A szenvedélybetegség roppant aljas dolog, hiszen keményen hat magára a betegre és annak környezetére is. A függőség felülírhatja az emberi kapcsolatok fontosságát és az erkölcsi normákat is. Cikkükben azt járjuk körbe, hogy miként tudnak segíteni az érintettnek a családtagok, illetve bemutatjuk azt is, hogy a segítő szándék ellenére milyen viselkedési formák nem vezetnek eredményre.
A szenvedélybetegségről pár fontos gondolat
A vágy és a kontrollvesztés a két kulcsszó, amit a szenvedélybetegség fogalmának körbejárásakor ki kell emelnünk. A vágy, a sóvárgás egy addiktív szer, dolog, élmény után akkorára nő a függőben, hogy az önuralmát is elveszítheti. A vágyak rövid távú kielégítésére irányuló ellenállhatatlan késztetés elfeledteti a függővel a hosszú távú veszélyeket.
A szenvedélybeteg cselekedeteinek a legfőbb mozgatórugói az intenzív gyönyör kergetése és a lemondás kellemetlenségétől való félelem.
Fontos tudni, hogy a függő nem mindig van tisztában helyzetének súlyosságával, és durván, elutasítóan tud reagálni a segítő szándékra.
Legádázabb dolog az alkoholfüggőség és a drogfüggőség. Egyéb viselkedésformák is léteznek – cigaretta, szerencsejáték, virtuális világ, szex, evés, vásárlás, sport -, amik okozhatnak függőséget. Természetesen ezek is nagyon súlyos életmódbeli változást eredményeznek és aggodalomra adnak okot.
A függőséget sokan tagadják
A szenvedélybetegséggel szembenézni kőkemény feladat és nem minden függő érkezik meg időben abba az állapotba, hogy a démonjait felismerje. Sok függő pedig akkor is tagadja a függőségét mások előtt, amikor ő maga már konstatálta, hogy baj van.
Amikor a család szerepéről beszélünk, bizony körbe kell járni azt is, hogy vajon ez elsődleges szocializációs közeg, ez a mikrokörnyezet nem játszott-e szerepet a szenvedélybetegség kialakulásában. Rázós téma, hiszen ahol felmerül a család részéről a segíteni akarás, ott valószínűleg nem a családi kötődéseknél kell keresni a probléma legfőbb gyökerét. De ez jóval összetettebb dolog, hiszen megannyi szakirodalom foglalkozik azzal, hogy a genetikának és a tanult viselkedésformáknak, modelleknek mekkora a hatásuk a függőségre való hajlam kialakulásában.
Ha láttad már az Egy kosaras naplója című megrendítő filmet Leonardo DiCaprio főszereplésével, akkor láthattad, hogy hogyan képes a tudatmódosító szer, a drog átvenni a hatalmat a józan ész felett. A tehetetlen anya nem tudja megfékezni, meggyőzni gyermekét. Az alábbi pár perces jelenet ezt mutatja be:
https://www.youtube.com/watch?v=nL4D525Q65U
Volt olyan ismerősöm, akinek a gyermeke egy számítógépes játék rabja volt, és anyaként sehogyan sem volt képes meggyőzni őt arról, hogy térjen vissza az egyetemre, fejezze be a tanulmányait, töltse hasznosan az idejét. Döbbenetes volt külső szemlélőként is megtapasztalni, hogy a fiú micsoda konok ellenállást tanúsított. Az internet kihúzásával azonban nem sikerült orvosolni a bajt, csak még jobban eldurvította a helyzetet. Mit ne tegyen, és mit tegyen akkor a család? Ezeket igyekszünk most összeszedni.
Reakciók, szerepek, amiket el kell kerülni, ha segíteni akarunk
Megmentő szerep
Automatikus reakció egy aggódó anya részéről például, ha felismeri szeretett gyermeke függőségét, és úgy próbál segíteni neki, hogy elintéz helyette dolgokat, mentesíti őt a betegség káros következményeitől. Falaz neki az iskolában, a munkahelyen, befizeti helyette a számlákat, rendet rak nála.
