spot_imgspot_img
spot_img

Hogyan lett a karácsonyfa tradíció?

-

Article Top Ad (AdSense)

A karácsony a dekoráció vitathatatlan királya, a karácsonyfa csillagokkal, gömbökkel és angyalkákkal világszerte minden otthonban megjelenik. De hogyan vált általánossá az egész világon, mikor állítottak először karácsonyfát és eleinte vajon milyen ruhába öltöztették?

Fenyőfa legendák

Az ünneplésére használt növényzetről szóló feljegyzések megelőzik a karácsonyfa „használatát”, és eredetét is több mítosz övezi. Az örökzöldek a történelemben többször is előkerültek, gyakran az élet szimbólumaként. Egy legenda szerint Luther Márton, a protestáns reformáció atyja úgy gondolta, hogy a fenyőfák Isten jóságát képviselik. Történt ugyanis, hogy egy téli estén éppen hazafelé tartott, amikor az egyik fenyőn egyszer csak egy ragyogó csillogást pillantott meg. A látvány valósággal elbűvölte, és amikor hazatért úgy mesélte el családjának a csodálatos jelenséget, hogy fogott egy fát és gyertyákat helyezett rá.

Egy másik, a 15. században népszerű mítosz Szent Bonifác történetét meséli el, aki a 8. században meghiúsított egy pogány emberáldozatot, amelyet egy tölgyfa alatt akartak végrehajtani. Szent Bonifác azonban kivágta a fát, amelynek helyébe aztán egy fenyő nőtt, ágaival Krisztus örök igazságát jelképezve.

Mindezek a történetek segíthették a karácsonyi hagyomány elterjedését, de úgy tűnik, hogy a karácsonyfák valódi eredete a mai Németország területén született meg, méghozzá a középkorban.

A karácsonyfák eredete

1419-ben egy freiburgi céh almával, ostyával, és mézeskalácsokkal díszített fát állított fel. A karácsony estére esett Ádám és Éva ünnepe alkalmából előadott „Paradicsomi színdarabokban” a tudás fáját az örökzöld fenyő képviselte, amelynek ágaira almákat aggattak, de bizonyos feljegyzések gyapjúszállal, szalmával, almával, dióval és perecekkel díszített fákról is mesélnek.

A legrégebbi karácsonyfapiac a feljegyzések szerint Strasbourgban volt (amely akkoriban a Rajna-vidék része volt, ma Franciaország területén található), ahol a 17. században már dísztelen „karácsonyfákat” árultak.

Az első feldíszített beltéri fát 1605-ben szintén Strasbourgban jegyezték fel, amelyet rózsákkal, almával, ostyával és más édességekkel díszítettek. A karácsonyfák iránti kereslet olyan nagy volt a 15. században, hogy Strasbourgban törvényeket hoztak a fenyőágakat levágó emberek megbüntetésére. Az 1530-as években törvényben szabályozták azt is, hogy minden háztartásban egyetlen fát lehet állítani.

Az Egyesült Államokban az első hivatkozások a XVIII. század végéről és a XIX. század elejéről valók, amikor is a Pennsylvaniában élő német bevándorlók mohával, gyapottal, pekándióval, pirospaprikával és pattogatott kukoricával díszítették fáikat.

karácsonyfa
Fotó: Pinterest

Az első magyar fák

Hazánkba Németországból, majd Bécsből került át a tradíció a XIX. században. Eleinte az arisztokrácia körében terjedt el, majd fokozatosan a polgárság is felállította otthonaikban. Az első karácsonyfa Brunszvik Teréz nevével forrt össze, de a hagyomány elterjedésében nagy szerepe volt Podmaniczky Frigyesnek is (egészen pontosan az anyukájának), aki így írt az Egy régi gavallér emlékei című könyvben az 1830-40-es évek történéseire visszaemlékezve:

