valahol a sütemény és a csoki közt van. A magas kakaótartalmú csoki, az étcsoki és a holland kakaópor is remek társ a szuflékészítésnél. Ráadásul össze lehet gyorsan dobni tehéntej és tojásfehérje nélkül is.
A lávaként kifolyó csokimáz látványa és íze is mennyei. Házi gyümölcslekvárral fokozható az ízélmény.
Szöllősi Tímea: Fahéjas csiga
Igazi édesszájúként odavagyok minden süteményért és tortáért, pusztán csak egyet nem is tudnék kiemelni; inkább évszakos kedvenceim vannak, amelyek időről-időre visszatérnek. Nyáron a könnyebb joghurtos és túrós finomságok, mint a Charlotte-torta, majd ahogy hűl az idő és rövidebbek a nappalok, úgy vágyom valami olyan sütire, aminek mélysége van. A fahéjas csiga ilyenkor maga a csoda, amely a kelt tészta testességével és a fahéj illatával egyszerre ellágyít és melenget, és egyre közelebb hozza a tél és a karácsony hangulatát.
Az első fahéjas csiga, amit elkészítettem Nigella Lawson receptje volt, és ezt a csigát azóta semmi nem tudta felülmúlni. Mivel az egész család nagy rajongója, az évek során kipróbáltuk sokféle verzióját egészen a gluténmentes változatig, amely szintén meglepően finom lett. De mivel azóta rájöttünk, hogy Nigella eredeti skandináv receptúrájánál nincs jobb, már nem strapáljuk magunkat. Így november táján menetrendszerűen előveszem a könyvet és futószalagon sütjük. Remek ebéd utáni időtöltés a gyerekekkel hétvégi napokra, ami közös programnak is tökéletes, de a legjobb, amikor nézzük a sütőben gyönyörűen dagadó illatozó kis csigákat.
Polesz Anita – Vidéki sütik
Igyekszem egyre kevesebb édességet fogyasztani, a cukrászdákat már simán el tudom kerülni. Ha mégis betévedek, akkor a hagyományos, klasszikus krémes az, amit fogyasztok, igaz a cukros tetejét már félre tudom tenni a tányéromon.
Ám léteznek a vidéki sütik, amiket egykor nagymamám is sütött: mézeskrémes, kókuszos kocka, fehéregér. Ezeknek nem tudok ellenállni, legyen bármennyi is a tálcán, bármilyen cukros és édes, habzsolom. Annyi a szerencsém, hogy már ritkán jutok hozzá, a családtagjaim, akik nagymama hagyományát folytatták, szintén meghaltak, a cukrászdában kapható hasonló édesség valahogy mégsem olyan, így könnyen ellenállok nekik. Az egyetlen édesség, amit szívesen megcsinálok, (egy évben kétszer) az az olasz baracklekváros crostata, azaz rácsos linzer. Egyszerű és a családtagjaim csak egy szeletet hagynak nekem a frissen kisült sütiből.
Budafoki Tamás – A klasszikus a legjobb!
Egy hazai recepttel Panni konyhájábol a Mézes zserbó! Fogadjátok szeretettel azt a családi receptet, amit magam is megtanultam elkészíteni. Végig kísérte ez a sütemény minden karácsonyomat, és édessé tette azokat a meghitt pillanatokat, melyek meghatározóak voltak. Mi mást is írhatnék, mint a mézes zserbót!
Tésztalap készítése:
50 dkg lisztet 5 dkg zsírral, 2db tojással, 4 evőkanál olvasztott mézzel, 4 evőkanál tejjel, 16 dkg porcukorral és kiskanál szódabikarbónával összegyúrunk. Jó alaposan, minél homogénebb legyen. Ha ezzel megvagyunk, 5 db cipóra osztjuk. Veszünk egy tepsit, kissé felmelegítjük, a hátára fordítjuk, és jól bezsírozzuk. Az egyik cipót a tepsi hátán szépen, méretre nyújtjuk, és kisütjük. Ha kész van egy lap, lapos, széles késsel óvatosan megemelgetjük (Vigyázzunk, ez kritikus rész, nehogy megtörjön!), majd óvatosan lecsúsztatjuk róla. Ha kisült az összes lap, hagyjuk kihűlni.
Közben elkészítjük a krémet:
2 db tojás sárgáját kikeverünk 2 evőkanál liszttel, 3 evőkanál cukorral, 4 dl tejjel úgy, hogy a tejet keverés közben adagoljuk hozzá. Ha megvan, sűrűre főzzük, és hagyjuk kihűlni. 25
dkg margarint 18 dkg porcukorral és 2 db vaníliás cukorral habosra keverünk, hozzáadjuk a kihűlt alapot és együtt simára, jól elkeverjük. A krémet négyfelé osztjuk, és megkenjük az első lapot, majd ráhelyezzük a következőt, megint megkenjük, és ezt addig csináljuk, míg az utolsó lap is a helyére került. Ezután jön a tetejére a csokimáz. A csokimázhoz 15 dkg cukrot 3 evőkanál vízzel felforralunk, majd levéve a tűzről 3 evőkanál kakaót (jobb fajtából) belekeverünk, és végül hozzáadunk körülbelül egy tojásnyi margarint, hogy elnyerje a fényességét. A megkapott mázat egyből a tésztára öntjük, lapos késsel
elsimítjuk. Ekkor már csak annyi a dolgunk, hogy várunk 2-3 napot, hogy megpuhuljon.
Ezután már kész is: lehet szeletelni és fogyasztani!