Az úgynevezett Z generáció tagjai egy egészen furcsa és ijesztő jövőképpel néznek szembe. Nem ők a felelősek, mégis ők viselik majd ennek minden terhét. Nem csoda, hogy tele vannak félelemmel és szorongással.
Ezek a fiatalok – akik az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején születtek – azok, akik életük nagy részében a globális tudáshoz és a digitális kommunikációhoz kapcsolódtak. Ők azok, akik a környezet kizsákmányolásába és a klímaváltozás tagadásába születtek bele. És most ők azok, akiknek a feladata lesz, hogy mozgósítsanak mindent, amit csak lehet, hogy megmentsék, amit mások tönkrettek. Ez egy nagyon hálátlan teher számukra.
Z generáció: A klímakatasztrófa legnagyobb vesztesei
A Z generáció számára a serdülőkor hagyományos kihívásai mellett mentális egészségügyi nehézségekkel is szembe kell néznie, amelyek nagy része az éghajlatváltozás fenyegető valóságából ered. Az egyre többeket érintő depresszió miatt rengeteg tanulmány és kutatás készült a témában, miután az ENSZ 2018-ban egy igen kijózanító jelentést hozott napvilágra: az emberiségnek alig egy évtizede van, hogy megfékezze az éghajlatváltozás okozta világméretű katasztrófát. Az ezt követően készült tanulmányokban mind arra jutottak, hogy a klímaszorongás jelensége nagyfokú belső szorongásban gyökerezik, és az ezzel való megküzdés nagyon nehéz a fiatalok számára, akik egyébként a legtöbbet törődnek a környezettel és mindenkinél többet tesznek is érte.
Az angliai Bath University 10 ország egyetemeivel együttműködve készített egy felmérést, amelyben tízezer 16-25 év közötti fiatalt kérdeztek meg. A kutatásból kiderült, hogy a fiatal felnőttek 60%-a rendkívül aggódik az éghajlatváltozás miatt, és a megkérdezettek több, mint 45%-ának befolyásolja a mindennapi életüket az éghajlattal kapcsolatos érzései. Háromnegyedük egyenesen félelmetesnek tartja a jövőt, és több, mint a fele (56%) szerint az emberiség halálra van ítélve, míg kétharmaduk szomorúságról, félelemről, haragról és kétségbeesésről számolt be. A legtöbben úgy gondolják, hogy a kormányok nem reagálnak megfelelően és nem tesznek eleget a helyzet javítása érdekében, ezért az emberiség halálra van ítélve. A kutatás szerzői azt látták, hogy az éghajlatváltozás miatt kialakult krónikus stressz növeli a mentális és fizikai problémák kockázatát, és ha rosszabbodnak a sokszor amúgy is súlyos időjárási események, annak hatása azonnal érezhető a fiatalok mentális egészségén.
„Amit épp most teszünk vagy nem teszünk, az befolyásolja majd az egész életemet, és a gyerekeim és unokáim életét is.”
Greta Thunberg nagyjából két évvel ezelőtt az ENSZ klímacsúcson elhangzott beszédében szembesítette a hallgatóságot azzal, hogy az idősebb generáció ellopta az álmait és a jövőjét, és rémülten kiabálta bele a világba a kudarcunkat, hogy nem tudjuk biztosítani generációja számára a jövőt. De mielőtt Greta Thunberget megint hisztis és elkényeztetett gyereknek kiáltanánk ki, aki csakis más emberek bábja lehet, gondoljunk csak bele. Hát nem a szülők feladata, hogy biztosítsák gyermekeik számára a jövőt? Gretának nagyon is igaza van. Ez a mi hibánk és a mi felelősségünk. Hiszen a felnőttként és szülőként a feladatunk lett volna, hogy megtegyen mindent annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk gyermekeink számára a jövőt.
De mi ezt nem tettük meg. Nem vettük komolyan a helyzetet. A mostani harmincasok és negyvenesek inkább szándékosan a homokba dugták a fejüket. A környezet védelme egyáltalán nem volt fontos, és még most se annyira fontos, hogy rendszerszinten tegyünk érte. Vagyis szépen átpasszoljuk az éghajlatváltozás már-már szinte lehetetlen feladatának megoldását a saját gyerekeinkre. Azt a problémát, amelyek mi hoztuk létre, és amelyet mi nem tudtunk megoldani. Ki az, aki nem szorongana ettől a hatalmas és megoldhatatlannak tűnő feladattól. És hogyan tudunk segíteni nekik?
Itt további érdekes olvasnivalót találsz a témában:
5 fontos dolog, amivel TE is csökkentheted az üvegházhatású gázok kibocsátását
