Az ősz eljövetele nem csak a hulló levelek havát jelenti, hanem az újbor ünnepét. A bor, mint több ezeréves eredendő létezője életünknek, áztatja az idő porát. Mindig ünnepi alkalom. Nem is csoda, hogy léteznek lovagrendek a nedűhöz. A bor dicséretének őrzői, hírmondók – akik tudásukkal óvják mindazt, ami a szőlő által adatott. „In vino veritas”.
Mi az a borlovagrend
A borlovagrend a lovagrendek mintájára felépülő szervezet. Tagjai azonban nem nemesek, hanem a borkészítéssel vagy a borkultúrával, szőlészettel kapcsolatban álló szakemberek. Lehetnek polgári személyek, vagy a szakmákat gyakorlók, viszont egy közös érdek vezérli őket. Ezért a borlovagrendi tagsághoz nincs szükség kutyabőrre, a nemességet igazoló dokumentumokra. A borlovagrendek eredete tehát elméleti tényezőiben kapcsolatban van a lovagi kultúrával, de annak csak elvszerűségeit követi. A borlovagok célja a borkultúra fejlesztése, a jó bor dicsérete, a tudományos kutatás elősegítése, borfesztiválok szervezése. Feladatuk építeni, megtartani az értékeket, és képviselni saját borrendjük míves produktumait.
Mióta vannak borlovagok
Az első borlovagrendek, illetve borászati intézmények már a középkorban megjelentek. Több francia borvidéken – mint Bordeaux, Champagne, Burgundia, Bergerac, Elzász stb. – számos borlovagrend létezett. A tagjai szinte kizárólag bortermelők voltak, akik a közös piaci és politikai érdekképviselet és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében szövetkeztek egymással. Eleinte tehát csakis a gazdasági érdekek vezérelték az úgynevezett borlovagokat. A legrégibb ilyen szövetség az 1199 – ben alapított akvitániai Jurada de Saint-Emilion volt, mely fokozatosan feledésbe merült, majd 1948 – ban felújították. Európa országaiban már a középkorban alakultak ilyen szervezetek – bor(lovag)rendek – melyek a bor kultuszának egy-egy borvidék hagyományainak ápolását tűzték ki célul. A rendek tagságának fontos erényekkel kell / kellett rendelkezniük, mely alapjait ténylegesen a lovagiasság jelenti. Hűséggel, odaadás, mértékletesség, hagyománytisztelet.
A Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetsége az 1960 – as években alakult. Az alapítást belga és francia polgárok kezdeményezték. A két kezdeményezőt Magyarország 1978 – ban csatlakozott az a nemzetközi szövetséghez. A borrendek mára több mint 13 országban közel 140 borrendet jelentenek. Eleinte a borlovag rendeknek csakis férfiak lehettek a tagjai, ami persze már megváltozott.
Borrendek Magyarországon
Magyarországon az első borrend 1976 – ban alakult, PAX CORPORIS néven. 1989 – ben már 13 borrend működött hazánkban. Ezekből alakult ki a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége. A szövetségnek jelenleg több mint 30 tagja van, de további számos borrend és borbarát egyesület működik az országban. E szervezetek ünnepélyes, a középkori lovagrendi hagyományokra támaszkodva esküsznek fel saját borukra, borvidékükre, de sokat tesznek a magyar szőlő- és borkultúráért, illetve a bor kulturált fogyasztásának megismertetéséért és terjesztéséért is. A hazai borrendek neve gyakran ered a terület vagy a tájegység régi nevéből, a borvidék nevéből, illetve egy neves szakember nevéből.
A borrendek célja
A borrendek és tagjainak célja egy-egy borvidék, termőhely, szőlőfajta védelme. Az adott borvidék hírnevének, tradícióinak megtartása és ismertetése. A borrendek összeköttetést szolgálnak a szakmai szervezetek, a termelők, a borászatok között, ami gazdasági érdekeket is jelent. Összekötik a szőlőtermesztést és a borászatot a táj kultúrájával, múltjával, védelmezik annak érdekeit. Minősítenek, és edukálnak, hagyományokat védenek. A borlovagok feladata még a termelők és a fogyasztok összekötése, a borfogyasztás népszerűsítése. Fontos számukra, hogy az adott borvidéket a „lovagok” mentalitásával, igényességével képviseljék, és az ott készült borokat minősítsék. Így a borlovagok és a borlovagi rendek kétségtelenül hozzájárulnak a minőség védelemhez, mely alapjait képezi egy-egy borterület múltjának, értékeinek.
A borrendek, és a borlovag egyértelműen a kulturált borfogyasztás mellett teszik le a voksukat. A bornak, mint ősi csodálatos italnak a promótálását végzik. Meggyőződéssel állnak ki közösségi borkultúra mellett, megtartják és tovább erősítik a magyar szőlő- és bortermelő társadalom értékét. Előadásokkal, rendezvényekkel, borbemutatókkal, különféle versenyek szervezésével, és fesztiválokon való részvétellel öregbítik a borkultúrát.
A borlovagok
A borlovagok a borrendek által szervezett eseményeken kapnak lovagi tagságot. Általában nyilvánosan tartott ceremóniákon, színpompás felvonulásokon történik a felavatás. A borlovag rendek általában saját címert, zászlót, használnak, amik megkülönböztetik egymástól őket. Saját öltözékük, színük van, általános viselet a hosszú köpeny (talár), a süveg, és a különféle nyakukban viselt címerek. Ezek általában a borvidéket és a borlovag tisztségét jelzik. Csak úgy, mint a lovagi, középkori rendekben, a borlovagrendekben is hierarchiába rendeződnek a tagok. Borlovagnak állni nem csak szakmai elismerés, hanem komoly megtiszteltetés is. Csakis a régi tagok ajánlhatnak be újakat, és komoly elbírálás alá kerül a szervezeteken belül a felvétel.
Ahogy a borász címerek a hagyományos borvidékeken előforduló jelképek, úgy a borlovagrendeknél is. Általában a borvidék eredetét a tipikus szőlőfajtákat mintázzák. Hordókat, palackokat, szőlőmetsző kést, a szőlőtőkéket vagy szőlőfürtöt és sok esetben szenteket ábrázolnak.
A tradicionális fehérboros borászat vörösborral lépett a piacra
Magyar pezsgő lett a harmadik helyezett a világ legnagyobb borversenyén
Mit mutat meg Mautner Zsófi egy világhírű sztárséfnek a magyar vidék gasztronómiájából?
