Article Top Ad (AdSense)
Augusztus 20-án mindenki a tűzijátékra készül. A magasztos ünnep egybecseng egy kevésbé ismert évfordulóval, amit úgy hívnak az új kenyér ünnepe, pedig legalább annyira fontos, mint az államalapítást. A kenyér legalapvetőbb táplálékunk, így a termékenység, a bőség szimbóluma, illetőleg áldozati étel.
Tűzijáték ide- tűzijáték oda, szól néhány óda arról is mit is jelent az új kenyér! Augusztus huszadika az államalapító Szent István szentté avatását, valamint az aratás végét is ünnepeljük. Egy kissé háttérbe szorul ezen a napon a lisztből sütött csoda, pedig olyan alapvető, és annyira népi ünnep, amit érdemes áldással kísérni. Történelmi és vallási eredete lévén, kétségtelenül mérvadó és társadalmi viszonylatban mértékadó. Rengeteg történés és számtalan eredendően népi szokás kapcsolható hozzá. Ez nem véletlen, hiszen a kenyér maga egy olyan élelmiszer, mely időtlen mivoltából fakadóan hosszú századokon át táplálta az embereket. Mindig is az étkezés alapját képviselte és különféle receptúrákat használva ellátta élelemmel az emberiséget. Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése.
Az ünnep eredete
Augusztust az új kenyér havának nevezzük. A hagyomány szerint az első aratás után, Szent István-napra sütötték meg az új búzából készült első kenyeret. A földművelés ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak. Ezen ünnep alkalmával, a földművesek befejezték az aratást és az asszonyok búzakalászból, illetve a rét és kaszáló virágaiból koszorút fontak. Népi szokás szerint ilyenkor kötöttek búzababát a gyermekek és víg menetben ünnepelték az új kenyér eljöttét. A mai napig arató szokásoknak nevezik ezt, mely során régen a koszorút díszes menteben a földesúr elé vitték. A mai napig tartanak aratófelvonulásokat és hozzá szent misét, amivel áldva vagyon a kenyér- mely a mindennapok része, ezer éve.
Furcsa ünnep, mivel…
A termény betakarításához kapcsolódó ünnepségek szinte minden kultúrában megtalálhatóak és változóak. A középkori Magyarországon még korábban, július 15-én ünnepelték. 1818-ban Ferenc császár- kegyessége révén- Szent István Budán őrzött Szent Jobb-jának körbehordozását engedélyezte. Ez azóta is hagyományos ünnepi program. Minden ünnepnek fontos része az étkezés- mai nyelven összefoglalva a kulinária- és ekkor a kenyér szimbolizálta mindezt. Az aratás vége az ünnepek összecsengése adta a nemzeti esemény időpontját. Még egy érdekesség az ünnep kapcsán, hogy 1949-ben az alkotmány elfogadásakor- szovjet mintára- mesterségesen alkották meg az új kenyér ünnepének időpontját.
A kenyér ünnep vallási háttere
„Az Ószövetségben a mózesi törvények közé tartozik, hogy az aratás ünnepe előtt, vagyis mielőtt hálaáldozatot mutattak volna be Istennek az új búzából, senki nem süthetett abból kenyeret.“
A búza termény betakarításának időszakához több vallási törvény is kapcsolódik. A kenyér számos nép életében hálaáldozatként szerepel és ennek betartására a Biblia is felhívja a figyelmet. A középkori Magyarországon július 15-én tartották eredetileg az ünnepet, mikor is az apostolok oszlása ünnepét tartották. Ezen a fontos napon aratási felvonulást rendeztek, ahol a kalászkoszorút szűz lányok vitték. A földekről egyenesen a templomba vezetett útjuk, s megérkeztük alkalmával hálaimákat zengtek. Ez az aratás befejezését is jelentette egyúttal, ami egy rendkívül nehéz időszak végeztét jelentette a földművelők számára. Megünnepelték a munkát, az új búzát, az újkenyeret, és az áldást mely egész évben ellátta az embereket kenyérrel.
A történelem ahogy a könyvekbe idézik, a kenyér ünnepét
Darányi István földművelésügyi miniszter 1899-ben rendeletet hozott a témában. Akkoriban a történelem kusza ösvényében mellőzött és elfeledett volt ez az ünnep. A földművesek is forrongtak, a földesurak kénye kedve szerint megalkotott világ ellen lázongtak. Az agrárium képviselői igyekeztek megteremteni a jó viszonyt a földesurak és a nép között, de nem voltak túl sikeresek a próbálkozások. Ekkor még az ünnep alig volt elterjedve és a hagyományok közé sem lehetett sorolni. Az viszont kétségtelen, hogy sok helyen megemlékeztek az aratásról. 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar Kenyér ünnepének nevezték.
1937-ben Szegeden tartották az első nagyszabású, országos kenyér ünnepét- eseményként. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-i ünnepnap jelentését, nyilván politikai felhangok miatt, ezért az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé tette a napot. Kétségtelen tény, hogy a Szent István nap élét próbálták elvenni ezzel. A kommunista párt úgy vélte, ha már május elseje a munkások napjának van nyilvánítva, akkor augusztus 20-a legyen a földművelők ünnepe. Logikus nem?
Megint változás a politika szegmentációja folytán
1950-ben a Népköztársaság, vagyis az alkotmány ünnepének nevezték. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította, fontos momentum lett a kenyér ünnepe. Mára augusztus 20-a ötvözi Szent István államalapítónk történelmi jelentőségét és annak emlékét, az aratás befejezését az új kenyér ünneplését, valamint a már tradícionálissá vált tűzijátékot.
A Magyar Pékszövetség 2011 óta rendezi az ünnepét
A Szent István-napi kenyérversenyen minden évben szakemberekből álló zsűri dönti el, hogy melyik pékáru érdemli meg a ’Magyarország legjobb kenyere’ – elnevezést. Ez az Új Kenyér ünnepe. A verseny résztvevőinek azóta már több szempontnak is meg kell felelnie. Jellegzetesen magyarosnak, természetesnek, a mai trendeknek megfelelően egészségesnek, adalékoktól mentesnek, tökéletes állagúnak, ízűnek kell lenniük.
Mit a kenyér?
A kenyér gabonafélékből, kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. A kenyér készítésének történetében kutakodva öt gabonafélét lehet találni. Köles, árpa, hajdina, barnarizs, búza. Ezekből a gabonafélékből készítettek hajdanán kenyeret, lepénykenyeret és akár hamubasült’ pogácsát.
A magyar élelmiszerkönyv szabályzata szerint: „A kenyér- döntő részben gabonaőrleményekből- tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. A csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm.”
Forrás: Wikipédia, mindmegette.hu,
Fotó: Pixabay
Olvass tovább:
