spot_imgspot_img
spot_img

Ezekben az országokban a legjobb a munka – magánélet egyensúly

-

Article Top Ad (AdSense)

A világon mindenhol fontos a munka – magánélet közötti egyensúly. A karrier és a szeretteinkkel töltött idő közötti egyensúly megteremtése a teljes és boldog élet egyik fő összetevője. Úgy tűnik, hogy bizonyos országok nagyon tudatosan kezelik ezt a témát.

Mielőtt megnéznénk, hogyan rangsorolják a különböző országokat, lássuk mit is jelent pontosan a munka és magánélet közötti egyensúly.

Munka-magánélet egyensúly

Többféle meghatározás is létezik, de a legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy ez az ember azon képessége, hogy az életének mind a négy aspektusát (munka, család, barátok, én) egyformán tudja élvezni. Más szavakkal: a munkáltató igényei nem terhelhetik meg annyira az egyes embert, hogy ne tudja kielégítően élvezni a személyes életét.

Hogyan mérik?

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, ismertebb nevén az OECD vizsgálja, hogy mennyire javul az élet az emberek számára a 34 tagországban és a 4 partnerországban. Ez a legfrisebb kutatás mintegy 80 mutatót vesz figyelembe és az alapján ábrázolja a jólétre, az egyenlőtlenségekre és a jövőbeli jólétre vonatkozó adatokat. Ennek egyik része, hogy segítsék a tagokat olyan politikák kialakításában, amelyek jobbá és kiegyensúlyozottabbá teszik állampolgáraik életét. Az OECD olyan hivatalos forrásokból gyűjti adatait és információit, mint a nemzeti statisztikai hivatalok vagy az ENSZ statisztikai hivatala, de érkeznek adatok a Gallupp Intézet kutatásaiból is, amely 140 országban végez közvéleménykutatásokat.

A munka és magánélet egyensúly méréséhez az OECD rangsorolja a hosszú órákat dolgozó (heti 50 óra vagy annál több) alkalmazottak százalékos arányát, a szabadidős tevékenységben eltöltött időt, amely magában foglalja az evéssel és alvással töltött időt is.

Országok, ahol a legjobb a munka-magánélet egyensúly

munka-dolgozo-no
Hollandiában a nők több, mint 60%-a részmunkaidőben dolgozik. Fotó: Anete Lisuna/unsplash.com

Az OECD szerint ezekben országokban a legkiegyensúlyozottabb a helyzet:

Hollandia

Az OECD Hollandiában ítélte a legjobban a munka-magánélet egyensúlyt. Az alkalmazottak mindössze 0,5 %-a dolgozik heti 50 vagy annál több órát egy héten, szemben az átlagos 13%-kal. A nők foglalkoztatási rátája jóval meghaladja az OECD átlagot, csakúgy, mint az anyák foglalkoztatási rátája. Hollandiában nem csak a nők dolgoznak részmunkaidőben, de a női munkavállalók 61%-a részmunkaidőben dolgozik, ami bevett dolog a holland anyák körében. Mindezeken túl az országban a 11 és 15 éves korosztályt vizsgálva nagyon magas – 93%-os – a gyermekkori elégedettségi arány!

Dánia

Az InterNations nevű szervezet felmérése szerint a dánok dolgoznak a legkevesebbet egy héten, átlagosan heti 39,7 órát. Ezen kívül az állam gyermekgondozást biztosít a hat év alatti korosztály számára, a szülők pedig 52 hetes fizetett szülési szabadságra jogosultak. Az 58 év feletti korosztály munkaválallói csökkenthetik munkaóráikat, miközben munkáltatójuk ugyanazt a nyugdíjjárulékot fizetik. Dánia az egyik olyan ország, amelyik a legjobban teljesít a munkaerőpiaci eredmények terén a nemek közötti egyenlőség szempontjából.

Franciaország

A franciáknál minimum öt hét fizetett szabadságot élvezhetnek a dolgozók, és törvényben rögzítették a 35 órás munkahetet  (túlórák előfordulnak). A munkaválallók mindössze 8%-a dolgozik hosszú munkaórákat, ami kevesebb az OECD tagországok 11%-os átlagánál. Franciaországban az emberek a napjuk 68%-át szánják munkán kívüli tevékenységre, vagyis családra, barátokra, pihenésre, alvásra, evésre-ivásra, ami megint csak jobb arány az átlagos 15 órához képest. Franciaország ezeken túlmenően elfogadott egy olyan törvényt is, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy figyelmen kívül hagyják a munkahelyi e-maileket, amikor nincsenek az irodában.

Spanyolország

A mediterrán országban a hagyományos sziesztával mindig megszakítják a munkanapot. Az utóbbi években azonban történtek lépések annak érdekében, hogy a spanyol alkalmazottak – akik átlagosan napi 15,9 órát szentelnek a nem munkával töltött időnek –  munkanapja jobban illeszkedjen az EU többi országában dolgozók munkanapjához. A kormány ennek ellenére keresi a módját, hogyan tudná javítani a munka-magánélet közti egyensúlyt, például az óvodák számának növelésével.

Belgium

A belga törvények maximum 8 órás munkanapot és 40 órás munkahetet írnak elő. Az országban emellett egyre jobban előtérbe került a távmunka és a rugalmas munkalehetőségek. Olyan dinamikus munkahelyeket hoztak létre, ahol olyan új munkamódszereket vezettek be, mint az asztalok megosztása, a home office, valamint fokozottabb figyelmet szentelnek a csapatok felépítésének és munkájának minél rugalmasabb lehetőségeire.

Norvégia

A Human Developement Index alapján Norvégia áll az első helyen az egyenlőség megvalósulása terén. Az északi országban nagy hangsúlyt fektetnek az oktatás minőségére és arra is, hogy a diákok minél előbb képesek legyenek kiválasztani karrierjük irányát. Talán abban sincs semmi meglepő, hogy Norvégiában a legnagyobb a munkahelyi biztonság.

Svédország

A munkavállalók az ünnepnapokon és a betegszabadságon túl hat hét fizetett szabadságot is élvezhetnek Svédországban, ahogy rugalmas munkaidőt, egészségügyi és energiaellátási támogatást is. A szülők 480 napos szabadságra jogosultak. A kormány pedig elindított egy telefonon alkalmazást szülők számára, amelyen online kérhetik ki a szülői szabadságokat.

Németország

Néhány évvel ezelőtt kidolgoztak egy vállalati programot „Család, mint sikertényező” elnevezéssel, amely segít beazonosítani, hogy hol történt előrelépés a munka és magánélet közti egyensúly megteremtésében és hol vannak még további kihívások, amelyekkel foglalkozni kell. Fokozottan hangsúlyozzák a férfiak és nők közötti egyenlő munkamegosztást, és elvárás a munkáltatók felé a rugalmas munkaidő biztosítására mindkét szülő számára. 2015-ben megreformálták a szülői szabadságot is, amely a szülők számára megkönnyítette a részmunkaidős munkavégzés és szabadság kombinálását.

Hazánban sem könnyű megtalálni az egyensúlyt munka és magánélet között, főleg a szülők számára, mindenesetre a kutatásokban a következőkre jutottak: itthon heti 50 vagy annál több órát dolgozók száma 3%, ami kevesebb, mint az OECD 11 %-os átlaga, illetve mi magyarok is a nap felénél valamivel több időt szentelünk a személyes gondoskodásra (evés, alvás, stb.) és szabadidőre (barátokkal, családdal, hobbival töltött idő), mint az OECD 15 órás átlaga. A kutatók arra jutottak, hogy a szülői szabadság meghosszabbított időtartama és a gyermekgondozás korlátozott biztosítása számos anya számára akadályokat jelent a foglalkoztatásban. Más országokból származó bizonyítékok arra mutatnak, hogy a formális gyermekgondozási szolgáltatások szélesebb körű biztosítása hatékonyabb eszköz a szülők munkához és családi elkötelezettségekhez való hozzájárulásához, amely a születési arányokat is emelné.

Bizonyos országok tehát sokkal erőteljesebbek a munka-magánélet egyensúlyára vonatkozó jogszabályok elfogadásában, mint mások. Mindezzel együtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy a munka és magánélet egyensúly csak az egyike annak a 11 tényezőnek, amelyeket az OECD országonként rangsorol. Ugyanakkor az egyértelműen kiderül, hogy sok mindent lehet még tenni annak biztosítása érdekében, hogy az országok állampolgárai és az ott dolgozók még teljesebb és gazdagabb életet élhessenek.

Ha tetszett ez a cikk, akkor itt további érdekes olvasnivalót találsz:

Megbeszélések a szabadban – a munkahelyi wellbeing új szintje

5 érdekes nevelési szokás 5 különböző országból

 

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!