A 2050-es években vagyunk, Budapesten. Egy olyan elképzelt jövőben, ahol a víz már ajándék. Egyetlen tavunk a Balaton, s két folyónk maradt, a Duna és a Tisza. Rojik Tamás Szárazság című regényében már szabályozások vannak, a klímakatasztrófa okozta kihívásokkal komolyan meg kell küzdeni. A szerzővel beszélgettünk a fiatalok klímaszorongásáról és a regényírásban rejlő lehetőségekről.
– Mi ihlette a Szárazság című regényedet? Miért tartottad fontosnak a klímaváltozás témájáról írni kifejezetten a fiataloknak?
– A téma régóta foglalkoztat. Hosszú ideje nyomasztanak a környezeti katasztrófák miatti állapotok, a víz kérdése is jó ideje érdekel. Az ifjúsági regény ötlete nem jött automatikusan. De egy ponton arra jutottam, hogy akik igazából tenni tudnak ellene, akiket a legjobban érint, az az a korosztály, aki 2050-ben cselekvő pozícióban lesz. A mai kamaszok, kiskamaszok.
– A sci-fi műfaját választottad.
– Úgy álltam neki, hogy én magam nagyon szeretem a sci-fit, és régóta akartam is írni egyet. A 2050-es évek Budapestje hamarabb megvolt a fejemben, mint maga a víz témája. Rájöttem, hogy a kettő összekapcsolódik, egymás kiegészítő témák. Engem nagyon inspirált a téma, nagyon reméltem, hogy lesz, akit érdekel.
– A szerelmi szállal az identitáskeresés és a kapcsolódás vágyát is beemelted a történetedbe. Milyenek a karaktereid?
– Az egyik főhős Dani. Az ő alakja különleges. Nehezen fejezi ki magát szóban, intelligens, inkább képekkel kommunikál. Ha csak ő szerepelt volna főhősként, nehezebb lett volna befogadni az olvasóknak a témát. Mindenképp akartam mellé egy lazább karaktert, aki szociálisabbá teszi, kimozdítja a komfortzónájából. Ő Anikó, aki ugyanolyan értékű főhős. A szerelmi szál pedig adta magát. A szereplőim 15 évesek, az ezt a korosztályt érintő érzelmekkel is foglalkozik a szöveg.
– Mit tapasztalsz, érdekli a fiatalokat ez a jövőről szóló történet?
– Nagyon meglepődtem, mennyire pozitív fogadtatása volt a regénynek. Kimondottan szeretik a könyvet, és sajnos jól ismerik a klímaszorongást. Tudnak azonosulni Dani különc figurájával, a nehezen beilleszkedő karakterrel is. Meglepően sok felnőtt is olvasta a Szárazságot.
A Szárazság című könyvet itt tudod megnézni: www.pagony.hu/termekek/szarazsag
– Szivák-Tóth Viktorral együtt állítottátok színpadra a Szárazság regényt, interaktív előadás formájában feldolgozva. Mi volt a koncepció, a cél?
– Ez egy komplex színházi nevelési előadás. A Pesti Magyar Színháztól kaptam a megkeresést, hogy szeretnének színdarabot készíteni a Szárazságból. Egy interaktív, TIE, Theatre in Education, azaz színház a nevelésben módszertanán alapuló előadást . A drámaíráshoz nem értek, Szivák-Tóth Viktor dolgozta át a szövegemet és vitte színpadra a darabot. Láttam felnőtt tesztközönséggel és diákokkal is, mindkét esetben nagyon jól működött. Nagy élmény volt. Vannak nyitások, amikor megállítják a darabot és megkérdezik a közönséget, hogy mi a véleményük a helyzetről. Nagyon jó közeget tudtak teremteni a színészek, tartalmas, mély beszélgetések alakultak ki. Érdekes tapasztalat volt nekem.
– Hogy látod, mit tud csinálni az egyén a maga szintjén a klímakatasztrófa elkerüléséért, lelassításáért?
– Már szerencsére sokan félretették azt az attitűdöt, hogy minden mindegy. Távol állok attól, hogy guruként okosat mondjak. Sokat olvastam a témában, és állítólag olyan méretűek a problémák, hogy a legnagyobb iparágaknak kellene komoly szembenézést végezni. Az ökotudatos termékek vásárlásával is segíthetünk. Ha van egy közakarat az emberekben, hogy szeretnének változást a bolygóért, akkor ehhez a cégeknek is igazodniuk kellene. De nagyon nehéz ténylegesen megcselekedni a lemondásokat. Hallgattam például olyan előadásokat, amelyek a Zero Waste életmódról szóltak. A szeméttermelés redukálása nagy energiákat igényel, ez tény.
– Nemcsak előre ugrasz az időben, hanem visszafele is. Van olyan regényed, ami a Rákóczi-szabadságharc idejébe repít.
– Én eredetileg történelemtanár vagyok, a Pagonynak pedig van egy remek sorozata, az Abszolút Töri. A sorozatnak van egy szellemisége, hogy kimondottan nem didaktikusan ad át ismereteket. Minden szerző próbál egy korszakba belehelyezkedni, és közben a főhősét úgy mozgatni, hogy a tanórákon tanultak is benne legyenek. Kaptam egy felkérést, hogy írjak én is egy ilyen regényt, a korszakot magam választhattam. Arra jutottam, hogy igazi nagy kihívást szeretnék,így jött a Rákóczi korszak. Félre akartam tenni azokat a történelemszemlélet-módokat, amelyek azt sugallják, hogy a magyarok baromi eszesek voltak, a labancok meg egytől egyik semmirekellők. A generális talizmánja regényemben ezt is szerettem volna egy kicsit más színben feltüntetni, és reálisabban bemutatni a korszakot.
Ha érdekel, itt tudod megnézni a könyvet: /www.pagony.hu/termekek/a-generalis-talizmanja
– Miket olvasol szívesen?
– Elsősorban kortárs magyar és világirodalmat olvasok. Emellett szeretem a valóságtól jobban elrugaszkodott történeteket, a fantasy műfaját is. Sokszínű a repertoár. Mostanában a képregényeket is felfedeztem. Igyekszem minél jobban szélesíteni a látóköröm.
Készítette: R. Szabó Zsuzsa
Kapcsolódó anyagok, ezeket is nézd meg:
