A Kevélyek völgyében megbújó festői Pilisborosjenőn indult útjára tavaly az egyik leghangulatosabb fesztivál, amelyet a természet és az élet apró örömei inspiráltak. A Szeláví! Fesztivál megálmodójával, Virág Zsókával beszélgettünk arról, hogyan hozza össze az embereket egy ilyen esemény és mitől lesz „zöld” egy fesztivál.
Zsóka olyan, mint egy erdei tündér. Hullámos, lángvörös hajával és csupaszív személyiségével elbűvöli az embereket. Május utolsó hétvégéjén pedig az egri vár másolatához varázsol a csapatával egy igazi slow fesztivált, ahol a fantasztikus fellépőkön és programokon túl mindent áthat a természet szeretete és tisztelete. Miközben beszélgetünk magam előtt látom a mesés tájat és szinte már hallom is a dallamokat…
– Idén immár második alkalommal kerül megrendezésre a Szeláví! Hogyan született meg a fesztivál ötlete?
– Valójában ez már több éve megfogalmazódott bennem, mert régóta szerettem volna egy olyan fesztivált, ami természetközeli és teljes mértékben az „élvezd az élet apró örömeit” szlogenre épül. Olyan programokat képzeltem el, amelyek zömében a természethez kötődnek és a ránk jellemző magas színvonalat képviselik kortárs zenével, irodalommal, és a zöld vonal megjelenésével. Pilisborosjenőn minden adott volt ehhez már tavaly is: gyönyörű környezet, sok turista, háttérben a levendulamező, szemben a Nagy-Kevély hegy. Szerencsére az önkormányzat is mögénk állt, nagyon tetszett nekik az elképzelés. Idén pedig még bentebb megyünk a természetben, és az egri vár másolatához költözünk.
– Mitől lesz különleges ez a hely?
– Pilisborosjenő gyönyörű falu, amely a Kevélyek völgyében épült ki, nagyon jó közösséggel és szellemiséggel. Rengeteg lehetőség van kirándulásra és bejárni a környéket. Sok turista zarándokol el az egri vár másolatához, amelynek a film miatt már történelme van, és amelynek megmaradt kőfalai és bástyái nagyon szép helyszínként szolgálnak a programokhoz. Ráadásul konkrétan a Pilisi Parkerdő kellős közepén található. Ezért is döntöttünk úgy, hogy idén itt zajlik majd a fesztivál, mert ez egy sokkal zöldebb és természetközelibb helyszín is lesz egyben.
– A természet közelsége nagyon jól illik egy slow fesztiválhoz, mint amilyen a Szeláví!…
– Az első pillanattól kezdve nagyon fontos volt számunkra, hogy ez egy családias, kis léptékű fesztivál legyen. Nem szeretnénk, ha egy dübörgő, sok tízezres fesztivállá fejlődne, mert azzal éppen ez az intimitás veszne el. Mi embertől emberig szeretünk gondolkodni. A programjaink is olyanok, amelyek ezt a közeli kapcsolatot feltételezik és igénylik. Szeretnénk, ha mindenki szabadon jól érezné magát.
– Miben lesz más, mint a tavalyi fesztivál?
– Egyrészt gazdagodott a zöld programok sora, másrészt nagy örömünkre még több helyi termelő jelenik majd meg, és persze a helyi kézművesek is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy érezzék, a fesztiválon is otthon vannak, akárcsak a faluban. Az egri vár másolatánál a fesztivál látványában is más lesz, és azzal, hogy három helyszínt tudunk felépíteni itt, sokkal több és sokszínűbb programnak tudunk helyet adni. A Szeláví! Színpad, Jenő Műhelye és Pilisi Pódium között oszlanak meg a programok. Ez folyamatos élményeket, ingereket jelent majd. Sokkal gazdagabb lesz az ételkínálat, ami azért fontos, mert így mindenki megtalálhatja a számára legkedvezőbb finomságokat. Az idei hangulat talán még a tavalyinál is jobb lesz.
– Idén kiemelt hangsúlyt fektettek a környezettudatosságra és fenntarthatóságra. Hogyan fogjátok ezt megvalósítani?
– Zöld programjainkon keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet a tudatos gazdálkodásra, ezért sok olyan bemutatóval és beszélgetéssel készülünk, amelyek a fenntarthatósággal kapcsolatosak. Több programunk az ökotudatosság jegyében zajlik majd, amelyek tökéletesen összefoglalják azt, amiről ez a fesztivál szól. Velünk tart például a Capsul Farm, a Green Guide Budapest, illetve a Humusz Szövetség szakértő gárdája is. Nagyon figyelünk arra, hogy a helyi termékeket is bemutassuk.
Nagy örömünkre idén még a tavalyinál is több helyi termelő lesz velünk.
