A világnapok szinte végtelenített világában mindenki, és minden helyet kaphat. Arra azért biztosan kevesen gondolnak, hogy még az ecetes uborka is büszkélkedhet saját jeles nappal. November 14 -e márpedig az övé, úgy hogy koccintsunk erre egy pohár kiváló bukéjú kellemesen édesfanyar uborkalével.
Az uborka kora
Az uborka valójában lehetne földtörténeti korszak is. A tökvirágúak rendjébe, a tökfélék családjába tartozó növényfaj. Sokan nem tudják, hogy rokoni kapcsolatok fűzik nemzetségét a sárgadinnyéhez. Modern genetikai vizsgálatok szerint Dél-Ázsiából, a Himalája déli lejtőiről származik, de már nagyon régen, az i. e. 10. évezredben is termesztették. A régi Egyiptomban szomjoltó uborkát kaptak a kőfejtő rabszolgák, Tiberius császár gyógyszerként fogyasztotta, nem véletlenül. Az ókorban a görögök és rómaiak is szívesen fogyasztották. Az Újvilágba Kolumbusz Kristóf vitte át, 1494-ben már bőségesen ültettek belőle.
Nagy Károly imádta, ezért elrendelte termesztését, XIV. Lajos francia királynak pedig az uborkás levesek voltak a kedvencei. Hazánkba a tudósok állításai szerint, valószínűleg a 13. században jelent meg, és kolostor kertekből került a paraszti termesztésbe. A két világháború között a hagyma után az uborka a második helyen állt a magyar zöldség kivitelben. Ezek után kijelenthető, hogy még ma is az uborka korszakot éljük, tehát soha nem évül el az uborkaszezon.
Együnk minden nap uborkát
Az uborka ezeréves múltja két dolognak köszönhető. Az egyik, hogy egyszerűen finom, a másik, hogy roppant egészséges. Lédús, rengeteg ásványi anyagot tartalmaz, főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat. Sokféle vitamint található benne, a B-vitaminok, C-vitamint A-elővitamin és E-vitamin. Könnyebben emészthető rosttartalma miatt, és kitűnő szomjoltó. Az éhgyomorra megivott uborkalé -nek tisztító és étvágyjavító hatása van, sőt még a bőrgyógyászatban is alkalmazzák. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak találták, illetve a kozmetikai ipar egyik alapanyaga. Ha pedig igazán egészségesek szeretnénk lenni tőle, akkor ne csak együk, hanem a levét is fogyasszuk. Vétek kiönteni azt a mennyei nedűt. Persze a legtökéletesebb megoldás, ha mi magunk tesszük el az uborkát, pontosan úgy, ahogy nagyszüleink tették, így elkerülhetjük, hogy tartósítószerrel dúsítottan fogyasszuk.
Fogyasszuk napi rendszerességgel
Ha valaki evés után uborka levet kortyolgat, segíti az emésztőrendszer működését, megszabadít a méreganyagoktól, e mellett energiát is bevisz a szervezetbe. Segít a felpuffadás ellen, sőt népi megfigyelések alapján még a fejfájást is elmulasztja. Azonban mértéktelenül ezt sem szabad fogyasztani, mivel, ha sokat viszünk be a szervezetbe, magas vérnyomást is okozhat. Abban az esetben pedig, ha valaki gyomorproblémákkal küzd, a rendszeres ecet fogyasztás nem fog jót tenni.
Jó tudni
- A savanyítási folyamat alapvetően egy tartósítási eljárás, ezért az ecetes uborkát felesleges hűtőbe tenni. Nem beszélve arról, ha üzletben vásároljuk, mivel akkor tartósítószert is tartalmaz.
- Ha salátát készítünk, a megmaradt ecetes uborkalé tökéletes alapot adhat. A friss zöldségekhez adva, átforgatva tökéletes lehet.
- A megmaradt uborkalevet használhatjuk a kertben. Az ecet és a só keveréke elég jól elbánik a gazokkal.
- Ecet tartalmának köszönhetően alkalmas a vízkő ellen a háztartásban.
- Rézből készült dísztárgyainkat fényesre törölgethetjük vele. Egy puha rongy segítségével vigyük fel a felületre, jól dörzsöljük meg, majd hagyjuk állni. Egy bő öblítés, és szebb lesz mint újkorában.
Egy recept a sokból
Ecetes lé: 2 l víz, 2 dl 20%-os ecet, 5 dkg só, 30 dkg cukor, 1 teáskanál borkén, bors, koriandermag, mustármag, friss kapor.
Elkészítés: az uborkákat hideg vízbe áztassuk, és egyesével alaposan tisztítsuk meg. Ez a legfontosabb rész mivel, ha szennyeződés marad rajta az egész eltett üveg uborka könnyedén megromolhat. Öblítsük át párszor, és tegyük félre. Keverjük ki az ecetes levet. Nem kell főzni, egyszerűen csak öntsünk össze mindent, és keverjük el. Egy két literes befőttesüvegre lesz szükség. Tegyünk bele teáskanálnyi egész magyarborsot, koriandermagot, mustármagot, 2-3 szegfűborsot, 2-3 babérlevelet, esetleg fokhagymát. Ebbe helyezzük bele a megtisztított uborkát, majd öntsük az egészet nyakon az ecetes lével. Ez után már csak le kell zárni az üveget, és mehet a kamrába. A fogyasztásával érdemes várni két három hetet, hogy összeérjenek az ízek.
Az uborka korszak tehát ezer éve zajlik, ne feledjük a fontosságát és azt, milyen fantasztikus érzés kivenni a spájzból. Fogyasszuk mindenhez, amihez jólesik, egy isteni sülthöz, vagy egy egyszerű zsíroskenyérhez. Ha ezt elolvasod, biztos kedved szottyan hozzá.
