Sokan szeretünk adakozni, szívesen segítünk embertársainkon, pláne karácsony felé jobban megnyílik a szívünk. A szándékunk nemes, de biztosak vagyunk benne, hogy jól csináljuk? Vagy lehetne még valamennyit finomítani az adakozási kultúránkon? Nagy Noémi az adományozás helyes módjára szeretné felhívja a figyelmet.
A divattervező és üzletasszony lelkesen fogott bele a gyermekotthonok lakóit segítő Kuckó Önkéntes Program nevű szervezet támogatásába.
Ahogy jobban megismerte őket és az általuk támogatott állami gondozott gyerekeket, rájött, hogy hiába a jó szándék, nem mindig sikerül jól segíteni. Szívesen osztotta meg velünk a tapasztalatait, hogy felhívja a figyelmet arra, hogyan kell jól adakozni.
– Miután én is kisfiú édesanyja vagyok, érzékenyen reagálok a gyerekekkel kapcsolatos segítő kezdeményezésekre. Amikor a Fb-n rátaláltam erre a csoportra megkerestem őket, és felajánlottam a segítségemet a hátrányos helyzetű gyermekek pártfogására. Anyagi támogatással kezdtem, majd szép lassan rájöttem, hogy számukra sokkal fontosabb dolgokban is hasznos tudok lenni – magyarázta Noémi, aki ahogy megismerte az itt folyó munkát rájött, hogy hiába a sok jó szándékú ember, nem olyan formában segítenek, ahogy a legjobb lenne. Ő maga sem volt tisztában azzal, hogy mi a helyes módja az adakozásnak. Finomítani kell a kultúráján, hogyha már segítünk, akkor a lehető legjobbat és legjobban tegyük.
– Általában az emberek akkor gondolnak adakozásra, ha közelednek az ünnepek, főleg karácsony táján, pedig nem csak akkor lenne ez fontos. Vannak egyéb kiemelt időszakok is, mint az iskolakezdés. Azt hisszük, hogy ha leteszünk egy kupac gyerekruhát, vagy használt könyveket egy intézményben, ezzel rendben is vagyunk. Ezek az adományok azonban gyakran nem jutnak célba, és nem azért, mert nem megfelelőek. Ömlesztve érkeznek, és az otthonokban nincs arra munkaerő, hogy szétválogassa, melyik korosztály mit tud használni. Sokszor ezért nem is jut el a gyerekekig, hanem valahol egy sarokban porosodik. Pedig ezen egyszerűen lehetne segíteni, hisz pont úgy kellene mindent becsomagolni, mint a téli „cipősdoboz akció” felajánlásait: a dobozra ráírjuk, hogy hány éves fiúnak vagy lánynak küldjük, és mi van benne. Praktikusabb lenne, ha mi magunk válogatnánk szét és címkéznénk szeretettel össze készített adományokat – magyarázta az anyuka.
Ha gyerekekről van szó elsőre mindenkinek a könyvek és a játékok, illetve ruhák jutnak az eszébe. Ám ezeken kívül is számos olyan dolog létezik, amivel örömöt tudunk szerezni, amire nem is gondolunk.
– Ilyen a hajvágás. Ezeknek a gyerekeknek az az elsődleges vágyuk, hogy ugyanúgy nézzenek ki, mint a többiek az iskolában, minden gyerek szeretne menő lenni. Mivel erre sajnos kevés jut az állami támogatásból, a Kuckó Önkéntes Program tagjai összeszedik az olyan fodrászokat, akik szívesen mennek el a gyermekotthonokba és levágják a gyerekek haját. Egy jó lelkű fodrász a szakmájával tud a legjobban hasznos lenni, nem azzal, hogy hogy bevisz két szatyor élelmiszert.
Az otthonban élő gyerekek is szeretnek divatosan öltözni, és annak kifejezetten örülnek, ha időnként nem levetett ruhákat kapnak, hanem egy-egy menő darabot. Ha megtehetjük, érdemes újonnan még egy dolgot bedobni a kosarunkba a támogatottjainknak is, ha már úgyis vásárolunk a saját gyerekünknek. Nagyon boldogok, ha nem csak olyan dolgokat kapnak, amik a szemétben végeznék, ők is értékelik a szépet, a jót. A nyáron az egyik gyermekotthon kis lakóinak, akik nyaralni indultak, uszodába is használható strandlepedőket, úszószemüvegeket vittem.
Ők ezeket nemcsak strandra használják, egész évben tudják például a törölközőket használni, ezért amikor ilyesmit adunk gondolhatunk rá, hogy többfunkciós legyen. strandra és fürdőszobába is jó.
Szeretnénk több önkéntest bevonni, ez lenne következő lépés, mivel nincs elég nevelő például, aki el tudja külső programokra kísérni a gyerekeket. Mivel kevés a nevelő és szigorúak a szabályok, egy kirándulás megszerezése is bonyolult. Ilyen segítség is sokat jelent, és mi is programozunk velük egy jót! Úgy látom egyre többen gondolnak az adományozásra, és ez már manapság nem pénztárca kérdése.
Remélem, az ismertségemet arra is tudom fordítani, hogy felhívjam a figyelmet, hogyan tudunk igazán hasznosan, apró figyelmességekkel segíteni, azoknak, akiknek szeretnénk. Arra buzdítanék mindenkit, keressen egy szívéhez közel álló ügyet és Alapítványt és kérdezze meg, hogyan tud figyelmesen segíteni!
