Álhírkutatás 2022

-

Ha az egészségükről van szó, a közösségi média és az egyéb internetes források sem törték meg a magyarok orvosokba vetett bizalmát. Az influencerek szavára pedig csak 3 százalékuk ad – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) megbízásából végzett friss, reprezentatív kutatásból.

A felmérés szerint szinte fej-fej mellett áll azok aránya, akik elsősorban szakembertől tájékozódnak egészségügyi kérdésekben, azokéval, akik internetes híroldalakról akarnak előbb válaszhoz jutni. A 2022-ben már 4 millió forint összdíjazású, szeptember 12-től pályázható Egészségértés Díj fókuszában az egészséggel, egészségmegőrzéssel, gyógyulással kapcsolatos álhírek elleni küzdelem és a minél szélesebb rétegeket elérő, hiteles tájékoztatás áll

Az álhírek terjedése alkalmazkodásra készteti a magyar hírfogyasztókat is. A 18 és 75 év közötti, naponta közel 2 órát információk „kergetésével” töltő válaszadók 85 százaléka tudta, mi az az álhír. A „deep fake” kifejezést már csak 23 százalékuk ismerte. 10 százalékuk saját bevallása szerint nagyon gyakran, kétharmaduk pedig alkalmanként bele is fut álhírekbe – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) friss reprezentatív kutatásából.  

 

Álhírek mindenhol? – Az egészség témaköre „közepesen fertőzött” 

A magyar internetezők elsősorban a forrás (56%), valamint a szenzációhajhász cím (52%) alapján „szúrják ki” az álhíreket. Az egészségügyet „közepesen fertőzött” területnek tartják ebből a szempontból. Míg politikai témákban a válaszadók 75 százaléka fut bele álhírekbe, addig egészségügyi kérdések esetén csupán 37 százalékuk. A megkérdezettek 41 százalékának saját bevallása szerint nincs olyan információforrása, amelyben tökéletesen megbízna. Miközben minden harmadik közülük szkeptikus a világhálón fellelhető egészségügyi tartalmak valóságtartalmát illetően. Közel 80 százalékuk szerint az egészségügyi témákban jellemzőek az álhírek.  

Ha az egészségünk a tét, még mindig inkább a szakembereknek hiszünk  

A válaszadók összessége általában az internetes híroldalakat tartja a legfontosabb tájékozódási forrásnak. Ám ha az egészségünkről van szó, a világháló terjedő penetrációja sem kezdi ki a szakemberek jelentőségét. Az interneten való öndiagnosztizálás terjedése sem csorbítja az orvosok iránti bizalmat, sőt. Az internetről és a közösségi médiából szerzett információk, hírek csupán 11 százalékuk esetében befolyásolják negatívan az orvosokba vetett bizalmat. A felmérésben résztvevők 27 százaléka a „net árnyékában” is jobban bízik a szakemberekben. 

orvosnál
“Fotó: Envato Elements”

Összességében elsődleges tájékozódás frontján kis mértékben, de még mindig megelőzik a szakemberek (45%) az internetes hírportálokat (43%). Amíg a 18-29 évesek csak 37%-a, amíg a 70 feletti korosztály közel 70 %-a fordul információért elsődlegesen inkább szakemberhez. Minden második magyar még az orvos felkeresése előtt tájékozódik interneten. Érdekes módon a 70 feletti internetező korosztály közel 60%-a vallotta ezt. A válaszadók 44 százaléka pedig a konzultációt követően is utánanéz ezeknek. A legtöbben a 60-69 év közöttiek tesznek így. Egészségügyi témákról a közösségi médiából a magyar netezők 28 százaléka szerez információkat. Az influencerek szavára viszont már csupán 3 százalékuk ad.  

Leginkább a fiatalabb korosztályokba tartozók állították magukról (a 18-29 évesek 32%-a), hogy az orvos felkeresése helyett a neten szörföznek információkért. 20 százalékukban félelmet is keltenek a tüneteikkel kapcsolatos internetes cikkek, videók, mert szinte mindig sokkal súlyosabb „diagnózist adnak”, mint ami a valóság.  

Miközben a nők táborában az orvosok számítanak egyes számú információforrásnak, a férfiaknál az internetes hírportálok. Amíg a nők közül minden második válaszadó keres fel egészségügyi kérdéssel szakembert, ez az arány a férfiaknál 38 százalék. Ez esetükben látványosan elmarad az online híroldalak népszerűségétől (46%). A megkérdezettek egészségügyi témában hitelesebbnek tartják a hosszabb írásokat. Ezeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ebben a kategóriában, mint az általános tájékozódásban (39% vs 27%). Ezzel szemben a képeket kevésbé ítélik relevánsnak (29% vs 38%). Mindezekkel együtt a válaszadók 75 százaléka saját bevallása szerint szívesebben olvas rövidebb cikkeket.  

internetezés
“Fotó: Envato Elements”

EGÉSZSÉGÉRTÉS DíJ 2022 – FÓKUSZBAN AZ ÁLHÍREK ELLENI KÜZDELEM 

Az egészséggel kapcsolatos álhírek nem csak alááshatják a megbízható, szakmailag hiteles tartalmakba vetett bizalma, de ennél is komolyabb, akár veszélyes következményekkel is járhatnak.  

A mögöttünk álló pandémiás időszakban különösen nagy feladat hárult azokra a kiváló hazai szakemberekre, intézményekre, szervezetekre és civilekre, akik napi munkájuk vagy egyedi kezdeményezéseik révén mind a magyarok jobb egészségértéséért, és így az egészségügyi álhírek ellen is dolgoznak. Ezért 2022-ben az idén immár 7. alkalommal meghirdetett Egészségértés Díj fókuszába az egészséggel, egészségmegőrzéssel, gyógyulással kapcsolatos álhírek elleni küzdelmet, a minél szélesebb rétegeket elérő, hiteles tájékoztatásra való törekvést helyzetük.” – emelte ki dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója 

A leginnovatívabb egészségértést fejlesztő programok széleskörű megismertetését, továbbfejlesztését segítő, idén már 4 millió forint az összdíjazású elismerésre szeptember 12-től lehet pályázni a www.egeszsegertes.hu oldalon keresztül. Itt a pályázati feltételek és minden további információ is megtalálható. A legjobb egészségértést fejlesztő projekteket az Endrei Judit médiaszemélyiségből, a Kor-Határtalanul program megalkotójából, a dr. Kulja András sebész szakorvos jelöltből, az Egészségértés Díj 2021-es díjazottjából, valamint Oliver Rozborilból, az AIPM elnökéből álló szakmai zsűri választja ki. 

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!