Harryt édesanyja már egész kicsi korától kezdve csupa olyan dologgal ismertette meg, amiről az legtöbb hercegi sarjnak elképzelése sincs. Talán vele született személyisége vagy folyamatosan alakuló szemlélete okán válhatott 37 éves korára azzá a férfivá, aki a legszimpatikusabb az egész angol királyi családban.
Édesanyjának, Diana hercegnőnek köszönhetően Harry gyerekkorában nem csak úri mulatságokban vett részt, hanem járt McDonaldsban, idősek otthonában, így még ha csak rövid időre is, de belekóstolhatott a hétköznapi emberek életébe. Nagy kiváltság volt ez egy olyan családban, ahol hatalmas elvárások voltak, amelyeknek bátyja, Vilmos herceg mindig meg tudott felelni. Harryt azonban mindig nyomasztotta a zárt és formális keretek közé szorított királyi élet.
A szabadság nyomában
Omid Scobie és Carolyn Durand: A szabadság nyomában című könyve szerint Harry soha nem volt olyan gyakorlatias, se olyan rendezett gondolkodású, mint testvére. „Sokkal inkább érzelmi beállítottságú és idealista típus, s épp ezt lehet a legjobban csodálni benne”.
Mert idealistának lenni jó. Az ember elképzeli magának a világot valamilyennek, van egy értékrendje és egy szemlélete, amit minden fölé helyez. És mivel azt szeretné, ha ilyen lenne a világ, tesz is érte. Aki idealista, az máshogy gondolkozik, mint a többiek és nem akar olyan lenni, mint a többiek. Harry is mindig arra törekedett, hogy más legyen, mint a családja, mindig ki akart repülni a ragyogó luxuskalitkából és előszeretettel tört borsot fenséges családja orra alá. Mert önmaga lenni és mindig a saját feje után ment.
Mostanra teljesen kerek az élete, pedig néhány évvel ezelőtt még nem egészen így nézett ki a helyzet. Két sikertelen hosszútávú kapcsolat után (Chelsy Davy-vel és Cressida Bonas-szal) Harry már komolyan aggódott, hogy soha nem talál olyan párt magának, aki az egész királyi poggyászt hajlandó lenne a nyakába venni. Persze a katonaság adott némi célt az életének és a királyi kötelezettségek is elfoglaltságot, mégis jó darabig céltalannak tűnt. Egészen addig, míg 2016-ban meg nem ismerkedett Meghan Markle-lel, akivel megtalálta másik felét, aki ugyanúgy gondolkodik a világról, mint ő. Egy Botswanában közösen eltöltött hét után már tudta, hogy ő az, akivel le akarja élni az életét.
Szakítás a királyi családdal
Harry most egy olyan korban van, amikor már királyi családja nélkül tudja megvalósítani azokat a dolgokat, amelyeket fontosnak tart. Meghannel megtalálták otthonukat Kaliforniában, létrehozott egy fenntartható utazásokkal kapcsolatos non-profit szervezetet, amelyet a világjárványra reagálva továbbfejlesztett, hogy közreműködni tudjon a „globális talpra állásban és a leginkább sebezhető közösségek támogatásában”. Azt követően, hogy visszaléptek a királyi szerepüktől létrehoztak egy másik jótékonysági szervezetet, az Archewell-t, amely olyan civil szervezeteket támogat, amelyek példamutatóan foglalkoznak a társadalmi problémákkal, mint például a rasszizmus.
Szakításuk a királyi családdal biztos sokáig fájó pont lesz az életükben, de valószínűleg édesanyja támogatta volna őket. És míg Diana csak gondolt rá, hogy Amerikába költözzön, addig fia meg is valósította. Most, hogy megszabadult a királyi család általi korlátoktól Harry folytathatja filantróp tevékenységeit és végre azt teheti, amit szeretne.
Ha tetszett, olvasd el ezt is:
