Egy égitest, mely társa bolygónknak- a Földnek-, egy égitest, mi meghatározza életünket. Egy érdekes űrbéli nagy kő, ami folyton folyvást velünk van. Számtalan népi hiedelem, tudományos vita zajlik létezésének titkait feszegetve, de az biztos, hogy nélküle nem lennénk most pont itt és az sem, hogy pont most. Július 20-án ezt az égitestet ünnepeljük.
A Hold napja azért van mert 1969. július 20-án lépett először ember a Holdra. Neil Alden Armstrong és Edwin Eugene „Buzz” Aldrin személyében. Ennek tiszteletére tartjuk most a Hold világnapját.
A Hold
A Hold a Földünk egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriás holdja. A Földtől mért átlagos távolsága 384 402 kilométer. Ez annyit tesz, hogy egy és felet kell pislognunk míg odaérünk, mivel a fény 1,3 fénymásodperc alatt ér oda. Átmérője 3476 kilométer, ami csillagászatilag elhanyagolható, hozzávetőleg negyede a Földének. Az viszont érdekes, hogy az eddigi tudásunk alapján a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja- a Jupiter három holdja, a Ganymedes, a Callisto és az Io, valamint a Szaturnusz Titan holdja után.
Miért jó Holdinak lenni
Fittyet hányhatunk a diétára 😊 mivel a testek súlya körülbelül hatoda a földinek. Így még ha űrruhában is de könnyedén ugrálhatunk a felszínén. Szinte szuperhősöknek is képzelhetjük magunkat. Az űrbéli atrocitások, mint a napszél, a Föld takarása miatt, napokig nem érinthet minket, ez által nem leszünk idegesek, és nem érnek negatív energiák. Ez tényleg kellemes. Mivel nincs légkör- teljesen sötétek a nappalok, az az gyönyörűen láthatjuk az univerzum csodálatos csillagainak csillogását. Egy holdi ingatlan egyértelműen örök panorámát biztosít a galaxisunkra. Kiváló kilátást élvezhetünk holdi teraszunkról, az ismert univerzum legszebb és legkékebb bolygójára- a Földre. Bár a természet lágy ölének ringatását nem élvezhetjük, hiszen egy nagy kövön, a sivár síkságok simogatásában nem sok a látnivaló, de az biztos, hogy nyugi van. A legjobb abban, ha valaki holdi-nak áll, hogy nincs tömeg! A népsűrűség teljesen elhanyagolható, így tényleg békességben éldegélhet.
Miért veszélyes Holdinak lenni
A Hold mindig ugyanazt az orcáját mutatja felénk. Kráterekkel, síkságokkal, megtűzdelt felszínén semmi különleges nem található, az ásványi anyagokon kívül. No de mi van a másik, a sötét oldalával, amit egyáltalán nem ismerünk? Legendák, felröppenő hírek, és a tudomány fejtegetései tapogatóznak az ismeretlenben. Ott a sötét oldalon lehet, hogy történik valami. Egyesek azt mondják már régóta lakik ott az ember kolóniákat létrehozva. Mások azt rebesgetik, hogy földön kívüli civilizációk bújtak el ott a szemünk elől, akik csak figyelnek és várják az alkalmat az invázió elindítására. Rejtély mi van ott! 46 éve, 1972. december 11-én járt utoljára ember a Holdon. „Mondom hogy nyugis hely!” Az amerikai Apollo-17 űrhajó küldetésével lezárult az űrkutatás- az az a Holdkutatás korszaka. Bár lehet, hogy azóta is kutatják sutyiban, vagy már össze is bratyiztak az űrlényekkel azóta, de az biztos, hogy a Hold körül jó nagy a csend!
Mit jelent a Földnek a Hold
A Hold miatt mozognak az óceánok és tengerek. Az árapály jelenség miatta van! A közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. A tenger szintjének periodikus emelkedése és süllyedése, a Hold és a Nap vonzásának befolyása okozza. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el. Egy évben 705 dagály van. Persze azért a Nap az a huncut égitest a naprendszerünk közepén, ami a legszélsőségesebb árapály jelenséget okozza, nem beszélve a kánikuláról.
A Hold szándékosan belepiszkált a történelmünkbe. Az őskor és az ókor vallásaiban istennek tekintették, hiszen fogalmuk sem volt arról mi az az izé ott fent. Az európai kultúra legismertebb hold istenség a görög Szeléné és római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől a maják Ixchel-én át az észak-amerikai navahók Yoołgai asdząąn istennőjéig még tucatnyi kultúrában tisztelték istenként. Szóval egy követ istenítettek évezredekig. Na még jó, hogy fejlődik az emberiség!
A Hold felfedezése
Bár erős kifejezés a felefedezés- mert alig tudunk róla valamit, mégis a Holdat először 1959-ben a szovjet Luna-program első űrszondája, a Luna–1 érte el, de ez még csak elrepült mellette. Az első ember alkotta tárgy, amely eljutott a Holdra, a Luna–2 űrszonda volt. A Hold felszínéről először a Luna–3 készített közel képet, amikor elrepült felette. Az első sikeres, sima leszállás a Luna–9-é volt, 1966. február 3-án, az Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a Luna–10 lett az első olyan szonda, amely Hold körüli pályára állt. Az amerikai Apollo-program keretében először az Apollo–8-as repüléssel sikerült Hold körüli pályára állnia embert szállító űrhajónak (1968. december 24.). Majd az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomp pilóta lettek az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszállást hajtottak végre, 1969. július 20.-án. Máig mindössze 12 amerikai űrhajós, ember járt a Holdon. „Mondom, hogy nyugis hely”…