Ezzel ugyanis egyszerre legalizálja a cselekedeteit és sajnos lehetőséget ad a függőnek arra, hogy korábbi életvitelét folytassa.
Erőszakos lebeszélő
Egy számunkra fontos ember züllését, kontrollvesztését látni nagyon fájó. Az erőszakos fellépés is automatikus, zsigeri, ösztönös reakció. A határozott, ellentmondást nem tűrő fellépést hatásosnak gondolnánk, ám azoknál a szenvedélybetegeknél, akik maguk sem mertek még szembenézni a helyzetük súlyosságával, nem nyitottak az erőszakos lebeszélésre. Az észérvek sajnos nem mindig hatásosak.
Hős, demonstrátor
A szenvedélybetegség már önmagában is blokkol egy csomó tevékenységet, lefojtja az emberi kapcsolatokat, leszűkíti az illető lehetőségeit.
A hős szerepébe bújt családtagot is a segítő szándék vezérli, ám egy sokkal tartalmasabb, jobb, kiugróan magas teljesítményekkel teli élet folytonos emlegetése és demonstrálása sem célravezető.
Stratégiák, amik segíthetnek
Szakításhoz, váláshoz, a család összeomlásához is vezethet a szenvedélybeteg viselkedése. Ezért sok esetben életbevágóan fontos, hogyan reagál a környezet.
A gyógyulásra egy folyamatként kell tekinteni
Amikor külső segítségre van szükség, halaszthatatlan a szakember bevonása, szem előtt kell tartani, hogy a leszokás, a szenvedélybetegség kezelése hosszú folyamat. Nem várható el azonnali javulás, gyógyulás. A függőnek magának is nyitottnak kell lennie a változásra, ez pedig időbe telhet és sok energiába is kerülhet. A családnak, a társnak, a szoros barátoknak is tisztában kell lenni azzal, hogy ez egy rögös út. Ezt a betegben is erősíteni, tudatosítani kell.
Az elkötelezettség erős motiváció
A szenvedélybeteg környezetéből meg kell próbálni kiiktatni minden olyan ingert, ami visszaesésre csábíthatja. Ez rettentően nehéz, hiszen a vágy tárgyának megszerzése és elérhetősége nem mindig kontrollálható. Lehetőség szerint a család a saját életvitelével tudjon egyéb örömforrásokat mutatni. Sportra, új szokásokra ösztönözhetik függő szerettüket.
A betegséget előidéző stresszfaktorokat ki kell iktatni
Az intenzív örömöt ígérő addiktív szer, anyag, hely, élmény elkerülése kulcsfontosságú a függőség kezelésénél. Ha valaki mondjuk a stresszes munkahelye és az elviselhetetlen főnöke miatt kezdett el inni, akkor a családnak meg kell küzdenie azért, hogy azt a munkahelyet elhagyja, és újat keressen. Egy felépülőben lévő szenvedélybetegnek kerülnie kell, hogy újra szembesüljön azokkal a stresszhatásokkal, amelyek a függőséget okozó szer használatához vezettek.
Egy felépülőben lévő ember fokozottan sérülékeny, ezért fontos, hogy megtalálja a módját a feszültség levezetésének, ahogy azt fentebb is említettük. Valamilyen aktív kikapcsolódással, sporttal, testmozgással például a stresszoldást mindenképp meg kell oldani!
A szenvedélybetegség miatti konfliktusokat minden félnek fel kell dolgoznia
A függő ember gyötrelmeit látni megterhelő. Így azoknak is szükségük lehet szakember segítségére, akik a szenvedélybeteg viselkedésének és életmódbeli változásainak elszenvedői voltak. Ha a családtagok is megtalálják a maguk stresszoldó technikáit, akkor a saját pszichés állapotukon is javíthatnak.
Ha érintett vagy a témában, akkor ezt az oldalt feltétlen nézd meg, folyton frissül!
Ezeket a cikkeinket is nézd meg:
A családtól örökül kapott emlékek, traumák felismeréséről és kezeléséről
Használd a saját belső mozid! Vizualizációs technikák a céljaid eléréséhez
