Covid
A zene életünk része. A ritmusra már csecsemőkorunktól kezdve reagálunk, később dalokat költünk, aztán a mindennapjaink részévé válik… és óriási hatással van gyermekeink fejlődésére.
” A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.” – mondta Claude Debussy több, mint száz évvel ezelőtt. A zene szavakkal nem kifejezhető és sokféleképpen hat ránk, de abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy a zene örömet okoz. Különösen a gyerekek számára, akik a legkönnyebben azokat a dolgokat tanulják meg, amelyek örömet okoznak számukra. Ezért a zene, a zenélés és az éneklés rendkívüli hatással van rájuk.
A zenetanulás előnyei:
A zene nagyon erősen hat agyunkra. Zenehallgatás során aktivizálódik agyunk örömközpontja, amely oxitocint vagyis örömhormont kezd termelni, így érthető, hogy miért dobódunk fel azonnal, ha egy jó zenét hallunk. Következésképpen a zenetanulás gyermekeink szempontjából számos pozitív hatással bír:
“A zenetanulás növeli az érzelmi intelligenciát, és fejleszti az empatikus készségeket is.” – magyarázza Belovári Beatrix fuvolaművész és fuvolatanár. – “A zenét tanuló gyerekek könnyebben tudják kifejezni magukat. A zenetanulás fejleszti a memóriájukat, koncentrációjukat, ennek köszönhetően az iskolában is jobban teljesítenek. A zenét tanuló gyerekek kitartóbbak, a szerepléseknek köszönhetően pedig kevésbé félnek a nyilvánosságtól. Azoknak a gyerekek, akik zenét tanulnak élénkebb a fantáziájuk és sokkal több ötletük van, mint hangszeren nem tanuló társaiknak. Mindezeken túl zenélni és zenét hallgatni egy remek és értelmes kikapcsolódás is számukra.” – folytatja Bea.
Egy speciális képalkotó eljárással mutatták ki a zene hatását az agyi tevékenységekre. Az ehhez kapcsolódó vizsgálatokban bebizonyították, hogy a zenetanulással egyéb területek is fejlődnek. A zenét tanuló gyerekek agyának fizikai felépítése egészen más képet mutat, mint a zenét nem tanuló társaiké. A gyerekek agya 6-8 éves koruk között van a legbefolyásolhatóbb időszakban, és ekkor a legérzékenyebb. Ezért ebben az időszakban hatalmas előnyt jelent számukra a zenetanulás, amely javítja a motorikus képességeiket, fejleszti olvasási és tanulási képességeiket és a memóriájukat, amelyre tanulmányaik során folyamatosan szükségük lesz.
“A klasszikus zene fejleszti a gyerekek koncentrációs képességét is, erősíti önfegyelmüket, javítja tanulmányi eredményeiket, megkönnyíti a problémák megoldását. A zene hozzájárul a személyiség fejlődéséhez, hamarabb kialakul bennük a felelősségérzet és a feladattudatosság is.” – magyarázza Beatrix. – “Természetesen egyénfüggő, de sok növendékem beszámolt róla, és a saját tapasztalatom is az, hogy könnyebben, gyorsabban lehet felkészülni például egy vizsgára vagy megírni egy dolgozatot, ha zene megy a háttérben. Gyorsabban jönnek a gondolatok, segít koncentrálni és inspirál.”
Mikor érdemes elkezdeni?
“A zenetanulást nem lehet elég korán elkezdeni. Kodály Zoltán szerint 9 hónappal születés előtt, de inkább 9 hónappal az édesanya születése előtt kell elkezdeni. A gyerekek minél kisebbek, annál fogékonyabbak és kifinomultabb a hallásuk. Magát a hangszer tanulását 7-10 éves korban célszerű elkezdeni, ennél korábban a legtöbb gyerek – a kiemelkedő tehetségek kivételével – fizikálisan és mentálisan is éretlen a koncentrált figyelemre.” – hangsúlyozza. – “A mindennapos gyakorlás segíti a rendszerben való gondolkodást és a kitartást, hiszen egy-egy darabot sokszor hetekig/hónapokig szükséges gyakorolni, mire koncertkész állapotba kerül. Ebből következik, hogy a zenét tanuló gyermekek egy idő után sokkal igényesebbek lesznek magukkal szemben az élet más területén is, és az esztétikai érzékük is fejlettebb, mint társaiknak.
Klasszikus zene-modern gyerekek
“Tapasztalataim szerint a zenét tanuló gyerekek nagyon szeretik a klasszikus zenét. Lassan 15 év pedagógiai távlatából állíthatom, hogy az alsó tagozatosoknál Mozart még mindig az egyik legnépszerűbb, míg a tinédzserek a romantikus alkotókat szeretik nagyon.” A zenetanulás során a zene a gyerekek életformájává válik, ez persze annak is köszönhető, hogy a zene sokkal könnyebben elérhető a mindennapokban, mint korábban. “Sokszor fordult elő, hogy növendékeim örömmel osztották meg velem, hogy éppen mit hallgatnak. A nagyobbakkal pedig együtt járunk koncertekre, ami mindig ünnep mindannyiunk számára.”
A gyakorlás nem csak munka, hanem egyfajta kikapcsolódás is tud lenni, amely után a gyermek frissebben tud nekilátni a tanulnivalóknak. “Jó módszer például, hogyha egy gyerek tanulás közben elfárad és utána muzsikál egy picit, az újra energiával tölti fel az előtte álló feladatokra.” – teszi hozzá a zenetanár.
Mindezek mellett a közös zenélésnek nagyon jó közösségformáló ereje van. A zenélő gyerekek nyitottabbak, kommunkatívabbak, lelkileg kiegyensúlyozottabbak. Ahogy Kodály Zoltán is mondta: ” Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út, de mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágzó réteken.”
Lehetőségek a zenetanulásra:
A lehetőségek tárháza Magyarországon rendkívül széles: sok helyen működnek zenebölcsik és zeneovik, általános iskolás kortól pedig már lehetőség van a szinte minden településen működő zeneiskolai tanulmányokra. “A zenei pályára készülő tehetséges növendékek konzervatóriumokban tanulhatnak tovább – erről az időszakról szinte mindenki úgy beszél, mint tanulmányai legszebb éveiről – innen pedig sikeres felvételit követően, felsőfokon zeneművészeti főiskolákon, vagy a Zeneakadémián folytathatják tanulmányaikat.”
Ezek mellett sokan választják a magántanulmányokat akár egyfajta hobbiként is, és ez egyre divatosabb a felnőttek körében is.
“A zeneiskola elsődleges célja, hogy megszerettesse a gyerekekkel a zenét, ami egész életükben elkíséri őket. Az itt szerzett tudást aztán kincsként vihetik tovább magukkal, és adják majd tovább saját gyerekeiknek, de a zeneiskolákban a tehetségek felfedezése és gondozása is rendkívül fontos szerepet kap. – mondja Beatrix – “Véleményem szerint az általános iskolákban sokkal nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani a zenének, hiszen tudjuk, hogy rengeteg pozitív hatása van. Sok helyen az ének-zene amolyan “töltelék tantárgy” lett…régen ez nem így volt. Jó lenne, ha lehetőség lenne közelebb vinni azokat a gyerekeket is a zenéhez, akiknek a körülményeik nem engedik meg, hogy hangszert tanulhassanak, hiszen ezáltal ők is részesedhetnének a zenetanulás számtalan előnyéből.”
Zeneoktatás manapság:
“Magyarországon az a baj, hogy rengeteg tehetség van.” – mondta nekem egyszer Malcom Bilson amerikai fortepiano művész/ kamarazene tanárom még akadémista koromban.” – emlékezik vissza a fuvolaművész – “Azért is zenél rengeteg kiváló magyar művész külföldön, mert itthon nincsen elég lehetőség a tehetség kibontakoztatására, hiszen kicsi ország vagyunk. Ugyanakkor világviszonylatban a magyar zeneoktatás előkelő helyen van, például zeneiskolás gyerekek már alsó tagozatos korukban megtanulnak kottát olvasni, ami más országokban annyira nem jellemző. A magyar zenei diplomának külföldön is értéke van, rengeteg magyar művész foglal el előkelő helyet nagy nevű külföldi zenekarokban. Viszont Magyarországon több külföldi országokhoz képest egyelőre még gyerekcipőben jár a régizenélés. A korhű hangszereken (például barokkfuvolán) való hiteles, histórikus játékmódnak Nyugat-Európában sokkal nagyobb divatja van, és több lehetőség van akár az oktatás, akár koncertezés tekintetében. Ez persze annak is betudható, hogy jóllehet ebben a műfajban is nagyon sok a kiváló tehetség és szakember, de mivel ez egy költséges tevékenység, anyagilag nehezen kivitelezhető.
