spot_imgspot_img
spot_img

Bujtor Istvánra emlékezünk

-

Article Top Ad (AdSense)
Bujtor Istvánt a magyar Bud Spencerként ismerték, de sokkal több volt ennél. Színművész, forgatókönyvíró, producer, egy igazi művész.

Bujtor István különlegessége

Bujtor István Frenreisz néven született. (1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Sokan nem tudják, hogy a hazai gasztronómiában híres Gundel családhoz is komoly szálak kötik. Édesanyja Gundel Károly neves vendéglős legidősebb gyermeke, Gundel Katalin volt. Tehetségét már ennek köszönhetően is örökölte. Féltestvére Latinovits Zoltán, a hazai színművészet álló csillaga, anyja első házasságából született gyermeke. Édesapja id. Frenreisz István pedig belgyógyász, kardiológus volt. Öccse, Frenreisz Károly- Kossuth-díjas rockzenész. Nem mindennapi felmenőkkel és testvérekkel áldotta meg az élet és- híven hozzájuk- jómaga is megcsillogtatta isten áldotta tehetségét.
Fotó: Fortepan Bújtór István már fiatal korában is közkedvelt volt a hölgyek körében.

Bujtor István élete

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel. Már akkor is megmutatkozott fantasztikus fogékonysága. Apja nyomdokain próbált haladni, de kiváló eredményeitől függetlenül nem vették fel az orvosi egyetemre. Ekkor -ahogy lenni szokott- mindennel próbálkozott. Egy évig segédmunkásként dolgozott, majd pincér volt. Közben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt, itt szerezte diplomáját 1966-ban. Hamar kiderült- se az orvosi, se a gazdasági tudományok nem vonzották, bár kiváló eredményekkel zárta iskoláit. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében. Mindeközben a sportokban is jeleskedett, fiatalon kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert és imádta a teniszezést. Nagy szenvedélye mindezektől függetlenül a víz volt, amin suhanhatott hajóival. A legnagyobb szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnoki címet is szerzett. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el, ötszörös magyar bajnok lett. Saját hajóját -amiről mindig rengeteget beszélt- Tamangó-nak hívták. Ikonikus filmje forgatásán nem véletlenül játszódott számos jelenet a vitorlázás kapcsán.
Fotó: Fortepan Füredi szobra, mely jelképezi a hajózás iránti szerelmét.
Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975. június 13-án született), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979. február 20-án született), második felesége Bujtor Judit volt. 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési problémák okozták halálát. 2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.

Bujtor István színészi pályafutásának kezdetei

Első színészi állása a Győri Kisfaludy Színházban volt és már akkor is látták benne a tehetséget, így 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez, ahol elkezdett szinkronizálni. 1989-től- kilenc éven át- a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött. Gazdasági tanulmányi révén sok mindent átlátott- ezért 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője lett. 2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető. Nevéhez rengeteg színmű és megannyi ikonikus szerep köthető. Mindent szívvel csinált. Talán ez is volt karrierjének alapja, hiszen bármilyen feladattal látták el, bármilyen pozíciót is töltött be, mindig teljes odaadással végezte munkáját, választott hivatását. Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére) (illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.
Fotó: Flickr Portré A színész versel és prózában is jeleskedik.
Számos film emlékezetes karakterét formázta meg. A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, mely emlékezetes figura volt a hazai filmtörténelemben. Alakítása olyan átütő mélységgel mutatta be a száműzöttből lett gazdag úr személyiségét, ami sokak emlékezetében él a mai napig. Eljátszotta a Verne-figura (Striga a rablóvezér) szerepét, majd láthattuk A dunai hajósban. Az általa megalkotott és eljátszott karakterek elismeréseként, 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot, mely a mai napig az egyik legkiemelkedőbb alkotása a hazai filmiparnak.

Névváltoztatás

A Bujtor István nevet, Keleti Márton filmrendező tanácsára vette fel. Ez az első filmszerepe idején történt. A név egyáltalán nem kitalált, mivel apai ágon, dédanyai ükapja után vette fel a Bujtor nevet. Nem véletlen, hogy kevesen tudják testvéri kötelékeit Latinovits Zoltánnal és Frenreisz Károllyal.
Fotó: Fortepan Szalay Zoltán Bujtor István rengeteget szinkronizált, és sok rádióműsorban szerepelt.

Ötvös Csöpi

Nincs olyan ember, aki ne ismerné Ötvös Csöpit. Bujtor István legmeghatározóbb figurája a 1980-as évekből. Egy olyan karaktert formázott meg, aki nem titkoltan a Bud Spencer által létrehozott figurának a hazai megfelelője. Ő maga találta ki és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját. A legelső korszakalkotó film címe „A Pogány Madonna”. Ez a figura a műfajában kifejezetten magyar specialitás, hiszen a kor tipikus jellegzetességeit tükrözi, poénokkal és izgalmas krimi elemekkel megtűzdelve. A történetekben a folyamatosan lázadó, de mégis profi nyomozót játszotta, akit mindig a háttérbe toltak. Tudása, testi adottságai és ismeretei által viszont nélkülözhetetlen volt a bűnügyek megoldásában. Ötvös Csöpi folyamatosan nevetségessé teszi a mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökét, Kardos doktort, akit Kern András alakít. A nagy siker miatt több film is született Ötvös Csöpire építve, amit nem csak itthon néztek meg több millióan, hanem szinte egész Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában. A krimisorozat második filmje, a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatását már maga Bujtor István intézte, céget alapított, szponzorokkal tárgyalt, és ő maga is rendezte. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba címmel aratott sikereket. A 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat még rá is stromfolt a sikerre.
Fortepan Szalay Zoltán Mikor a hang sokat számít.

Bujtor & Bud

Bujtor István és Bud Spencer teljesen hasonló karakterek voltak. Még azt is hozzá lehet tenni, hogy szerteágazó tehetségükben is hasonlítottak egymásra. Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek. Nem véletlen, hogy az alkati hasonlóság és a testi adottságokhoz teljesen passzoló hang adta a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában- a Sándor Mátyás felvételei alkalmával- személyesen is találkozott Bud Spencer-rel. A Bunyó karácsonyig című 1994-es filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már sajnálatosan nem vállalta el ezt a feladatot.

Forrás: wikipédia

Fotó: Fortepan,

Will Smith 53 éves lett, a legjobb országimázs filmet neki köszönhetjük

A filmtörténelem jeles napját ünnepeljük. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1946

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!