A boldogság nem megfogható és körbeírható, nem lehet megragadni, leírni szavakkal. Érzés, amit mindannyian keresünk, amit mindenki többször akar átélni élete során. Mivel nem állandó állapot, nem „lepárolható, csomagolható”, ahogy Márai Sándor a Füves könyvében írja, így átélése igazi kincs. A boldogság világnapja alkalmából megpróbáljuk felvillantani, hogy az egyes nemzetek, országok, hogyan ragadják meg saját boldogságfilozófiájuk lényegét.
Néhány országon keresztül megmutatjuk, milyen sokféleképpen közelíthető meg a boldogság érzése.
Gondolatébresztő
Kosztolányi Dezső: Boldogság
Az egyik kedvenc magyar szerzőnk érdekes gondolatával kezdjük a boldogság mibenlétének feltérképezését. Kosztolányi az Esti Kornél című novellafüzérének Boldogság című írásában eképpen fogalmaz: „…a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.”
Ezt az idézetet afféle gondolatébresztőnek szántuk.
A boldogságra nincs recept, és persze az egyes országok boldogságfilozófiája is általánosításon alapul, de sokat adhatnak a saját látásmódunkhoz, meríthetünk belőlük.
Japán – wabi sabi
Mi is írtunk már többször a wabi sabi szemléletről, mert szívükhöz közel áll az, amit hirdet, képvisel. A wabi a rusztikus egyszerűséget, letisztult eleganciát, frissességet és csöndességet jelenti. A japánok világlátása szerint a természet által kialakított, létrehozott alakzatokban és az emberi kéz által készített tárgyakban is az esetlegesség, a kiszámíthatatlan egyediség a szép.
A sabi szépség vagy higgadtság, ami az idő múlásával alakul ki, amikor a tárgy életét és mulandóságát a kopottsága, vagy valamilyen látható javítása bizonyítja.
A japán wabi sabi voltaképp azt üzeni ebben az elanyagiasodott világban, hogy becsüljük a természet értékeit, töltsünk minél több időt a szabadban, lássuk meg a harmóniát a nem tökéletes dolgokban is.
Ebben a cikkünkben további érdekességeket olvashatsz a wabi sabi szemléletről: wabi sabi
Hawaii – aloha
Az aloha üdvözlési formula, de egyéb jelentéssel is bír.A szeretet, szimpátia, együttérzés tisztelet, alázat is ott van a jelentések közt. Hawaiion ez egyfajta életmód, afféle útmutató ahhoz, hogyan bánjuk a minket körülvevő személyekkel és természettel. Önzetlen szeretetből jövő tettekre sarkall. A hawaii őslakosok nagy tisztelettel fordultak a természet felé, és harmóniában is éltek vele. Úgy vélték, hogy a sziget földje és a lakói közt szoros kapcsolat van. Az aloha kifejezésben ott van az idegenek, turisták melegszívű, szívélyes fogadtatás és üdvözlése is.
Finnország – kalsarikännit
A finnek szeretnek és tudnak is nagyokat inni. Igen, sztereotípia, de tény, hogy rá is játszanak erre. A kalsarikännit a finnek iváskultúrájának sajátos formája. A szó valami olyasmit jelent, takar, hogy az ember otthon fogyaszt alkoholos italokat, minél kevesebb ruhába öltözve, főként fehérneműben, és egyáltalán nem szándékozik kimenni. A fehérneműben ivás fogalma igazán a 2000-es évektől vált népszerűvé. Ha beírod a keresőbe a szót, megannyi vicces fotót fogsz látni, ahol hölgyek és urak alkoholos italokat fogyasztanak otthonuk kényelmében lenge öltözetben. Ez is boldoggá teheti az embert…
Dánia – hygge
A hygge reflektorfénybe került az elmúlt években, s nálunk is sok könyv jelent meg a dánok boldogságfilozófiájáról. A pillanat megélését, az együttlét örömét, az otthon kényelmét hirdeti. A hygge nyitottá tesz a hétköznapokban rejlő apró dolgok varázslatának felismerésére. A kedvenc tevékenységeinkben való elmélyülésre buzdít. Egy teázás is lehet élmény. A rohanáshoz szokott embernek tényleg sok energiát adhat, ha a melléktevékenységeknek vélt cselekvésekben is megleli az örömforrást.
Olaszország – dolce far niente
Az olaszok temperamentuma, életszeretete elvarázsolhatja azokat, akik az országban látogatást tesznek. A dolce far niente édes semmittevést jelent. Állítólag Casanova emlékirataiban is szerepelt a kifejezés. Bár őt inkább a kalandjai és az érzéki örömök hajszolása miatt ismerjük. Az édes semmittevés lényege a lazulásról, feladatmentes, szervezésmentes pillanatokról, napszakokról, napokról szól. Elegáns ruhában, gondtalanul elterülni valóban nagy élmény lehet. John William Godward festménye is meghozhatja hozzá a kedvet.
Görögország – meráki
A görögök kultúrája ámulatba ejtő, több ezer éves múltra tekint vissza. Az ókor görögség kultúrája az egész európai gondolkodásnak, művészetnek egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett. Ki ne ismerné a görög mitológia alakjait, akik bizony isten létükre is úgy féltékenykedtek, szerettek, ahogy az emberek, szenvedéllyel. A görög közvetlen, társas interakciókra nyitott nép, akik számára a meráki kifejezés azt takarja, hogy szeretettel, törődéssel, szenvedéllyel fognak bele a dolgokba. A barátokkal, családtagokkal való együttlétben, magában a kapcsolattartásban is ott a boldogság. A közös evések, lakomák is boldogságforrások. A kreatív tevékenységeket és a hobbit is szenvedéllyel kell csinálni, nagy hévvel.
Ha érdekel ez a téma, és szívesen olvasnál az egyes nemzetek boldogságról szóló gondolatairól, ezt a könyvet szeretettel ajánljuk a figyelmedbe:
Helen Russell: Boldogságatlasz
Kapcsolódó cikkek:
Csodálatos gondolatok a szeretetről – A kis herceg tanításai
