Az aktív felnőttkor több korosztályát fogja át a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. ezer fős, reprezentatív generációs kutatása. A 25 és 45 év közöttiekre kiterjedő, nagyszabású felmérés a megkérdezettek a szeretteikkel és barátaikkal, a munkájukkal és karrierjükkel, az élvezetet okozó tevékenységekkel, a környezetükkel, valamint a technológiai innovációval összefüggő attitűdjeit vette górcső alá. Mindezt ráadásul úgy, hogy a kérdések többségében döntési helyzet elé állították az alanyokat, akik meglepően sokfélén reagáltak. Ezek alapján a legfontosabb megállapítás, hogy az Y-ok mellett fiatalabb X-ekből és idősebb Z-kből álló úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai rendkívül összetett személyiségek.
Nem töprengenek a múlton, a jövőbe néznek
Jól érzékelhető a komplexitás például az időhöz való viszonyukban: a válaszadók közel 60 százaléka a jövőt választja a múlttal szemben, ám a megkérdezettek felének mégis nagyon fontos az időtállóság, a trendi dolgokért csak 10 százalékuk rajong. A generáció háromnegyede hosszabb-rövidebb távon tisztán látja a céljait, de 23 százalékuk jelenleg is a mának él, hagyja hadd történjenek meg a dolgok. Meglepően kevés, csak minden tizedik ember esetében áll mindenek felett a karrier, 42 százalékuk viszont éppen fordítva gondolkodik, egyértelműen a karrierje elé helyezi a magánéletét. A kutatásból jól látszik, hogy ez a korosztály nem szeret konfrontálódni, több mint háromnegyedük inkább kompromisszumot köt a nehéz helyzetekben.
És ha már munka: a vizsgált szendvicsgenerációnak úgy tűnik sokkal fontosabb a szakmaiság, mint a ranglétra: 75 százalékuk inkább szakértő szeretne lenni, semmint vezető. A fix munkaidőt csupán egynegyedük részesíti előnyben a rugalmas munkaidővel szemben, és – vélhetően a pandémia következtében – eljött a home office fénykora is: a megkérdezettek 37 százaléka tekinti kívánatos munkavégzési formának ezt szemben az irodai munkával, amelyet csupán minden ötödik megkérdezett részesít előnyben.
Minden ötödik vallja azt határozottan, hogy az embernek csak egy élete van, így annak minden percét ki kell élvezni: csak egynegyedüknek fontosabbak a vagyontárgyak birtoklása, mint az élmények keresése. A kulináris élvezetek megosztják ezt a generációt, minden harmadik válaszadó ezt választaná a kulturális csemegékkel szemben, de abban nincs egyetértés, hogy az étteremben készülő étel esik jobban (26%) vagy az otthon főzött (31%).
Fontos a környezettudatosság a célcsoport számára, de azért jól látszik az is, hogy a személyes érdekek több esetben felülírhatják ezt. Miközben a szelektív hulladékgyűjtés alap (72% ezt választaná a vegyeset megjelölő 6%-hoz képest), az elektromos autót is többen részesítik előnyben, mint a benzinest (34 vs 24%), a csomagolás mentes termékeket a csomagoltaknál (42 vs 15%), az üveget a műanyagnál (57 vs 7%), a megújuló energiaforrásokat a kimerülőknél (60 vs 7%), éles döntési helyzetekben fordul a kocka: a saját autó előnyt élvez az autómegosztással szemben (64 vs 11%), a saját gépkocsi a közösségivel (53 vs 13%), a nem bio termékek a bioval szemben (68 vs 11%).
Mindennapi örömöktől az innovációs nyitottságig
Jól érezhető a pandémia hatása is ebben a széles korcsoportban: ha filmnézés, akkor mozi helyett inkább otthon (48%), ha szabad este, akkor is inkább otthon nyugalomban (48%), mint bulizva, ha edzés, akkor inkább szabadtéren (47%) mint edzőteremben. Miközben a sportot többre értékelik az élvezeteknél (33 vs 20%), abban nincs egyetértés, hogy koncertre (31%) vagy házibuliba (27%) jobb-e menni. Az élvezetekkel összefüggő attitűdökre is kiterjedő kutatás azt is megállapította, hogy a szendvicsgeneráción belül átalakulóban vannak az úgynevezett élvezeti cikkek fogyasztásának szokásai, bár az ártalomcsökkentés és egészséges életmód felé történő elmozdulás erőteljesen megosztja még a korosztályt: a megkérdezetteknek szinte pontosan a fele választaná az egészségesebb ételt az inkább finommal szemben, éppúgy ahogy az alkoholtartalmú italt az alkoholmentessel szemben és ugyanez a feleződés tapasztalható a hagyományos és a kevésbé káros dohánytermékeket választóknál is.
Ami viszont a feltérképezett korcsoportok mindegyikére érvényes: szinte egybehangzóan nyitottak az innovációra. Azzal együtt is, hogy szívesebben jegyzetelnek kézzel, mint digitálisan (48 vs 18%), szívesebben használják a telefont, mint a videóhívást (55 vs 16%), és megjavíttatják a régi eszközt ahelyett, hogy újat vennének (38 vs 18%). A válaszadók 74 százaléka állítja magáról, hogy imádja a technikai újdonságokat, 45 százalék vonzódik inkább az új, szokatlan dolgokhoz, mintsem a megszokotthoz. Bevallottan preferálják az innovatív megoldásokat (38%), és szívesebben állnak az újító oldalra (33%), mint a követőre.
