Egy igazi véleményvezér, akit az online térben több tízezren követnek és adnak a szavára. Dr. Novák Hunor gyermekorvos gyakran fogalmaz meg markáns kritikát elavult egészségügyi módszerekről és terápiákról, és ha kell, vitákba, már-már kardélre menő szópárbajokba is belemegy. Lelkesen követi az aktuális orvosszakmai trendeket, de mindenről megvan a saját véleménye, sőt elismeri azt is, ha valamiben tévedett. Most töredelmesen bevallotta: hibázott, amikor alábecsülte a koronavírust.
Dr. Novák Hunor csecsemő és gyermekgyógyász számos orvosi témába mélyen beleásva magát, a nyilvánosság elé kiállva leszámolt az elavult szakmai nézetekkel, és a bizonyítottan téves gyógymódokkal, valamint az önjelölt doktorok által terjesztett áltudományos zagyvaságokkal. Így lett tévéműsorok állandó nyilatkozója, blogger és netes véleményvezér, akiről azonban kijelenthető, hogy egy év alatt száznyolcvan fokos fordulatot vett vele a világ. Mármint azt tekintve, ami a koronavírussal kapcsolatos véleménye volt!
„Nem gondoltam volna, hogy ebből világjárvány lesz!” – árulta el a szakember a Felforgatók podcast harmadik évadjának első epizódjában Kadarkai Endrének. „Amikor még csak világszerte történt egy-egy haláleset és iszonyatos pánik volt, én nyugtattam az embereket, hogy az influenzával összehasonlítva nem tűnik veszélyesnek ez a vírus és hogy volt korábban két koronavírus járvány, amelyek eltűntek. Az akkori tudásom szerint az tűnt a realitásnak, nem is csináltam volna másképp. Most pedig pont az ellenkezőjét látjuk, hogy sokkal veszélyesebb, mint az influenzavírus és mások megpróbálják elbagatellizálni” – tette hozzá a gyermekorvos a hetente új résszel jelentkező, bátor magyarokról szóló műsorban, amelynek vendége lesz majd többek között Puzsér Róbert és Tomán Szabina is.
Dr. Novák Hunor elkötelezettségről, szakmai meggyőződésről, szűnni nem akaró tettvágyról, de arról is mesélt a Betone Studio által gyártott Felforgatókban, hogyan törődik kis pácienseivel és milyen – szó szerint értendő – trükkökkel igyekszik megnyugtatni őket.
„Már tizenéves koromtól gyakoroltam a pénzhajlítást, a tárgylebegtetést és a kendő eltűntetést is, majd ötödéves koromban kipróbáltam a kórházban is, hogyan tudok hatni ezzel a gyerekekre. Volt ott egy 4-5 év körüli, Peti nevű, kopasz kisfiú, aki a rengeteg kemoterápia után reményvesztett volt és először teljesen elutasított, de aztán mégis kinyílt, nevetett és együtt varázsoltunk. Akkor döntöttem el, hogy a pácienseim lelkével is akarok foglalkozni” – nosztalgiázott.