 „Elmondom röviden, minő lefolyású volt családomban az én gyermekéveimnek karácsonya. Német divat szerint ünnepeltük meg azokat, s e divatot, úgy látszik, édesanyám honosította meg hazánkban. A gyermekek, amennyiben koruk által arra képesítve voltak, már december első napjaiban egy jegyzéket kellett készíteni azon tárgyakról, melyeket karácsonyi ajándékul elnyerni óhajtottak(….) Ha azok valamelyikén haszontalanságok és múló játékszerek voltak följegyezve, az szüleink részéről visszadobatott, s ilyenkor újat kelle fogalmaznunk. Elérkezvén a karácsony napja, ebéd után öt órakor megkezdődött az ünnepély… A teremben néma csend honolt (…)” A családfő ezek után a cselédséget köszöntötte, megköszönve hűségüket és munkájukat egy-egy ajándékkal és szép szavakkal, majd hat órakor „háromszoros csengés hirdette a mi karácsonyfáink megérkeztét. Ekkor megnyílt apánk nappali terme, s mi gyermekek – öten voltunk – egy, a szoba közepén elhelyezett nagy asztalon, mindegyikünknek külön megtalálta karácsonyfáját s az a körül csoportosított különféle ajándékokat.”

Néhány sorral később így mesél a karácsonyfáról: „Fentebb említém, hogy a karácsonynak a mai formák szerint való megünneplését vagy helyesebben magát a karácsonyfát édesanyám honosította meg hazánkban, s ezt joggal mondhatom. Midőn szüleim Pestre jöttek első ízben telelni, még sehol karácsonfát (fenyőgallyakat) nem árultak, maguk szüleim is az első években papirosból készítették azt.”

Karácsonyfa Angliában

A feldíszített karácsonyfa képe alatta az ajándékokkal szintén Németországból jutott el Angliába, erről mesél egy 1848-as illusztráció, amelyet az Illustrated London News-ban tettek közzé. Ezen Viktória királynő, Albert herceg és gyermekeik a karácsonyfa körül gyülekeznek, és a fa alatt található ajándékokat szemlélik. Ez az egyetlen kép olyannyira megerősítette a karácsonyfát a köztudatban, hogy 1861-re már szilárdan úgy gondolták, hogy Viktória elhunyt hitvese ültette át a szokást, amikor megházasodott.

A 19. század végére a gigantikus karácsonyfák a köztereken is megjelentek, majd az elektromosság megjelenésével például az Egyesült Államokban felkerültek rá az első izzók is: a Fehér Házban egy közel 18 méter magas balzsamfenyőt állítottak, amelyet 2500 izzó borított.

Az idő múlásával a karácsonyfák nemzetközivé váltak és széles körben elterjedtek, majd a hatvanas években beköszöntött egy új trend…

A változó karácsonyfa

1964 decemberében a TIME magazinban jelent meg a fenyőfák polivinil változatairól szóló első cikk, amely szerint ezek valósághűbbnek tűntek, mint valaha. Ötven évvel később a műfenyők már uralták a piacot Amerikában: egy felmérése szerint a 2018-ban karácsonyfával rendelkező háztartások 82%-a mesterséges, és mindössze 18%-a volt valódi. Ennek a döbbenetes aránynak azonban több oka is van: egyrészt az éghajlatváltozás megnehezítette a fák növekedését, és a gazdasági recesszió idején a gazdálkodók kevesebb fát is ültettek.

Az élő fenyő kontra műfenyő vita azóta is minden évben napirendre kerül. Míg az igazi élő fa állítása a hagyományos módja az otthonok karácsonyi díszítésének, csodálatos illattal és természetes szépségével, ugyanakkor számolni kell a lehullott fenyőtűk feltakarításával (vagy ennek híján az állandó talpon szúrással). Az éves erdőirtás azonban sok környezeti következménnyel jár: a mesterséges fák ezt megakadályozhatják, minden évben újra felhasználhatók, és nem kell takarítani utánuk. A műanyaggyártás gazdasági hatásai viszont megint csak aggodalomra adnak okot, és hát igen… az illatuk sem ugyanaz, mint egy igazi karácsonyfának.

Bár a karácsonyfa története évszázadokkal ezelőtt Németországból indult, az idők során sok ország átvette a gyakorlatot, és végül mindegyik a saját szokásaihoz igazította. A karácsonyfák azóta is Japántól Dél-Afrikán és Franciaországon át Brazíliáig mindenhol örök szemlélői a szeretet ünnepének.

 

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!