A hét COOL embere Dr. Lisziewicz Julianna immunológus, aki alternatív stratégián dolgozik a koronavírus elleni küzdelemben.
Lisziewicz Julianna, korábban az AIDS elleni küzdelemben ért el nemzetközi sikereket, a DermaVir nevű AIDS-ellenes gyógytapasz kifejlesztője. Az elmúlt időszakban a koronavírus elleni védekezésen dolgozik, ezt közelíti meg egy új módon.
Mint a másik két magyar kutatónő, ő is a hazáján kívül tudott érvényesülni a szakmájában. A műegyetem vegyészmérnöki karának elvégzése után biológusmérnök lett, majd diplomázás után férjével az egyik legnagyobb egyetemi városba, a németországi Göttingenbe költözött.
Ötven professzornál jelentkezett munkára, hiába, nem kellett sehová. A szerencsén múlott a sorsa. A szomszédja ajánlotta be a göttingeni Max Planck Intézet igazgatójának, aki próbaidőre felvette, ekkor rákkutatással foglalkozott. A szokásos három-négy év helyett másfél év alatt szerezte meg a doktori címet genetikából, molekuláris biológiából. Innen Amerikába, Washingtonba került, ahol a világ legnagyobb laboratóriumában dolgozott az USA kormányának 7 évet, majd saját céget alapított.
– Mivel foglalkozott, mit kutatott?
– Amikor ott dolgoztam, akkor az AIDS jelentette a világ nagy problémáját. 25 évet töltöttem vakcina fejlesztéssel, először AIDS, majd a rák ellen. Ugyanazokkal az emberekkel dolgoztam együtt, akik most a koronavírus kutatásokban vesznek részt. Az én csapatom fejlesztett először génterápiát AIDS vírus ellen, és mi írtuk le először a világon, hogy ebből a betegségből is meg lehet gyógyulni az immunválasz serkentéséve, és ezt hogyan lehet megcsinálni. Most a koronavírus elleni immunválaszok analízisével foglalkozom, aminek része a vakcinafejlesztés is. Ez nem az az irány, amerre a mai vakcinák fejlődnek, ez személyre szabott vakcina fejlesztés.
– Ezt a módszert hogyan kell elképzelni a tömeges vakcinagyártás idejében?
– Ez azt jelenti, hogy meghatározzuk azoknak a géneknek a szekvenciáját, amelyek szabályozzák az immunválaszt. Ez minden emberben különböző, mindenki másféle immunválaszt ad a vírusok ellen. Lehet személyre szabni úgy egy vakcinát, hogy nagy valószínűséggel biztonságos és hatásos legyen. Először meg kell vizsgálni az ember genetikáját, majd a koronavírus genetikáját. Ezekből az adatokból számítógépen, mesterséges intelligenciával kell az ember immunválaszát meghatározni, és hozzá szabni a vakcinát.
– Mindenkinek tudnának akkor személyre szóló koronavírus elleni vakcinát készíteni? Ehhez mindenkit egyenként meg kellene vizsgálni?
– Igen, nyálmintából el lehet végezni a genetikai vizsgálatokat, ez nem bonyolult. Ebből a mintából DNS információkra van szükség, és ezek az információk nem változnak. Ezzel a genetikával születik az ember és hal meg. Az ehhez illő vakcina legyártása már nem a mi szakterületünk, de rengeteg cég van, akik az általunk tervezett peptid szakaszokból a vakcinát le tudja gyártani.
– Ez valószínűleg árban sem hasonló nagyságrendű termék, amit ebben a járványhelyzetben előnyösen lehetne használni. Miért foglalkoznak mégis ezzel?
– Azért, mert ez egy új módszer, amiben nagy lehetőség van. Ám egyelőre nem alkalmazható, mert ez nem tömegtermék. Jelenleg nem arra van szükség, hogy egy személyre szóló vakcina néhány embert megvédjen. A jelenlegi oltási terv Európában az, hogy az népesség 80%-át beoltsuk, és reméljük, hogy így meg tudjuk védeni a lakosságot és a gazdaságot. De tudjuk, hogy az emberek 80 %-a nem lesz beteg.
Csak a ferőzöttek 20 %-a mutat tüneteket és kb. 10 % lesz komoly beteg. Mostani eredményeink alapján azon dolgozunk, hogy kiszűrjük azt a 20 % -ot, aki nagy valószínűséggel megbetegszik. Persze a maradék 80% lenne az, akin a vírus nem fog tüneteket produkálni, vagy csak gyengéket. Ha ezt az emberek genetikája alapján ki tudjuk szelektálni, akkor ez egy alternatív stratégia lehetne a vírus elleni küzdelemben. Elég lenne csak azokat beoltani, legalábbis először, akiket megbetegít a koronavírus. Akit nem, azoknak nincs szükségük védelemre, így sokkal kevesebb vakcinával is meg lehetne oldani a vírushelyzetet.
