Gianni elárulta, mi a különbség a magyar és az olasz konyha között

-

A magyarok és az olaszok is használnak sertéshúst a konyhában, de máshogyan. Gianni Annoni és Szűcs Zsuzsanna dietetikus rántotta le a leplet a sonkákról, karajokról, combokról és lapockákról egy izgalmas háttérbeszélgetésen.

Az olasz és a magyar konyhában is jelentős szerepet játszik a sertéshús – gondoljunk csak a sonkára és a felvágottfélékre. A két ország konyhája és a húsfogyasztás módja azonban gyakran annyira különbözik egymástól, hogy zongorázni lehet ezt a különbséget. Miből adódik ez a különbség? Hogyan főzhetünk ízletesebb ételeket sertésből? Miként tehetjük változatosabbá és egészségesebbé az étrendünket? Ebben Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Elnöke, Gianni Annoni szakács, étteremtulajdonos és televíziós műsorvezető és Kalácska Ágnes, a MCS Vágóhíd Zrt. brand managere segített egy háttérbeszélgetésen.

Ne féljünk a sertéshústól!

„Ha egy ember nem szeret egy húsfélét, egy húsételt, annak az egyik oka az lehet, hogy azt nem megfelelően készítik el, vagy nem megfelelő minőségű húst használnak fel hozzá” – mondta a beszélgetésen Gianni Annoni. Szerinte ott kezdődik a minőségi disznóhús előállítása, hogy az állat nem kizárólag a háztartásban megmaradt ételmaradékokat kapja, hanem minőségi táplálékot. Így nem lesz markáns az íze.

Ami Gianninak feltűnt, amikor Magyarországra jött, hogy itt „eltakarják” az ízeket. A háború utáni időkben kialakult szokások (amelyek az utóbbi másfél évtizedben zajlott gasztroforradalommal változtak meg) lényege az volt, hogy sok sóval, sok fűszerek, erőteljes fűszerezéssel fedték el a húsok eredeti ízét.

Most viszont, mivel jó minőségű sertéshúst is vásárolhatunk, már nem kényszerülünk erre. Gianni elmesélte, hogy amikor Magyarországra hívott egy pármai sonkaszakértőt, az azt mondta, a hatvanas évek óta nem látott ilyen jó sertéstartást, mint itt.

Hogyan maradhat a sertéshús az étkezés része? Süssük-főzzük jól!

Ha kinyitunk egy régi, 100-120 éve készült szakácskönyvet, azt látjuk, hogy az utóbbi évtizedekhez képest sokkal színesebben, változatosabban alkották a régiek az ételeinket. Zsírosan készítjük el a sertéshúst, és rendszerint rizst vagy burgonyát kínálunk

Ezen egyrészt azzal tudunk változtatni, ha alacsonyabb, soványabb (legfeljebb 20 százalékos zsírtartalmú) részeket választunk a főzéshez, például combot, lapockát, sertésszűzérmét, a technológiák közül pedig lehetőleg válasszuk a sütőzacskót, a római tálat vagy a kuktát, és minél kevesebb hozzáadott zsiradékot használjunk.

Ne sózzuk agyon, ne fűszerezzük túl – a túl sok só egyébként sem egészséges. A hús és más anyagok arányánál pedig étkezéskor ügyeljünk arra, hogy a tányér felére valamilyen zöldségféle, saláta kerüljön, a másik felére a hús és a klasszikus köret.

minőségi sertéshús
Minőségi sertéshús, magyar termék

A sertéshús csak akkor rossz, ha nem jól készítjük el

Gianni Annoni is azt javasolja, hogy ne ragadjunk le a régi beidegződéseknél, ne egytálételekben gondolkodjunk, ne azért menjünk ki a konyhába, hogy már megint pörköltet készítsünk. Ha kicsit zsírosabb lesz az étel előtte együnk egy salátát, más lesz a gyomrunk befogadókészsége.

Használjuk a föld felett termő zöldségeket is (például cukkinit, padlizsánt), ne csak azt, ami a föld alatt terem (krumpli, répa). Próbáljunk ki új technológiákat is. Tanuljunk meg grillezni – húst és zöldségeket is. –, kísérletezzünk mondjuk szuvidolással, és fűszerezzük a szokásosnál diszkrétebben a disznóhúst.

Mi a különbség az olaszok és magyarok főzési szokásai között?

Gianni Annoni úgy látja, nálunk, magyaroknál a főzés nem közös tevékenység, hanem magányos feladat, amit rendszerint egyedül végzünk el. Senki nem megy oda segíteni, nem csapatmunka. Emiatt sokan nyűgnek érzik, hiányzik a főzés öröme.

A Covid miatt szerinte miatt sokan fognak otthon főzni, és azt kéri, aki az ételt elkészíti, annak segítsenek a többiek, legyenek kiskukták, vágjanak, daraboljanak. Úgy, ahogyan az ő édesapja is segít az édesanyjának. „Bontsatok ki egy üveg bort, és azzal kísérjétek a főzést, beszélgessetek közben. Vissza kell hozni a főzés örömét.”

A sertéshús a nyomelemek, tápanyagok miatt is fontos

A hús, így a sertéshús is kitűnő fehérjeforrás, minden életkorban fontos, különösen a fejlődő szervezetnek – hívta fel rá a figyelmet Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Az állati fehérje az építő funkcióján kívül más feladatot is ellát. Például az egyik ikonikus tápanyagunk a vas, amelyet sertéshús fogyasztásával is megkap a szervezetünk. De a vason kívül említhetjük a B12 vitamint, ami a vérképzésben, vagy a cinket, aminek az immunitásban, bizonyos hormonok termelődésében játszik fontos szerepet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tápanyagok egy része hatékonyabban szívódik fel állati eredetű alapanyagokból, mint növényi alapanyagokból.

Nem mindegy, hogyan kerül elénk a hús

Kalácska Ágnes, a MCS Vágóhíd Zrt. brand managere elmondta a háttérbeszélgetésen, hogy az otthoni ételkészítést megkönnyíti, hogy a PICK Friss húsok konyhakészen, darabolva és védőgázas csomagolásban kerülnek a boltokba. Többféleképpen dolgozzák fel a húst, darabolva, szeletelve is, így időt takarítunk meg főzéskor.

A védőgázas csomagolásról elmondta, hogy ez a technológia óvja meg a húst és teszi élvezhetővé, így marad megfelelő az állaga. A jelenlegi helyzetben, a járvány miatt pedig sokan keresik a biztonságos, csomagolt termékeket.

Kalácska Ágnes azt is elmondta, hogy akár ünnepeken, alkalmakkor is jó választás lehet a sertéshús.

Ez a cikk is érdekelhet:

Minden, amit a pezsgőről tudni akarsz

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!