Minden év elején erősebben él bennünk a vágy, hogy új életet kezdjünk, életmódot váltsunk, de valójában bármikor megtehetjük, hogy egészségesebb és boldogabb életet kezdjünk el élni. Ötvös Edina egészségserpával beszélgettünk jó és rossz szokásokról és arról, hogyan lehetünk egészségesebbek a holisztikus szemlélet segítségével.
A holisztikus szemlélet szerint az ember egy egész, a testi, lelki, szellemi tényezők mindannyiunkban szoros egységben és kölcsönhatásban működnek. Minden mindennel összefügg: nem elég, ha mozgunk, nem elég, ha egészségesen táplálkozunk, az is fontos, hogyan alszunk, milyenek az emberi kapcsolataink vagy éppen a munkához való viszonyunk. Vagyis a különböző életterületek összefüggenek egymással, és ha az egyik területen egyensúlytalanság van, akkor az hatással van a többire is.
– Hogyan segíti és támogatja egészségünket a holisztikus szemlélet?
– A holisztikus egészség coach az életmódunkkal összefüggő prevencióra fókuszál, de nem akarja az orvost helyettesíteni. Inkább a betegségek kialakulását szeretné megelőzni, vagy ha már orvoshoz jár valaki egy diagnosztizált betegséggel, akkor az életmódjával megtámogassa az orvos által előírtakat. Nagyon sok olyan betegség van, ami táplálkozással megelőzhető lett volna, vagy adott esetben hosszabb távon el lehetett volna hagyni egy gyógyszer szedését. Ha például fejfájásunkkal elmegyünk a háziorvoshoz vagy a belgyógyászhoz, ő egy bizonyos aspektusból megvizsgálja és megmondja, hogy milyen gyógyszert kell bevenni, hogy elmúljon. Jó esetben mögé akar látni a problémának és utána jár, hogy mi lehet a kiváltó ok.
De az már nem biztos, hogy elküld egy mikrobiológiai vizsgálatra, ahol kiderülhetne, hogy esetleg a bélrendszerben van a probléma és a tünetek oda vezethetők vissza. A holisztikus látásmód viszont mindezt magában foglalja. Azáltal, hogy az emberre, mint egy egészre tekintek rá, egészségserpaként lehetőségem nyílik arra, hogy beszélgessek az ügyfeleimmel arról a tizenkét, az életetutat nagyon befolyásoló tényezőről, ami meghatározza, hogyan érzi magát az illető, illetve milyen problémákkal és nehézségekkel küzd.
– Milyen előzményei vannak annak, amikor már úgy érzi valaki, hogy változásra van szüksége?
– A stressz kulcstényező ebből a szempontból. Ha valaki egy stresszes időszakban van, akkor úgy érzi, hogy valami nem jó… valami nem úgy működik. Kevésbé motivált, többet beteg, emésztési problémái vannak. Most a covid alatt rávilágítottak arra, hogy az immunrendszerünk a gyomor és a bélrendszer állapotától függ. A bélrendszert úgy is szoktuk nevezni, hogy a második agy, és tényleg összeköttetésben van az aggyal. Ahhoz, hogy ez a kapcsolat jól működjön, a bélben kell rendnek lennie. Minél összetettebb és többféle baktérium található meg benne, annál jobb nekünk, mert akkor segíti az immunrendszerünket, az anyagcserét, de még a boldogsághormonok termelődését is, és bizonyos betegségek nem alakulnak ki; csak hogy a legfontosabbakat emeljem ki.
– Ehhez viszont tényleg kellene a preventív szemlélet…
– A covid miatt most nagyon felértékelődött az egészség szerepe. Magyarországon eddig csak szlogen szinten volt jelen, és nem igazán foglalkoztunk vele. De most azt látom, hogy nagyon sok ember elkezdett jobban odafigyelni az egészségére, és sokan megvizsgálják, hogy mit tudnak tenni ennek érdekében. És már nem akkor, amikor kórházba kerülnek, hanem hamarabb. Már megelőzni is akarunk, nem csak gyógyítani. Ha ilyen irányba tud menni a társadalom, az az egészségünk és az egészségügy szempontjából is nagyon előnyös lesz.
– Melyek a leggyakoribb problémák, amelyekkel találkozol, és amelyekre, ha egy kicsit jobban odafigyelnénk sok betegséget megelőzhetnénk?
– Több olyan probléma van, amelyekkel visszatérően találkozom, az egyik a már említett stressz és annak kezelése, a mozgásszegény életmód, de van egy nagyon „egyszerű”, de ugyanakkor elég sok galibát okozó probléma is, ez pedig a folyadékfogyasztás. A sejtek közötti tápanyagok szállításához elengedhetetlen a víz és folyadékfogyasztás, a hozzám forduló ügyfelek nagy többsége mégsem iszik elég folyadékot. Pedig, ha csak egy egyszerű fogyókúrára gondolunk már sokszor az is elég, ha fél liter víz helyett napi két litert fogyasztunk. Mivel – az éhséggel ellentétben, amelyet egészen nyilvánvalóan érzünk – a szomjúságérzés csak akkor jelentkezik, amikor már késő, nekünk kell tudatosnak lennünk és eleget inni, még mielőtt a szervezetünk jelezne.
Az emberek gyakran megérzik, hogy valami nem működik.
