A szénhidrát + zsír kombinációja miatt számos vegyület, képes arra, hogy hosszú távon elnyerje a tetszésünket. Akár olyan fiziológiai és mentális folyamatokat is beindít, melyek által a kívánósságunk egyre csak növekszik. Néha olyan szintre ér, mely már nevezhető függőségnek. Az a megmagyarázhatatlan vágyakozás, mely arra sarkall minket, hogy bizonyos ízek, aromák után, epekedünk és gondolkodás nélkül imádatunk tárgyát képezik, rögzülnek bennünk.
A fogyasztás nem kontrollált
Ha valamit nagyon szeretünk, elveszítjük magunk felett a fennhatóságunkat. Szemérmesen, de szemérmetlenül teszünk eleget vágyaink netovábbjának. Ez pontosan olyan, mint bármely függőség, amit próbálunk leküzdeni. A fogyasztó rajong érte, pedig tudatában van annak, milyen hatásmechanizmusokat vált ki. Azok az aromák, ízek, ételek, melyek után sóvárgást érzünk, gúzsba kötik tudatunkat, és a szervezetünket. Minél többet fogyasztunk belőlük, annál többet is akarunk. Ez valójában egy abszurdum, amit ha nem kezelünk kellőképpen, szokássá, megszokássá, szükségletté válik.
Mit jelent az aroma
Az aroma a görög ἄρωμα szóból ered. Jelentése: fűszer, illat, parfüm. Az aroma szó általános értelemben véve egy kémiai kölcsönhatás következtében kiváltott érzékszervi ingerület. Az általa megjelenő íz, illat, szín, egy behatárolható spektrumban valósul meg. Bizonyos kémiai anyagok jelenlétére utal az élelmiszerekben, gyógyszerekben, illatszerekben. Gyakran alkalmazzák az aromákat koncentrált formában, különféle kereskedelmi célú élelmiszeripari termékekben, illatszerekben. Ha az íz és / vagy illat összhatása kielégítő, akkor természetes jelenség az, hogy rákattanunk. Sokszor alkalmazzák az aromákat mesterséges feljavításra, hogy az emberi fogyasztásra alkalmassá tegyék az adott terméket. Mi halandók tudatlanul eszközeivé válhatunk az aromák által elénk terített függőségek piacán.
Mesterség vagy mesterséges
Számos aroma mesterségesen is előállítható. A mesterségesen előállított aromák tudománya nem más, mint üzleti megfontolás. A minőségnek ehhez általában semmi köze. Csak utánzás, ámítás, függőség csillapítás. A tudomány lehetőséget adott olyan vegyületek előállítására, amit az emberek felettébb preferálnak. Szerencsére nem minden állítható elő művi úton, így adózhatunk az aromák oltárán természetes kémiai folyamatokkal. Alapvetően senki nem gondolná, hogy az élelmiszeripar által előállított művi aromák több ezer különböző kémiai vegyületből tevődnek össze. A kedvenc mű ízek által elvarázsolódunk, ragaszkodunk hozzájuk, anélkül, hogy bármit tudnánk róluk. Miután a mesterséges aromákra a vásárlókat rászoktatták, ragaszkodni fognak az ezeket tartalmazó ételekhez, tulajdonképpen ízfüggővé válnak, és hagyják magukat manipulálni.
A nyertes ámítások ízekbe csomagolva
Azt gondolnánk, hogy a kávé, az afrodiziákumok, a hús íz, mindent visz. A kutatások által viszont meglepő alapvetésekre derült fény. Nem kérdés, hogy a cukor, és a koffein az első helyen debütált, de ennél tovább kell fejteni a dolgot. A csokoládé, az édesség, sósság, alapvetően viszik a prímet. A szénhidrátban, cukorban és zsírban gazdag ételek pedig úgy hatnak az agyra, mint a kábítószer. A kémia fejlődése lehetővé tette a tudomány számára az aromák létrehozását, amelyek befolyásolhatják az embert. Ál ízek, ál aromák ámításában tévelygünk. Gyakran oldószeres kivonással, illetve mikrobiológiai módszerekkel nyerik ki növényi- vagy állati eredetű alapanyagokból az ízlelőbimbókat felderítő üzeneteket, és ez meghatározza fogyasztási szokásainkat is. Egy szóval a tudomány által generált addícióról van szó. Olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkező vegyületek között fordul elő.
Furcsa de valós tények
Ha azon gondolkodik valaki, melyek a leginkább függőséget generáló ételek, rengeteg kutatási anyag áll rendelkezésre. Az első helyen áll a pizza, őt követi a csokoládé, aztán a chips, a sütemények. Köztes tételek a steak, a gumicukor, a bacon, és a sajt. Jelentős függőséget okoznak, a sült krumpli, a fagylalt, és a kukorica. Az adalékok tekintetében érdemes megnézni mindig a csomagoláson szereplő felsorolást. Az élelmiszeripar előszeretettel használja a nátrium-glutamát nevű vegyületet, E621 – ami a glutaminsav nátriummal alkotott sója, a legáltalánosabban alkalmazott élelmiszer-adalékanyag. Ha bármelyik ételbe megtaláljuk az umami ízt, biztosak lehetünk abban, hogy ódákat fogunk zengeni róla, és kívánósak leszünk. A leginkább befolyásolnak minket a glutaminsav sói, a glicin sói, inozin-sav sói.
Gyakran találkozunk ezekkel a mesterséges aromákkal
Az ízmemóriánk mindent megjegyez és az ételek közül kiválasztja a kedvére valót. Harmonizálnia kell az igényeinkkel, a berögződéseinkkel és a tapasztalásainkkal. Ekkor mondjuk azt, hogy ez finom. A mesterséges aromák pontosan ezt hivatottak kiszolgálni. Akkor lehet ténylegesen hiteles egy íz, mikor naturalitásában fogyasztjuk el az adott ételt, alapanyagot. Ekkor nem okoz semmiféle függősségi érzést.
Nem okoz függőséget
A legkevésbé befolyásolják életünket a függőséget nem okozó élelmiszerek. Ezek leginkább a még feldolgozatlan alapanyagok, amiket nem ért semmiféle külső kémiai, és fizikai behatás. Kutatások szerint az uborka, a sárgarépa, a bab, az alma, a barna rizs, a brokkoli, a banán, a lazac, a kukorica, az eper, a víz, a keksz, a perec, a csirkemell, a tojás és a dió mind természetes anyagok, de csakis frissen.