A kisléptéket és a fenntarthatóság gondolatát szeretnénk tovább vinni, ezért olyan fesztiválszervezők is velünk lesznek, akik hozzánk hasonlóan természetközeli fesztiválokat szerveznek, mint például a Gyüttment Fesztivál, vagy a Bánkitó Fesztivál. Velük arról is beszélgetünk majd, hogyan lehet megvalósítani egy fesztivált anélkül, hogy ökológiai lábnyomot hagynának maguk után — ha nem is maradéktalanul. Ezeken kívül a fenntartható erdőgazdálkodásról és a klímaváltozás negatív hatásairól is beszélgetünk majd, ahogy a fenntartható városi élelmiszertermelésről, vagy éppen a konténeres gyümölcstermesztésről, amelyet akár az erkélyen is megvalósíthatunk.
– Hogyan tud egy fesztivál fenntartható lenni?
– Az egyik nagy kérdés mindig az, hogyan lehet csökkenteni a hulladékot ott, ahol fogyasztás van. Már tavaly is kizárólag lebomló papír tálcáink voltak és újrahasznosított poharaink, még a szemeteszsákunk is lebomló volt. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy megfeleljünk az elvárásoknak ezen a téren. Az sajnos elkerülhetetlen, hogy valahol összegyűjtsük a hulladékot, de mindennek megvan a külön helye. A mostani beszélgetésektől mi is kíváncsian várjuk, mások hogyan csinálják, és hogyan tudnánk mi is hatékonyabbak részt venni ebben.
Ami biztos, ahogy tavaly, idén is ugyanolyan tisztán adjuk vissza a természetnek a helyet, ahogyan kaptuk.
Az előző évben nem maradtak utánuk szeméthalmok, mert mindent azonnal eltűntettünk. Ezen túlmenően természetesen fontos az edukáció is. Szem előtt tartjuk, hogy a látogatók ne hajtsanak be a természetvédelmi területre autójukkal, promotáljuk a közösségi közlekedés (carsharing) különböző formáit és leginkább arra buzdítjuk a látogatókat, hogy bringázzanak, kiránduljanak a fesztiválra a családjukkal, barátaikkal. A fesztivál workshopjai is arra irányítják a figyelmet, hogy az élet valamennyi területén találhatunk alternatív, környezetkímélő módokat, ha tudjuk, hol keressük azokat.
– Az ökotudatos programok mellet sok-sok izgalmas programmal és koncerttel készültök. Hogyan és milyen szempontok alapján állítottátok össze a fellépők listáját?
– A legfontosabb, hogy minőségi művészeti és kulturális programokat szerettünk volna hozni ide is. Amikor a fellépőkön gondolkodtunk, a fesztivál szellemiségéhez és gondolatvilágához passzoló ötleteket kezdtünk gyűjteni. A jazz egy fontos szál volt, ahogy a kortárs magyar művészet és az irodalom is. Mivel a fesztivál a gyereknapi hétvégére esik, nagyon szerettünk volna egy magas színvonalú gyerekprogramot összeállítani. Külön kiemelném Varró Dánielt, az Eszter-lánc Mesezenekart, és Gryllus Vilmos gyereknapi koncertjét, aki ezúttal Természetes dalok címmel tart koncertet a kicsiknek.
Nem utolsó sorban velünk lesz Jenő, a fesztivál élő arca is, aki nagyon sok hangszeren játszik, és külön erre az alkalomra összeálló zenekarával a világzene jegyében igazi örömzenét koncertet ad nekünk. De papírsárkány-eregetésen is részt lehet majd venni a társaságában. Fontos volt számunkra, hogy olyan fellépők jöjjenek, akiket szeretnek, és Pilisborosjenőn még nem nagyon fordultak meg. Csodálatos koncertjeink lesznek Sárik Péterrel és Falusi Mariannal, Dés Lászlóval, Péterffy Lilivel, Heincz Gábor „Bigával”, valamint a Zűrös Bandával, de itt Lovasi András is (zenész barátai társaságában). Törőcsik Franciska és Prieger Zsolt egy fantasztikus Pilinszky előadással jön és lesz Anima Sound System Jazz Session is.
– Miért fontos számodra, hogy összehozzátok az embereket?
– A két és fél év pandémia nagyon megváltoztatta az emberek és a családok életét. Bár még most is itt van velünk a vírus, de ma már lényegesen szabadabban élünk. Azt tapasztalom, hogy ez alatt az idő alatt kicsit elkényelmesedtek az emberek, miközben nagy szükségük van arra, hogy egymás társaságában legyenek, és egy jót beszélgessenek egy pohár sör vagy fröccs mellett. Látjuk, hogy erre nagy igény van. Meggyőződésem, és amíg élek, ezt fogom gondolni, hogy a kultúra hozza közel egymáshoz az embereket. Látjuk az emberek arcán a mosolyt, jól érzik magukat, együtt lélegeznek… Ez olyan magas értéket képvisel, hogy ennél talán nincs is szebb dolog. Boldog vagyok, hogy ami az egész életemet vezérelte, az lett a hivatásom. Adni öröm, és ha befogadják, az még nagyobb öröm.
Itt további érdekes olvasnivalót találsz:
