Életműdíjat kapott Jásdi István csopaki borász, ám ez nem azt jelenti, hogy visszavonulna

-

 A Best of Balaton csapata életműdíjat adott át Zamárdiban, ZamJam fesztivál színpadán olyanoknak, akik évtizedek óta dolgoznak a Balatonért. A tavalyi életműdíjast, Csapody Balázst, a balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosát kérték fel, hogy ő tegyen ajánlást, ki vegye át az idei Best of Balaton életműdíjat, hiszen ő igazán jól ismeri a Balatont és mindazokat, akik a régióban aktívak. Az ő javaslatára 2022-ben Jásdi István, csopaki borász vehet át életműdíjat.

– Ön Észak Balatoni, mégis a déli part fesztiválján kapott életműdíjat. Ennyire összetartanak a balatoni vendéglátósok?
– A balatoni minőségi gasztronómia egy szűk kört jelent, ez a 40-50 régóta sikeresen dolgozó helyi vállalkozó mind ismeri egymást. Tudjuk, hogy ki és mit csinál, van, akinek szeretjük a főztjét, másnak szeretjük a borait, és általában szeretjük egymást is.  Nem csak a pincékben vagy a Kistücsökben találkozunk, hanem időnként egy vitorláson is együtt szeljük a habokat, a Nemere fedélzetén. Természetesen ott is jókat eszünk és iszunk.
– A balatoni vendéglátósok és borászok két külön műfajban dolgoznak, mégis egy csapatnak mondhatók?
– Nem lehet elválasztani a borászatot és vendéglátást, nekünk is van egy borteraszunk, ahol szívesen kínáljuk meg a vendégeket némi harapnivalóval, ha meleg konyhánk nincs is. Gyakran ugyanazokkal a vendégekkel találkozunk mi is, mint az éttermesek. Ez egy meglehetősen kis tó, ahol mindenki mindenkit ismert, különösen azokat, akik nem csak szezonálisan tartanak nyitva, hanem télen, nyáron. Elég kevesen vagyunk.
– Nem konkurálnak?
– Nem, és sokkal jobban menne a balatoni vendéglátás, ha még többen lennénk. Még többen tartanának nyitva télen is, és többen adnánk minőséget. Tulajdonképpen hiányzik, hogy 6-7 hónapig szinte senki sincs nyitva. A hétnek egy napján pedig, kedden, a környékünkön még ebédelni sem lehet, még nyáron sem, mert mindenki akkor zár be. Ezeken a dolgokon kellene segíteni. Sokkal jobb lenne minden több jó borásszal, több jó étteremmel, hosszabb nyitvatartással. Jobb üzletet hozna mindenkinek. Nemhogy versenytársak vagyunk, várjuk azokat, akik ezen a pályán szeretnének velünk haladni.
– Életműdíjat kapott, ez azt jelenti, hogy befejezi a pályáját?
 – Az életműdíj mindig gyanús, mindig arra gondol az ember, hogy látták a kórlapomat. Amikor kaptam az borászok borásza kitüntetést és az utcában elhelyezték azt emlékkövet, amire fel lett vésve a nevünk, egy sírkő jutott az eszembe.
Nem egy élet lezárásnak, hanem az eddigi munkám értékelésének gondolom. Hogy mások is észrevették, hogy valamit csináltunk és talán jól.
 – Tovább viszi a fia a céget?
– Ez egy családi vállalkozás, ha nincs mögötte család abbamarad. A fiam szép lassan átveszi a tennivalókat, és reméljük, hogy még évtizedek múlva is lehet a borainkat kóstolni, és nem csak Csopakon a pincészetnél, hanem Balatonszemesen a Kistücsökben is.
 – Mi a különbség az északi és déli part borászatai között? Az északi miért húzott el ennyire?
– Más a karaktere az északi parti boroknak, hisz más a talaj, a fekvés. Az északi parti borászatok között több olyan is van, mint a miénk, aminek a területe a Balatonra néz. A déliek nem a Balatonra, a déli lejtők Somogyra néznek. Az északi partot a látvány miatt balatonibbnak érzik az emberek.
 – A szőlő karakterében is van különbség?
 – Ez ízlés kérdése, ki melyiket szereti jobban. A déli parton is találhatók nagyszerű borászatok, egészen kitűnő borok, kiváló termékekkel. Azon kívül tudja mi a déli partban? Az északi part. Naplementekor kimegy az ember a vízpartra és azt nézi, hogyan megy le a nap a Tihanyi Bencés Apátság mögött, na, az feledhetetlen látvány. Nekünk csak napkelténk van.
– Milyen lesz az idei termés?
 -Aszályos. Szőlőt nem locsolunk, nem is lenne mivel. A borban nem csak cukor és sav van, hanem lének is kellene lennie, sajnos ebből van kevés. Tavaly is 25 % kal kevesebb volt a termés a normálisnál, az idei év sem lesz jobb.
– Megéri szőlőt termelni?
– Nem azért csinálja az ember, mert megéri, hanem mert szeretünk bort inni. Azért éri meg, mert szeretjük csinálni. Ha valaki sok pénzt akar keresni, akkor ne ezzel foglalkozzon. Ha valaki olyan életmódra vágyik, amiben jó élni, akkor ez az út kiváló.
– A szőlőt miért nem akar manapság senki művelni?
 – Szőlőt művelni nehéz, rengeteg munka van vele. Egy évben tízszer végig kell menni gyalog, minden tőkéhez odamenni, és ugyanezt 8-10 szer géppel is meg kell tenni. Sok munka, és a szőlő árát senki nem fizeti meg, még borban sem nagyon.
 – Ön mindent csinál a mai napig a szőlőben?
 – Már 75 éves elmúltam, nagyon jó kollégám van, akik 15-20 éve nálam dolgoznak. Valószínűleg sokkal többet tudnak a saját munkaterületükről, mint én. Aki a borteraszon dolgozik többet tud a vendéglátásról, aki a szőlőben az a szőlőről, aki a pincében a pincemunkákról. Így van ez jól. De benne vagyok és csinálom én is.
Mit szeret csinálni a legjobban?
-Bort inni!
 
-Melyik a kedvenc bora?
 – Csopakon és a Balatonon az olaszrizling, ezt nagyon jó inni. Rengeteg rizlingről beszélünk, de ha valaki megkérdezi, hogy mit kérsz, egy jó olaszrizlinget mondok.
-Mi a véleménye a rosé mániáról?
-Kicsit lecsengőben van. Annyi rosét, amennyit az elmúlt 10 évben Magyarországon ittak, a világon sehol máshol nem fogyasztottak. Mára kicsit lecsengőben van, de én szeretem. Gyümölcsös, izgalmas rosék kaphatók, ha nincsen jó fehér bor, akkor egy rosé is megteszi.
-Mire vágyik még?
Terveim 20 évre mindig vannak. Most jelent meg egy könyvem a Táltoshegy címmel, ez 4. kötetem. Hamarosan írom a következőt, valószínűleg az öregségről, mert ez annyira vidám dolog, hogy erről még egy könyvet muszáj írnom.
Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!