A magyar kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb rablógyilkossága, a móri mészárlásként is nevezett bankrablás pontosan 20 éve történt. Az elkövetőt évekig kereste a rendőrség, végül Nagy László a tárgyalása előtt öngyilkos lett a cellájában.
Mi történt Móron?
2002. május 9-én délbenr két férfi lépett be a móri Erste Bank fiókba. A támadók bankrablás terveztek el, elsőként az ügyféltérben géppisztollyal megölték meg a biztonsági őrt, ezt követően egyikük visszament őrködni a bejárati ajtóhoz. Itt egy kézzel írt „Műszaki okok miatt zárva” feliratú táblát mutogatott, ezzel küldte el az bankba érkező ügyfeleket.
Tettestársa közben egymásik fegyverrel végigvárta a bankfiók helyiségeit, és mindenkire fejre vagy felsőtestre célzott lövést adott le, akit ott talált. Ezután a bank számítógépét és telefonközpontját is szétlőtte. A két rabló nem nyitotta ki a páncélszekrényt, összesen 7,3 millió forinttal távozott a tett helyszínéről mindössze fél óra ott tartózkodás után – döbbenetes pusztítást hátrahagyva.
A bankból kilépő férfiak közül az egyik kívülről bezárta annak ajtaját, a kulcsot pedig messzire dobta. Erre figyelt fel az egyik szemtanú, akinek sejtése, hogy valami nincs rendben, beigazolódótt. Elindult a bankfiók felé, hogy kiderítse mi történik odabent. Ekkor fedezte fel a lövésnyomokat és egy közeli boltból értesítette a rendőrséget. A mészárlás rekonstrukciója az alábbi videóban látható:
Kegyetlen gyilkosságok történtek
Miután a szemtanú értesítette a rendőrséget, két járőr érkezett a helyszínre. Miután rájöttek, hogy a bejárati ajtón nem tudnak bemenni, a hátsó ablak felé vették az irányt. Egyikük benyomta a bankfiók hátsó ablakát, bemászott rajta – majd ledermedve és falfehéren jött vissza rendőrtársához. A tragédia után így nyilatkozott a látványról:
„Mindenhol lelőtt emberek feküdtek. A három ügyfél, egy biztosítási ügynök, a biztonsági őr, a fiókvezető és két alkalmazott. Az első bejelentő veje átlőtt fejjel egyszer csak feltápászkodott, és céltalanul elindult a helyszínelők felé. A csak aznapra helyettesítőnek érkezett pénztároslány is mutatott még életjeleket. Mindkettőjüket kórházba szállították, ám ott belehaltak az élettel összeegyeztethetetlen fejsérülésekbe.”
A tragédia nyolc ártatlan ember életét követelte. Hatalmas erőkkel indult meg a nyomozás az ügyben, a rendőrség minden létező erőforrását bevetette, hogy minél előbb rács mögé zárja a gyilkosokat. A bűncselekmény után néhány órával a rendőrség két, már korábban is körözött bűnözőt gyanúsított meg a gyilkosság elkövetésével – Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot – a nyomozás során azonban nem találtak ellenük semmilyen bizonyítékot.
Újabb elkövetők neve merült fel
Az épp a bankba érkező ügyfeleket egy „Műszaki okok miatt zárva” felirattal próbálták elküldeni a helyszínről. A zárt ajtó mögött álló, kívülről szemlélődő szemtanú szerint az egyik fegyveres nekitámaszkodott az üvegnek, ez alapján pedig pontos személyleírást tudott adni róla a rendőrségnek.
A fantomrajz alapján elfogták Kaiser Edét, majd vallomása alapján Hajdú Lászlót. Mindkettejüket már évek óta körözték és több rablással is összefüggésbe hozták a hatóságok. A szemtanú felismerte Kaiserben az ajtóban állót, ám a tenyérnyomat nem egyezett Kaiserével, de a rendőrség mégis úgy vélte, hogy biztosan köze van a bankrabláshoz.
A vádirat több részében is vannak furcsaságok – mint például, hogy Kaiser Ede ismeretlen társa ismeretlen időben, ismeretlentől beszerzett lőfegyverekkel vett részt a bűntényben. A vádlott tettestársa, Hajdú László nem is került a móri gyilkosság miatt a vádlottak padjára bizonyítékok hiányában, más rablásokért azonban elítélték. Kaiser Ede jogerősen életfogytiglani fegyházat kapott Mór miatt, de megdöbbentő fordulat történt.
Végül meglett a tényleges elkövető
Egy amatőr régész fémkeresővel kutatott Tatabánya közelében, amikor is pisztolyokra, illetve fegyveralkatrészekre bukkant. Az egyik pisztolyról megállapította a fegyverszakértő, hogy a veszprémi postást azzal lőtték agyon.
A Nemzeti Nyomozó Iroda két, a veszprémi gyilkossággal foglalkozó nyomozója viszonylag gyorsan azonosította a tatabányai Weiszdorn Róbertet, majd Nagy Lászlót. Utóbbi ujjnyomata ott volt a megtalált fegyveralkatrészek egyikén. A kihallgatások során előbb még csak a veszprémi postásgyilkosságot rótták Nagy terhére.
2007. február 17-én a rendőrség Tatabányán elfogta a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót. A lakásán tartott házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek: egy Skorpió típusú géppisztoly és egy pisztoly. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz.
Vallomása szerint a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb bűnöző követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn vallomása ellentmond ennek, ő azt vallotta, hogy a rablás ötletgazdája Nagy volt, és ketten hajtották végre a tervet.
A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt a bankfiók ajtajába, és elküldte az időközben a fiókba betérni akarókat. Eközben Nagy a fiók ügyfélterében agyonlőtte az ott tartózkodó további hét embert. Ezzel a fő gyanusított Nagy László lett a móri gyilkosságok ügyében. Nem várta meg a bírósági ítéletet, 2007. július 13-án börtöncellájában öngyilkos lett.
Tettestársa, Weiszdorn Róbert életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, amiből legkorábban 30 év után szabadulhat. A büntetést 2010. december 9-én a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést.
Források: Magyar Nemzet, Origo, NLC, ECHO archív
