Article Top Ad (AdSense)
Megdöbbentő! A társadalom nagy része azt hitte, már nem élünk meg hasonló, háborús villongást, mint amit a múlt század rázúdított Európára. Arra gondoltunk, ilyen esemény már nem fog bekövetkezni életünk során, hiszen megannyi létet veszélyeztet. Reméltük felnőtt már az emberiség arra a szintre, hogy számot vessen a történelem sanyarúságával, és felmérje: nem ez a megoldás. Mégis együtt kell élnünk azzal a ténnyel, hogy a világban még mindig több helyen is ezt az utat választják. Viszont ez most közel van! Eddig csak a híradásokból értesültünk háborús helyzetekről és szinte közönyösen láttuk, hallgattuk a híreket. Pedig ott és akkor, milliók sínylették, sínylik meg az érdekek fizikai erőszakba bújtatott valóságát. Tragédiák, melyek távol vannak, meseszerűnek tűnhetnek, pedig befolyásolják az egész világ sorsát. Itt és most pedig újra megtörténik. Félve gondolunk arra, hogy most mi lesz, minket hogyan érint és a megszokott nyugodt életünket miképpen fogja befolyásolni. Féltjük magunkat, életünket, szeretteinket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalán fontos bejelentést tett. Az eddig csak rebesgetett háború elkezdődött! Az tényszerű volt eddig is, hogy Oroszország és Ukrajna között komoly feszültségek vannak, és viszonyuk egyáltalán nem volt jónak mondható. A folyamatos politikai, gazdasági és történelmi ellentétek régóta feszülnek a két ország között, melyet eddig politikai úton igyekeztek rendezni egymás között. Hónapok óta csak némán és kétkedve szemléltük az események fokozódását és nem gondoltuk, hogy valósággá fog válni egy tényleges háborús helyzet. Oly közel kerültünk az emberi tragédiákhoz, mint még soha. A bejelentés szerint megkezdték a „különleges hadműveletet”. Jelen helyzet szerit több ukrán várost ért rakétatámadás és a helyszíni beszámolókon, élőben lehet látni, mit is jelent ez. Jelenleg is bombázzák Kijevet. Belegondolni is szörnyű milyen pusztítás vette kezdetét, és az ott élők minek vannak mos kitéve. A világ és Európa hitetlenkedve áll a helyzet előtt, mely alapjaiban rengetheti meg az eddig egyensúlyt.
1991-óta tartanak a feszültségek a két ország között
1991-volt az a történelmi dátum, amikor a Szovjetunió felbomlott és tagországok szakadtak ki belőle. Ekkor vált független országgá Ukrajna. Már ekkor sem volt felhőtlen a két ország viszonya, mivel több vitás kérdésben sem értettek egyet. Az egyik a Krím félsziget hovatartozása volt, ami azóta is folyamatos vitaforrás a két ország között. A Szevasztopolban található tengerészeti bázist viszont komoly ellentételezés fejében továbbra is Oroszország használta. Ezen kívül az orosz-ukrán határ mindig problémák forrását képezte, mivel a határ ukrán oldalán nagy számú orosz lakosság él. Ha ez még nem lett volna elég az ellentétekre, sok nukleáris fegyver is maradt a Szovjetunió után ukrán területen. Ezt a kérdést ugyan 1994-ben sikerült rendezni mikor is leszerelték a fegyvereket és kölcsönös biztonsági szerződést is kötöttek.
Gazdasági és politikai nehézségek
2005-ben a Gazprom az orosz állami gázcég- az eddig kedvezményes- gázárat felemelte Ukrajna felé. Ez komoly válsághoz vezetett. Óriási tartozást halmoztak fel Oroszország felé, melynek eredményeképpen, korlátozták, majd egy időre le is állították a gázszállítás. Ez akkoriban hazánkat is érintette. 2009-re sikerült megegyezésre jutniuk, Timosenko és Putyin aláírta a szerződést, ami Ukrajnában komoly gázáremelkedéssel járt- és politika váltás következett be. Viktor Janukovics vette át az ország irányítását. Innentől kezdve a megtépázott gazdasági helyzet egyre rosszabb körülmények közé taszította az országot. A lakosság életkörülményei romlottak, és a gazdaság irányítása egyre inkább átkerült olyan csoportok kezébe, akik a politikára is komoly befolyással bírtak. Ukrajna tulajdonképpen a „nyugat” és a „kelet” között billegett folyamatosan. Mindeközben Oroszország egyre erőseb nyomást gyakorolt gazdaságilag és katonailag is. 2012-ben Ukrajna tárgyalásokat kezdett az Európai Unió-hoz való csatlakozásról, melynek célja az euroatlanti közösséghez való tartozás. Az megint csak két részre szakította az országot, illetve ez által veszélybe került Oroszország számára a szevasztopoli tengerészeti bázis birtoklása is. Nyilván ez Putyin számára nem volt túl kecsegtető geopolitikai helyzet, ami talán a most kezdődött háború alapját jelentette.
A tárgyalásokra a válasz Oroszország részéről az ukrán import tilalom volt, Ukrajna pedig abbahagyta az Uniós tárgyalásokat, ami belső feszültségekhez, tüntetésekhez vezetett. Innentől kezdve egyre jobban fokozódott a belpolitikai helyzet, a tüntetések komoly mozgalmakká váltak, olyannyira, hogy Janukovics kénytelen volt Oroszországba menekülni. Nem is kellett több, Putyin is lépett- és Ukrajna oroszok lakta területeire beküldték a különleges erőket, elfoglalva a stratégiailag fontos épületeket. A Krím parlamentje megszavazta az elszakadást Ukrajnától és csatlakozott Oroszországhoz.
A Háború küszöbén
Miután Putyin biztos lehetet a legfontosabb tengeri bázisában, lassan, de enyhültek a feszültségek. Jó viszony ugyan nem alakult ki a két ország között, inkább stagnálásnak mondható volt a viszony. Valójában mind a két részről az elmúlt évek sérelmei lebegtek folyamatosan a levegőben és csak egy szikra kellett ahhoz, hogy újra fokozódjon a helyzet. Ez a szikra nem volt más, mint Joe Biden amerikai elnök kijelentése, mely szerint kiáll Ukrajna euroatlanti integrációja mellet. Ez után Putyin komoly katonai erőket rendelt az orosz-ukrán határra. A helyzet újra felerősödött, és Ukrajnában is harcok indultak a szakadárok és az Ukrán erők között. Oroszország ekkor úgy döntött, hogy „békefenntartó” csapatokat küld Ukrajnába. Ez természetesen már a háború előszele volt és senki nem tudta meddig fog fokozódni a helyzet. Kivonulnak az orosz erők, történik e politika megoldás.
Csütörtök reggelre sajnos minden kiderült. Putyin elnök bejelentette a „különleges hadművelet elindítását” – tehát megkezdődött az orosz-ukrán háború. Mostanra már Kijevet bombázzák.
Ahogy Oroszország megkezdte Ukrajna invázióját, emberek menekülnek a Kijevből. Sokan nyugat felé tartanak, és remélik, hogy biztonságot találnak. Felmérhetetlen mit érezhetnek azok az emberek, akik kénytelenek otthagyni otthonaikat.
Szerző: Budafoki Tamás
Elon Musk Vegas loop-ja: parasztvakítás vagy a jövő közlekedési módja?