– Miért nem hangos a világ és a sajtó a kutatásainak az eredményétől?
– Amikor elkezdtem génterápiával foglalkozni, még ez a szó sem létezett, hogy génterápia. Nem szoktam olyannal foglalkozni, mivel a legtöbben, hisz ezzel nem érdemes az időmet vesztegetni. A kutatásaimról akkor fog a szakma tudomást szerezni, a velem együtt dolgozó kutatócsoporton kívül, ha egy tudományos magazinban publikáljuk. Amikor az ember úgy érzi, hogy jól megvan minden eredmény alapozva és megfelelő mennyiségü adattal alá tudja támasztani az állításait, akkor leírja egy tudományos publikációba. Ezeket a cikkeket a megjelenés előtt a kollégák véleményezik. Egy komoly tudósnak egy nemzetközi szaklapban kell közölnie a tudományos eredményeit. Mi is hamarosan közzé tesszük.
– Oltassuk-e be magunkat vagy sem? Tegyünk különbséget a vakcinák között?
– Persze van szakmai különbség közöttük, (mRNS- vagy elölt vírus) ezt már ezerszer leírták. Inkább a hatásukat szeretném kihangsúlyozni. Az összes jelenlegi vakcina antitestet termel, ami megfogja a vírust, hogy ne tudjon bejutni a sejtekbe. Arra már van adatunk, hogy ezek a vakcinák pár hónapig megvédenek minket. Arra viszont nincs még adat, hogy mi történik 6 vagy 12 hónap múlva. Attól nem kell félni, hogy milyen mellékhatások lesznek, ha megkapjuk. Attól kell félni, amit nem tudunk. Az még nem derült ki, mi lesz egy év múlva, hisz a vírus is csak egy éve van velünk, a vakcina meg még kevesebb ideje. Az viszont már kiderült, hogy mindegy, melyik vakcinát használjunk, már van olyan vírustörzs, amelyekre ezek gyengébb védelmet adnak. Az biztos, hogy a mostani vakcinák a jelenleg Magyarországon domináló vírus ellen meg fognak védeni a következő néhány hónapban. Azt nem tudjuk, hogy az új mutánsra hogyan fognak reagálni, azaz az immunválasznak milyen hatása lesz.
– Orvosi szempontból mit lát, mikor lélegezhetünk fel?
– Nem vagyok optimista, Magyarországon most épp jól áll a járványügyi helyzet, de nem vagyunk hermetikusan elzárva a külvilágtól, és jön az Angliában, Brazíliában, Dél-Afrikában terjedő mutáns vírus. Szerintem hamarosan egy harmadik hullámra is lehet számítani. Ha megússzuk a februárt, nagyon jó, de márciusra itt lesz a harmadik hullám. Bár csak ne lenne igazam!
– Mi a véleménye, állítólag az orosz vakcinát úgy hoznák forgalomba, hogy nincs meg az összes európai engedélye?
– Egészen biztos, hogy ugyanúgy meg lett vizsgálva, mint az amerikai, német vagy angol vakcina. Az, hogy egy tudományos újságban még nem publikálták az eredményeket, az még nem jelenti azt, hogy ezek a vizsgálatok nem történtek meg. A hatóság átvizsgálja a gyógyszertörvény szerint összeállított több ezer oldalas dokumentációt, és csak akkor ad ideiglenes engedélyt, ha az orosz vakcina ugyanúgy meg lett vizsgálva, mint bármelyik másik. Van előírás, ez nem a protekcióról szól, ide nem lehet csak úgy becsusszanni. Nagyon jók a magyar szakemberek. Semmi olyat nem fog az ország engedélyezni, ami nem felel meg az előírásoknak.
– Ismeri a másik két magyar származású kutatót, Dr. Karikó Katalint vagy Dr. Lukács Noémit?
– Nem ismerem őket. A magyar kollégákkal a világ bármely táján egy konferencián véletlenül össze lehet futni, már ha kiderül, hogy mindnyájan magyarok vagyunk. De ha valaki kint él és dolgozik, akkor nem feltétlenül keresi a magyarok társaságát. Így nem találkoztunk soha.
– Jelenleg hol dolgoznak, kutatnak?
– Manapság tényleg mindegy, hogy az ember hol ül. Én most Budapesten dolgozom, több kollégám Európa más részében és az Egyesült Államokban.
– Miért jött haza, miért jobb itthon dolgozni?
– Az utolsó amerikai cégnél, amit alapítottam, a befektetők azt akarták, hogy váljon belőle egy európai cég, így hazajöttem. Majdnem 30 évig éltem az USA-ban, jól éreztem magamat, de nagyon örülök, hogy itthon vagyok. Már itt is maradok, eleget csavarogtam a világban, a családom is itt van velem.
