Már rengetegen elvégezték azt a kísérletet, amiben kedves szavakkal sikeresen segítették a különböző növények és virágok növekedését. Már az 1800-as évek óta foglalkoztatja az embereket a kérdés, miszerint valóban a kedves szavaknak köszönhető ezekben a kísérletekben, ha egy növény szép és egészséges? Ha igen, akkor ez azt jelenti, hogy vannak érzései, esetleg öntudata?
A kísérlet
A kísérletet két ugyanolyan növénnyel végzik, amelyeknek pontosan ugyanolyan körülményeket biztosítanak. Egymás mellett vannak végig a kísérlet során, így ugyanannyi napfény éri őket, ugyanakkor és ugyanannyi vízzel locsolják meg őket. Csak egy különbség van. Az egyik növénnyel kedvesen beszélnek, dicsérik, bíztatják, olyanokat mondanak neki, hogy „nagyon szép vagy”, „milyen ügyesen növekszel, csak így tovább”, „boldoggá teszel”. A másik növénnyel gorombán beszélnek, olyan mondatokkal szidják, mint például: „csúnya vagy”, „sose fogsz megnőni”, „nem kellesz senkinek”.
Eredmények
Pár héten belül egyértelműen látszik a kedves és a bántó beszéd hatása. Amelyik növény körül pozitív volt a legkör, az nagyon szépen nőtt, egészséges maradt, míg a másik, negatív energiát magába szívó növény lekonyult, nem nőtt, néhány esetben el is pusztult.
Az IKEA is elvégezte tanító jelleggel ezt a kísérletet gyerekek segítségével, hogy ők is átérezzék a szavak súlyát. 30 napon át a növények folyamatosan hallhattak valami kedveset, illetve valami bántót a gyerekektől. A végeredmény pedig magáért beszél.
A kép baloldalán láthatjuk a szóbeli bántalmazás hatását, jobboldalon pedig azt, hogy mennyit számít pár kedves szó.
Mi erre a magyarázat?
Sokan hisznek a pozitivitásban, a jó energiákban, a kedvesség erejében, de a szkeptikusoknak üzenem, hogy tudományos megközelítésből is vannak a jelenségre magyarázatok.
A növények a természetben rengeteg rezgést észlelnek egy-egy szellőtől vagy elsuhanó állattól. Ezek jótékony hatással vannak a növekedésre. A szobanövényeket alapvetően ilyen szinten semmi nem stimulálja, de, ha beszélnek hozzájuk, akkor hasonló rezgéseket tapasztalnak. Ugyanilyen kedvező lehet számukra a zene, azon belül is az éneklés, mivel a beszéd által kibocsátott szén-dioxid elengedhetetlen a fotoszintézishez, ezért ez kivételes módon, több szempontból is segíti a növekedést.
Ez azonban még nem magyarázza meg azt, hogy hogyan érzékelik és hogyan tudják megkülönböztetni a kedves és bántó szavakat? A bántó szavak ugyanolyan rezgéseket küldenek, mint a kedves szavak. Akkor miért nem ugyanaz a végeredmény?
Nem értik a szavakat, de érzik a bántó szándékot
Vannak elméletek arról, hogy bizonyos növények hallják a beszédet, de nem úgy, mint mi. Csak egy bizonyos frekvencia-tartományt érzékelnek, amibe beletartozik az átlagos emberi beszédhang, ezen belül pedig az alacsony rezgésszintet preferálják. A kísérletekben többször is előfordult, hogy amikor az emberek átváltottak a goromba stílusra, akkor a beszéd hangereje is megváltozott, kiabálásig fajult, ami már lehet, hogy a növények számára nem kedvező. De ennél azért összetettebben érzékelik a világot.
1966-ban egy volt CIA-s, Cleve Backster poligráf kísérletet végzett növényeken. Két darabra volt szüksége és a verbális bántalmazás helyett fizikai erőszakot vetett be. Hazugságvizsgáló gépre kötötte fel az egyik növényt, majd a másik növényt széttrancsíroztatta valakivel az első jelenlétében. Ezután sorjában léptek be a megmaradó növényhez random emberek. A hazugságvizsgáló nem jelzett semmit, azonban amikor az lépett oda hozzá, aki a növénytársát „meggyilkolta”, a hazugságvizsgáló gép jeleket küldött. Abban a percben egyértelművé vált, hogy a növény emlékeket őriz és vannak érzései, ezesetben félt és stresszelt. Világossá vált, hogy a növényeknek van öntudatuk.
Az emberiség még nem tart ott, hogy mindenre pontos magyarázatot adjon, de jelen esetben még így is biztosan kijelenthetjük, hogy óriási súlya van a bántalmazó tetteknek. Már az egyszerűnek tűnő szavak is akár a pusztulásba kergethetik az öntudattal rendelkező növényeket. Gondoljunk bele, hogy ha egy kis növénynek ekkora fájdalmat tud okozni pár bántó szó, akkor ez milyen hatással lehet egy emberre? Válogassuk meg, hogy mit és hogyan mondunk, hiszen a szavaknak valóban ereje van!
