A gamerek és a mozirajongók élvezettel keresik az easter eggeket, miért ne lehetne utazás közben is ilyeneket találni?
A közelgő húsvét kapcsán a Kiwi.com Ciprus rejtett helyeire kalauzol, ami a 7. legkedveltebb úti cél a magyarok körében az áprilisra szóló foglalási adataik alapján. Olyan titkok is kiderülnek a szigetországról, amiket főképp csak az ottlakók ismernek.
Ciprusnak számos arca van: az ott tartózkodás szólhat az elképesztő bulizásról, fürdésről a kristálytiszta vízben, de vannak olyan rejtett szépségei, amiknek sokan nincsenek tudatában, és amiket leginkább túrázás közben fedezhetünk fel.
Tudtad? bor – sajt – macska
- Ciprusról származik a világ legrégebbi bora, a Commandaria.
- Pár év után visszanyerte a ciprusi halloumi sajt a védjegyét az Egyesült Királyságban, így már biztosak lehetünk abban, hogy a Halloumi védjeggyel ellátott sajtok valódiak és Cipruson készülnek.
- Cipruson több macska él, mint ember. Az 1,2 millió lakosú országban a becslések szerint 1,5 millió macska él.
Ciprust leginkább sétálva fedezhetjük fel: Akamas-félsziget
A természetvédelmi oltalom alatt álló Akamas-félsziget a helyiek szerint olyan mintha az egész sziget miniatűrje lenne, természetkedvelőknek mindenképp ajánlott a felkeresése. Szállodákkal, üzletekkel, kiépített stranddal itt nem fogunk találkozni, de láthatunk meredek sziklás partokat, tengeri barlangokat, homokdűnéket, szurdokokat, szakadékokat és akár legelő kecskéket is.
Itt bújik meg Aphrodité fürdője, egy vízzel teli kis barlang, amely fölé sziklák és lombok vetnek árnyékot. A medence vizét egy természetes forrás adja. A mítosz szerint Aphrodité ebben a medencében fürdött, és itt találkozott először nagy szerelmével, Adonisszal. Az itteni víz állítólag különleges fiatalító erővel bír. Aphrodité fürdőjétől mintegy 5 km-re található a kristálytiszta vizű ciprusi kék lagúna, egy igazi gyöngyszem távol a lakott településektől, a zajtól. A Földközi-tenger egyik legfontosabb és érintetlen strandjának is ez a félsziget ad otthont. A Lara-öbölbe csak gyalogosan térhetünk be, ahol csodálatos, hosszú, homokos part vár ránk. Úszni szabad, de napernyőt nem vihetünk magunkkal ide, ezért naptej mindenképp legyen nálunk a leégés ellen. Az öbölben különleges fészkeket is találunk, álcserepesteknősök raknak itt tojásokat, melyekből a nyári hónapon során kelnek ki az utódok. Kutatók is vigyáznak a fészkekre. Az itt található Avakas szurdokban elképesztő méretű sziklák között túrázhatunk kb. 3 km hosszan. Mivel egy idő után folyómederben vezet az út itt, érdemes túracipővel készülni, ha a félszigetnek ezt a részét is szeretnénk bejárni. Ahogy az egész félsziget úgy a szurdok is kedvez az állatok és a botanika szerelmeseinek. Több mint 200 védett állatfaj őshonos a félszigeten, számos ritka madárral, teknőssel, gyíkkal találkozhatunk kirándulásunk során, a vadvirágok pedig koratavasszal és későősszel különösen szépek. A félszigeten belüli közlekedést érdemes előre megtervezni. Ha nem szeretnénk végig gyalogolni, akkor akár jeep safari túra keretében is felfedezhetjük a félszigetet.
Megbújó kultúra a Troodosz-hegységben
Ciprus fővárosa, Nicosia a sziget középső részén található, az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Az ország három világörökségi helyszínnel is büszkélkedhet. Ilyen például a Troodosz-hegységben található festett templomcsoport. A tíz, 11. és 17. század közötti időből származó épület a falfestményeiről híres. A nagy Szent János-kolostor mellett megbújik falusias, kisebb templom is, amit semmiképp se hagyjunk ki, ha itt járunk. Apró mérete ellenére ebben a templomban is igencsak kimunkált falfestményeket csodálhatunk meg. Szintén a Troodos-hegységben található, annak keleti oldalán Lefkara. Lefkara egy olyan falu, ahol a 14. század óta kézzel készítenek csipkét, amit a szakértők a világ legjobb műalkotásai közt tartanak számon. Nem véletlenül érdemelte ki, hogy szerepeljen az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján. A faluban élő asszonyokat a velencei asszonyok tanították meg a gyönyörű csipkekészítésre a velencei uralom éveiben (1489-1571). Azt mondják, hogy amikor Leonardo da Vinci ellátogatott Lefkarába, annyira lenyűgözte a hímzések bonyolultsága, hogy egy csodálatos oltárterítőt vitt magával a milánói székesegyházba. Ennek emlékére a falu lakói ma is rendszeresen megajándékozzák a székesegyházat egy oltárterítővel.
Víz alatti felfedezni való: Zenobia
A búvárkodás szerelmesei is igencsak eldugott kincsekre bukkanhatnak. Larnaka partjainak közelében fekszik pl. a sziget leghíresebb hajóroncsa. A 178 méter hosszú MS Zenobia komp 1980-ban süllyedt el. A komp és a rakománya is épségben maradt, így érdekes látványt nyújtanak a nagy hajócsavarok, valamint a hajó kávézója is. Nem beszélve arról, hogy körülötte igencsak gazdag élővilágban is gyönyörködhetünk.
Innen ered a popkultúra „easter egg”-je
A videójátékokban, filmekben szándékosan elrejtett és nehezen megtalálható, sokszor mulatságos részleteket, tartalmakat nevezzük „easter egg”-nek (magyarul: húsvéti tojás). Ugyan régebbi videójátékokban is feltűnnek, hivatalosan kb. 1980 óta nevezzük így ezeket a kitekintéseket. Akkortól nevesítjük, amikor Warren Robinett programozó az Atari 2600 játékkonzolhoz megjelenő Adventure videójátékban elrejtette, hogy ő a készítő. Az Atari nem tüntette fel a fejlesztők nevét a játék kreditjében, Robinett pedig nem értett egyet ezzel a gyakorlattal, így titokban egy szürke képpontra kattintva beleprogramozott egy üzenetet: „Warren Robinett készített”. Egy játékos mindezt akkor fedezte fel, amikor Robinett már nem dolgozott a cégnél. Az Atari első reakciója az volt, hogy adják ki a játékot az üzenet eltávolításával. Majd Steve Wright, a cég fogyasztói részlegének szoftverfejlesztési igazgatója rájött, hogy ezt a történetet valójában sikerré lehet formálni. Javaslatára megtartották az üzenetet, és a későbbiekben is rejtettek el hasonlókat, amiket innentől kezdve már „easter egg”-ként írtak le.