Article Top Ad (AdSense)
Bartók Béla 140 éve született. A 20. századi egyetemes zenekultúra óriása, magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője- 140 éve született.
Bartók Béla élete
Nem csak hazai vonatkozásban, de a világ zeneiségének megőrzésében is óriási szerepet vállalt. Méltán lehetünk büszkék munkásságára, mely meghatározta a népzenénk értékeinek fennmaradását. Bartók Béla Nagyszentmiklóson, 1881. március 25- én született. A zene iránti szenvedélyét családjától örökölte, hiszen apja, idősebb Bartók Béla a nagyszentmiklósi városi iskola igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt komponálással is foglalkozott, édesanyja ugyancsak tanítónő volt, és kiválóan zongorázott. Az ifjú Bartók számára nem is volt kérdéses milyen irányban fogja elvégezni tanulmányait. 1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Leginkább apjától örökölte tehetségét, hiszen gyermekkorát meghatározta a zeneiség, mely döntő módon kihatott különben is korán kibontakozó egyéniségére. Visszahúzódó gyerek volt viszont zeneiségét már korán tapasztalták. Négy évesen már lezongorázta az általa kedvelt dallamokat (egy újjal pötyögve) de mindenre emlékezett, amit hallott. Édesanyja tanítói szerepe azért is fontos, mert figyelme mindenre kiterjedt. Bartók Béla negyedik osztályig – feltehetően – nem járt iskolába, de már nyolcéves korában magánúton levizsgázott az I–IV. osztályos tananyagból. Ötödik születésnapján, saját kérésére, anyja zongoraleckéket kezdett adni neki. Hétéves korában már „abszolút hallása volt” és bár rajongott a természettudományokért, minden figyelmét a zene kötötte le.
Bartóknak apjának halála után nehéz sors jutott
Édesapja halála után a család fenntartásának terhe anyjára hárult, így szinte évente költözniük kellett. Ez persze nem tett jót az ifjú Bartók zenei fejlődésének, végül Pozsonyban, Erkel László kezei alatt már komolyabb fejlődés következett, Chopin, Liszt művei, valamint Bach Das wohltemperierte Klavierja is a repertoárjába került. Egymás után ismerte meg a zeneirodalom klasszikusait, partitúrákat vett és játszott, s hallatlan inspirációt jelentett számára Dohnányi Ernő pozsonyi emléke – Dohnányi Bartók érkezésekor ment Pestre, a Zeneakadémiára tanulni. Ő volt az első, aki Bartók képességeihez mérhető, vagyis konkurens volt. Őt követte akkor is, amikor nem Bécsbe, hanem Pestre utazott, a Zeneakadémián tanulni. Bartók 1890 körül kezdte első zongoradarabjait komponálni.
Első koncertjei
Bartók Béla első koncertjeit még a főiskola mellett tartotta meg, de már akkor is nagy hírverést volt körülötte. A legelső koncertkörútjának legelső állomása szülővárosában Nagyszentmiklóson történt és ezután már rengetegen követték az ifjú tehetség pályáját. 1899-től a pesti Zeneakadémián tanult, a zongora és a zeneszerzés szakot együtt végezte. Zongoristakarrierje felfelé ívelt és bejárta Európa hangversenytermeit Berlintől-Bécsig koncertezve. Ekkor, mint szerzőként kevésbé működött, de a művekben egyre inkább a magyar hagyományokat kereste és lassan alakult ki saját stílusa. 1903-ban Dohnányitól zongoraórákat vett, ekkor születtek meg erős nemzeti jelleggel bíró művei, többek között a Kossuth-szimfónia. Alkotói pályája azonban akadozott. 1904 nyarán Gerlicepusztán pihent, ahol először találkozott a magyar parasztzenével. Ott-tartózkodása alatt kezdte fokozatosan felfedezni a különbségeket a paraszti népzene és az általa mindaddig népdalnak hitt népies műdal között.
A népzenegyűjtés
1905-től kezdve egyre több időt szentelt a népzenék kutatására és stílusjegyeinek felismerésére. Szinte szenvedélyévé vált a dolog. A népzenei gyűjtéseknek, az akkori technika lehetőségeit kihasználva- fonográffal járta a falvakat, s e gyűjtéseit egyre tudatosabb tudományos részletességgel dolgozta fel. 1906-ban- kortársával- Kodály Zoltánnal közösen írt magyar népdalok – énekhangra és zongorára, húsz feldolgozást magába foglaló művével új alkotói korszaka kezdődött el. Ugyanekkor kezdődött el tudósi munkája. Eleinte a magyar, majd a környező népek zenéjét is gyűjtötte, s csakhamar zenéjében is megjelentek ezek a motívumok. 1918-ig mintegy 3500 román és 3200 szlovák dallamot jegyzett le. Mindeközben 1907-től zongoratanár lett a Zeneakadémián, egykori tanárának utódjaként. A népzene gyűjtés mellett rengeteget tanított, koncertezett és leginkább csak megrendelésre komponált. 1936 fontos év volt a pályájában, mondhatni annak csúcsa: ekkor vált véglegesen a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. 1934 után írott műveire erős klasszicizálódó hangvétel volt jellemző. Művészete egyre tisztult, s került közel egy ideális emberi-erkölcsi-racionális rendhez, amely kora világával szemben állt. Zenéjében egyre gyakrabban kapcsolódott egybe a klasszikusok hagyománya és a paraszti népzene.
Bartók Béla utolsó évei
1939 decemberében meghalt édesanyja, akivel mindaddig nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez volt az egyik indíttatása arra, hogy 1940 tavaszán- amerikai hangversenykörútján- végleg elhatározta, hogy hosszabb időre az Egyesült Államokba költözik. Október 8-án Ferencsik Jánossal lépett fel utoljára Budapesten, négy nappal később elutazott. Amerikában kevés ideje jutott a koncertezésre ezért főként a tudományos munkát végzett. 1941 márciusában a Columbia Egyetemen a délszláv népzenéről tartott előadást, nem sokkal később az egyetem díszdoktorrá avatta. 1943-ban a Harvard Egyetemen tartott előadássorozatot az új magyar zene kérdéseiről, de három alkalom után egészségi állapota összeomlott. Betegágyán még megélte utolsó alkotó korszakát, néhány hónap alatt megírta a Concerto-t. Hosszas betegeskedés után, 1945. szeptember 26-án hunyt el.
Forrás: wikipédia
Fotó:
A zeneipar talpra állítása a IX. Music Hungary Konferencia fókusza
