1755. április 11-én született James Parkinson angol orvos és természettudós. Ő határozta meg először a Parkinson-kór tünetegyüttesét, ezért a betegség világnapját 1977 óta ezen a napon tartják. Ez a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, melyről milyen fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a cikkben.
Milyen tünetei vannak?
A Parkinson-kór egy neurológiai rendellenesség, tünetei az agy alacsony dopaminszintje miatt jelentkeznek. Ma sem pontosan ismert milyen okokból alakul ki, a tudósok folyamatosan kutatják a területet. Jelenleg úgy gondolják, hogy a genetikai változások és a környezeti tényezőknek – például toxinoknak – való kitettség is kulcsszerepet játszik a betegségnél. Az a konszenzus, hogy a genetikai tényezők csak az esetek 10%-ánál játszanak szerepet. Az alábbi tüneteket határozták meg:
- mozgási változások, például remegés
- koordinációs és egyensúlyi zavarok
- a szaglás elvesztése
- járásmód változása – például a beteg enyhén előrehajol vagy csoszog járás közben
- maszkszerű arc az arcizmokat irányító idegek változásai miatt
- hangremegés vagy lágyabb hang
- nyugtalan lábakból és egyéb tényezőkből eredő alvási problémák
Mi okozza?
A Parkinson-kór tünetei főként a dopamin alacsony vagy csökkenő szintjéből erednek. Ez akkor történik, amikor a dopamint termelő sejtek elpusztulnak az agyban. Ez a neurotranszmitter küld üzeneteket az agy mozgáskoordinációért felelős központjába. Ezért ha ebből kevés termelődik a szervezetünkben, nehezebbé válik a mozgásunk felügyelete. Ahogy a dopaminszint tovább csökken, a tünetek fokozatosan súlyosbodnak.
A Parkinson-kór magában foglalhatja azon idegvégződések károsodását is, amelyek egy másik neurotranszmittert, a noradrenalint termelik – ez többek között a vérkeringés megfelelő működéséhez járul hozzá. Az alacsony noradrenalin szint a Parkinson-kórban növelheti a motoros és nem motoros tünetek kockázatát, mint például:
- merevség
- testtartási instabilitás
- remegés
- szorongás
- fókuszálási nehézség
- elmebaj
- depresszió
Ez magyarázatot adhat arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedők miért tapasztalnak gyakran ortosztatikus hipotenziót – amikor egy személy vérnyomása hirtelen megváltozik amikor feláll, ez pedig szédüléshez vagy súlyosabb esetben ájuláshoz vezet.
Nagyobb eséllyel érinti a nőket
Számos környezeti tényező növelheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ilyen például egy korábbi agysérülés – kutatást végeztek sport közben elszenvedett traumás fejsérülteknél, és arra jutottak, hogy ez minden esetben növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.
A különböző toxinok is rizikófaktort jelentenek – például a peszticidek (növényvédő szerek és annak keverékei), oldószerek, fémek és egyéb szennyező anyagok jelenléte a szervezetben megsokszorozza a betegség előfordulásának esélyét.
Nemek szerinti vizsgálat során a kutatók arra jutottak, hogy a férfiaknál 50%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki a kór, mint a nőknél, bár egy 2016-os tanulmány szerint utóbbiaknál a kockázat az életkorral növekedhet. A tünetek általában 60 éves kortól jelentkeznek. A betegségben szenvedők 5-10%-ánál azonban ez korábban is megfigyelhető – akár 50 éves kor előtt is.
Hogyan előzhetjük meg?
A Parkinson-kórt jelenleg nem tudják gyógyítani, de bizonyos élethosszig tartó szokások segíthetnek csökkenteni a kialakulás kockázatát.
- A méreganyagok elkerülése: fontos óvintézkedéseket tennünk, amikor potenciálisan mérgező vegyi anyagokat használunk – például gyomirtó szereket, peszticideket és oldószereket. Legjobb, ha teljesen elkerüljük ezek használatát, de ha ez semmiképp nem kivitelezhető, mindig viseljünk megfelelő védőruházatot! Akár az élelmiszerekben is találhatóak ilyen káros anyagok, fontos a tudatos táplálkozás, inkább részesítsük előnyben a bio változatokat.
- Kerüljük a fejsérüléseket: ha küzdősportot űzünk – például boxolunk vagy karatezunk – mindig viseljünk megfelelő fejvédőt A bukósisak viselése kerékpározás vagy motorozás közben egyébként is kötelező, soha ne maradjon el. A biztonsági öv használata szintén megvédheti a fejünket egy-egy nagyobb sérüléstől.
- Rendszeres testmozgás: Egy 2018-as kutatás szerint a rendszeres testmozgás segíthet megelőzni vagy kordában tartani a Parkinson-kór tüneteit. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a fizikai aktivitás egyébként is növeli a dopamin szintjét az agyban és ennek hiánya az egyik okozója a kórnak.
- Étkezés, de hogyan? Egyes élelmiszerek szintén segíthetnek csökkenteni a Parkinson-kór és más betegségek kockázatát. Az egyik ilyen a kurkuma fűszer, amellyel általában curryt, leveseket, teákat ízesítünk. A kutatások szerint a flavonoidok is ilyen hatással vannak a szervezetre. A bogyók, az alma, néhány zöldség, a tea és a vörös szőlő is tartalmazza ezt az antioxidánst. Egy laboratóriumi vizsgálat szerint segíthet csökkenteni a Parkinson-kór kockázatát.
- Egyes étolajok, például a napraforgóolaj felmelegítése és újrafelhasználása aldehidek képződését idézheti elő. Ezek mérgező vegyszerek, amelyek összefüggésben állnak a Parkinson-kórral és más betegségekkel. A 2020-as kutatás szerint a korábban használt étolajban sült burgonya magas aldehidszintet tartalmazhat. Következtetésképp ne használjuk soha ugyanazt az olajat sütésnél.
Források: Egészségkalauz, Medical News Today