A tizenkét, az életünket befolyásoló dolog között, amit áttekintünk van olyan, ami a lelki síkot vizsgálja, és a beszélgetések során derül ki, hogy valójában mi a probléma. Volt olyan menedzser ügyfelem, aki sokat sportolt, odafigyelt arra, hogy mit eszik, viszont nagyon sokat ült autóban és járta az országot. Ilyenkor az összes táplálkozással kapcsolatos dolog felborult, és ő csak azt érezte, hogy vannak napok, amikor sokkal idegesebb és feszültebb. Eleinte nem jött rá, hogy mi lehet e mögött a feszültség mögött, csak érezte, hogy nem szeret már vidékre járni. Közben a stressz miatt egyre többet fájt a gyomra, de semmit nem talált az orvos. Több alkalom kellett hozzá mire megfejtettük, hogy alapvetően mi a baj, amivel aztán már tudtunk dolgozni.
– Hogyan tudunk változtatni egy rossz szokáson vagy bevezetni egy újat úgy, hogy az tényleg beépüljön?
– Kell egy fajta tudatosság, ami ott kezdődik, hogy felismerjük, mi a gond. Ez az első lépés, ami után aztán sok apró lépést kell tenni. Erre vagy alkalmas valaki, hogy egyedül is meglépje, vagy segítséget kér egy szakembertől. Ha egy rossz szokáson akarunk változtatni, akkor ki kell találni azt is, hogy mi az, amin a rossz szokással kapcsolatban változtatni szeretnénk: teljesen befejezni a szokást, átalakítani, vagy kevesebbet csinálni? Nagyon sokféle választási lehetőségünk van. Akármilyen rossz szokásról beszélünk, ha lebontjuk apró lépésekre, már egyből nem lesz olyan félelmetes a változtatás. A rossz szokásainkat valójában szeretjük, hiszen ezért is csináljuk ezeket. De ha átalakítjuk jó szokásokra, akkor már meg is oldottuk a feladatot.
– Ez viszont nem megy olyan könnyen, hiszen minden év elején tele vagyunk fogadalmakkal, amelyeket aztán nagyon ritkán tartunk be. Mit kellene másképp csinálni, hogy idén végre sikerüljön betartani a fogadalmakat?
– Ne akarjunk holnaptól fenekestül felforgatni mindent. Gondolkozzunk el azon, hogy mi a cél, miért akarunk változtatni és mit szeretnénk elérni. Mert az nem cél, hogy idén lefogyok. A változáshoz egy olyan célra van szükségünk, amelyet mérföldkövek előznek meg. Ha tudjuk, hogy min szeretnénk változtatni és mit szeretnénk megvalósítani, akkor már jobban megfoghatóbbá tudjuk tenni a számunkra. Ehhez meg kell nézni, hogy mi az, ami jelenleg nem működik és miért szeretnénk rajta változtatni. Ha többet akarok valamiből, akkor miért és mi a célom vele.
Ha ezeket jobban megvizsgáljuk, akkor az életmódváltás sokkal sikeresebb lesz, mintha csak azt mondjuk, hogy „idén életmódot váltok”. Amikor azt mondjuk, hogy egészséges élet vagy életmódváltás, akkor mindenki azt gondolja, hogy amit idáig csinált az nem jó és teljesen fel kell forgatni mindent. Ez főleg januárban az újévi fogadalmakkal kapcsolatban figyelhetjük meg. Ha valakinek van kitartása, akkor ez a váltás hetekig, esetleg hónapokig is kitarthat, de aztán amikor elfogy a kitartás, magunkra maradunk, akkor ott állunk és nem tudjuk hogyan tovább. Szerintem az egészséges életmódhoz nem kell felforgatni az életünket, hanem magunkra kell szabni.
– A Te életedben mi indította el a változást, hogyan kezdtél el az egészséggel foglalkozni?
– Az egészség és egészségtudatosság nagyjából már középiskola óta nagyon foglalkoztatott, de az Ausztráliában töltött két évnek köszönhetem, hogy elkezdtem tudatosabban megélni. Itt tapasztaltam meg azt, hogy máshogy is lehet élni. Mindig is nagyon szerettem enni, nagyon szeretem a magyaros ízeket és ételeket, hajdúsági lányként hamar megtanultam főzni és mivel az egész családom a mezőgazdaságból él, magunknak termesztettünk mindent, sok mindent megtanultam a növényekről, Ausztráliában viszont azt a gyakorlati tapasztalatot szereztem meg, hogy hogyan lehet egészségesen élni és enni, hogy az ne legyen teher.
Élvezetes legyen ugyanakkor egészséges is.
Szerintem még mindig túl nagy a szakadék a között, hogy egészséges étel és élet, valamint napi rutin. Sokan szeretnének változtatni, de úgy érzik, hogy a napi teendők közé nehezen tudják beilleszteni az újdonságot. Az alapvető probléma az az, hogy mindenki azt gondolja, hogy amit idáig csinált az nem jó, mindent teljesen fel kell forgatni és csináljunk valami újat. De az életmódváltás nem erről szól. Akkor működik a lejobban, ha egyénre szabott, olyan, amit hosszútávon is meg tudok tartani. Én abban tudok segíteni, hogy ezt az ügyfeleimre szabjam, természetesen velük együtt.
Ha tetszett, olvasd el ezt is:
