Az elmúlt két évben a Budapest Airport 167 millió euró értékben valósított meg beruházásokat a repülőtéren, amelyeknek köszönhetően magas biztonsági színvonal mellett nagymértékben nőtt a budapesti légikikötő régiós jelentősége. Az infrastruktúra, a kapacitásbővítés és a digitalizáció köré épülő nagyberuházások és egyéb háttérfejlesztések érezehető emelkedést eredményeztek az utasélményben, amit számos kutatás és az utasok visszajelzése is megerősít.
A fejlesztéseket a koronavírus-járvány sem tudta megállítani; a Budapest Airport számos beruházást valósított meg az elmúlt évben – csak 2020 folyamán 74 millió euró értékben újult meg a repülőtér -, több esetben előre hozva olyan projekteket, amelyek kivitelezésének kedvezett az alacsony utasforgalom.
A három óriásberuházás: BUD Cargo City, 1. utasmóló, poggyászosztályozó
2019 végén a Budapest Airport ünnepélyes keretek között átadta a BUD Cargo City névre keresztelt légiáru-kezelő komplexumot, 2020 januárjában pedig felszállt innen az első dedikált cargo járat. Az ünneplésre alapos oka volt az üzemeltetőnek; míg a légi teheráruszállítási iparág számára professzionális környezetet és versenyképességet, a Budapest Airport és a magyar gazdaság számára régiós iparági vezető szerepet jelenthet a légi teheráru-kezelő központ. Az átadással évi 250 000 tonnára nőtt a repülőtér éves légiáru-kezelő kapacitása; az eddig 50 millió euróba kerülő beruházás második fázisának előkészítése már 2021-ben megkezdődik.
Alig néhány hónappal azután, hogy elkészült a repülőtér B oldali utasmólója, a Budapest Airport megkezdte a 2A Terminálhoz kapcsolódó 1. móló építését. A kivitelezés rekordidő alatt befejeződött; a 33 millió euróból megvalósult új épületrész több ezer négyzetméterrel növeli meg a terminál kapacitását, minden elvárást kielégítő, kényelmes várakozást biztosítva az utasok számára. A 2A Terminál és az 1. móló közötti összeköttetés klimatizált folyosón keresztül, mozgólépcsővel és liftekkel valósul meg. A móló tágas terei egyidejűleg akár 5000 utas befogadására alkalmasak, a váróterületeken pedig 2500 ülőhely biztosítja a kényelmes várakozást az utasok számára.
2020 szeptember végén teljes egészében befejeződött a külső poggyászosztályozó csarnok és a hozzá kapcsolódó csomagrendszer kiépítése. Az új létesítménynek és a legmodernebb berendezéseknek köszönhetően 50%-al bővült a teljes poggyászrendszer kapacitása; így már összesen 2,8 kilométeren utaznak a bőröndök a feladópultoktól az átvilágító rendszeren át az osztályozócsarnokig.
2020-ban elkészült a 2. Terminálra vezető kétsávos körforgalom is, amelynek köszönhetően biztonságosabb és gyorsabb a repülőtér közúti megközelítése. A körforgalmat úgy alakították ki, hogy a 2. Terminál jövőben növekvő utasforgalmát, illetve a Cargo City felé lekanyarodó teherforgalmat egyaránt hatékonyan kiszolgálja.
Kapacitásbővítés, megújult környezet
A Budapest Airport tavaly júniusban két új biztonsági ellenőrző folyosót adott át, ezzel összesen 18-ra növelte a terminálokon rendelkezésre álló utasbiztonsági csatornák számát; így az ellenőrzést megelőző várakozási idő a legforgalmasabb időszakokban is 15 perc alatt maradhat. Az új folyosókat automata rendszerrel szerelték fel, ami lehetőséget ad a légiközlekedés-védelem legfejlettebb kézipoggyász-röntgenezési módszere, a távoli átvizsgálás bevezetésére.
Az utóbbi években 70%-al nőtt a mosdók kapacitása; a terminálokon így már 28 mosdóblokk áll rendelkezésre, továbbá a repülőtér-üzemeltető 11 új ivókutat is kiépített, az utasok kényelmének növelése mellett – a megvásárolt műanyagpalackok számának visszaszorításával – környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve.
2020 forgalomszegény időszakában megújult a terminálok előtti közúti előtér és a Prémium Parkoló, továbbá a parkolóktól a terminálig vezető gyalogút, a 2A Terminál utasfelvételi csarnoka pedig új padlóburkolatot kapott. Megújultak az utasok eligazodását segítő, többnyelvű információs táblák is, és modernebbre cserélték a 2A Terminálon található lifteket.
Digitális fejlesztések
Az utazás folyamatát megkönnyítő digitális fejlesztések sorát a terminálokon található járatinformációs kijelzők cseréje nyitotta; az utasok immár extra széles és tűéles, 4K felbontású paneleken tájékozódhatnak a járatindulásokról, a kapukig számított sétatávolságról vagy épp az utasbiztonsági ellenőrzés előtti várakozási időről. Az utasok számára nem szembetűnő, ám annál fontosabb előrelépés a virtuális járatinformációs rendszer cseréje, melyet 2020-tól a jelenleg elérhető legmodernebb szoftver biztosít.
2019 második felében a Budapest Airport az ORFK-val közösen összesen 12 automata útlevél-ellenőrző kaput telepített a repülőtér termináljain, valamint forgalomba álltak a 2A Terminálon az új automata beszállítókapuk is. Az automatizáló fejlesztések eredményeképp mostanra már 16 poggyászcímke-nyomtató kioszk érhető el a repülőtér 2B Termináljának induló csarnokában, amelyek segítségével az utasok – a rendszerhez csatlakozó légitársaságok esetében – gyorsan, önállóan és érintkezésmentesen végezhetik el a poggyászfeladást.
Az utasbiztonsági ellenőrzés felgyorsulása az új csatornák mellett a fejlettebb átvilágító rendszernek is köszönhető; az utasok nagyobb elektronikai eszközei a táskában maradhatnak.
Fenntarthatóság, egyéb háttérfejlesztések
A repülőtér futópályái minden évben rendszeres karbantartáson esnek át. 2020 őszén megújult a II. futópálya vízelvezető rendszere, a betonburkolat felfestése, a kapcsolódó Y gurulóút aszfaltpadkája, és korszerűsítették a navigációs és fénytechnikai rendszereket is. Decemberben a Budapest Airport átadta a forgalomnak a megújult U gurulóutat, amely környezetbarát módon, a korábbi beton pályaszerkezet újrahasznosításával készült el.
Korszerűsítették a repülőtér hőközpontját is; az irodai területek, raktárépületek és hangárak melegellátását biztosító több mint 2500 szerelvény hőszigetelésének köszönhetően a repülőtér évente 170.000 m3 földgázt és 340 tonna szén-dioxid kibocsátást spórol meg, jelentősen csökkentve a légikikötő környezetterhelését is.
A környezeti hatások csökkentését a Budapest Airport az e-mobilitás fejlesztésével és az elektromos járművek használatának ösztönzésével is támogatja; a közelmúltban 76 földi kiszolgáló járművet és 10 flotta- és menedzserautót cseréltek elektromos meghajtású vagy hibrid modellre a repülőtér-üzemeltető kezdeményezésére. Ezzel összesen évi 140.000 liter üzemanyag és 350 tonna szén-dioxid takarítható meg. A Budapest Airport eddig 42 elektromos autótöltőt telepített, a közösségi közlekedés javítása mellett pedig kerékpárutat épít a terminálig, továbbá a repülőtér-üzemeltető teljes mértékben támogatja a belváros és a 2. Terminál közötti vasúti összeköttetés megvalósulását is.
2020 folyamán a koronavírus-járvány is szükségessé tette bizonyos újítások bevezetését; ahol ez megoldható volt, a Budapest Airport térelválasztó plexit telepített a személyzet és az utasok közé, továbbá az épület minden pontján automata kézfertőtlenítőket helyezett ki, az automata poggyászfeladó kioszkok számát pedig növelte. Decemberben koronavírus tesztközpont nyílt a budapesti repülőtér 2B Terminál érkezési szintjén, ahol PCR vagy antigén gyorsteszt elvégzésére is van lehetőség.
Pozitív visszajelzések, elégedettebb utasok
A Budapest Airport 167 millió eurós fejlesztéseit az utasok is visszaigazolják: egy független piackutató ügynökség által végzett felmérések tanúsága szerint a magyarok többsége megbízható, modern, jól szervezett és folyamatosan fejlődő légikikötőként jellemezte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. A legtöbben a szolgáltatások magas minőségét, a személyzet professzionális munkavégzését és a terminálok tiszta, biztonságos környezetét emelték ki olyan pozitívumként, amelynek köszönhetően a budapesti repülőteret európai színvonalúnak, az ország méltó kapujának tartják. A nemzetközi utaselégedettségi felmérés (ASQ) is alátámasztja ezeket az eredményeket; az általános elégedettségi szint elérte a nemzetközi viszonylatban is kitűnőnek számító 4 pontos értéket.
Dr. Rolf Schnitzler, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója a fejlesztések kapcsán kiemelte: „Hét év alatt hétszer kaptuk meg a régió legjobb repülőtere címet, pozíciónkat pedig a megvalósított fejlesztéseinkkel tudjuk tovább erősíteni a régióban és Európában. Mindemellett azoknak az új kihívásoknak is meg kellett és kell felelnünk, amelyeket a koronavírus-járvány támaszt a repülőterekkel szemben. A kiszámítható utazás és a biztonság a jövőben még hangsúlyosabbá fog válni a repülős utazás során; a mi feladatunk, hogy ezeket minden körülmények között biztosítsuk utasainknak.”
