spot_imgspot_img
spot_img

A világ legdrágább szobra egy haszontalan tákolmány

-

Article Top Ad (AdSense)

Alberto Giacometti egyedi stílusával életre keltette többek között A mutató ember című alkotását, ami a világ legdrágábban eladott szobra. Pálcika szobrainak a híre bejárta az egész világot. Vajon hogyan lett belőle ilyen nagysikerű művész? Mi ihlette meg?

Vérbeli művész

Giacometti a művészet ölelésében nőtt fel. Egész életét végig kísérte az alkotás, a tanulás. Apja, Giovanni Giacometti festőművész, neves képzőművészek baráti társaságának gyöngyszeme volt, így nem véletlen, hogy fia, vagyis fiai is a művészetben tudtak kiteljesedni.

Giacometti Svájcban nevelkedett, de rengeteget utazott, főként apjával, aki a velencei biennálék, művészeti fesztiválok állandó résztvevője volt. 1920-ban is elkísérte apját a XII. velencei biennáléra, de amint véget ért a fesztivál, Giacometti nem tért haza, Olaszországban maradt.

Utazásai

Az inspirációgyűjtés miatt Giacometti képtelen volt ott hagyni a művészettel átitatott Olaszországot. Reggeltől estig elmélkedett, sétálgatott, bejárta a régi korok művészetét őrző helyeket, múzeumokat. Többek között Velencében, Padovában, Assisiben és Nápolyban merült el, de legnagyobb befolyással az etruszk művészet volt rá, habár ez akkor még nem tudatosult benne.

Miután már a lehető összes porcikáját átjárta az olasz művészet, 1922-ben Párizsba utazott, ahol Archipenko, később Bourdelle, híres szobrászok tanítványa lett. Párizsban először öccsével, Diegóval közösen nyitottak egy műtermet, de hamar kinőtték az alkotásoktól megduzzadt helyet, ezrét Giacometti saját műtermet nyitott. Élete végéig ott dolgozott, ott készültek el a leghíresebb alkotásai.

Kép: Alberto Giacometti_Getty Images

Saját stílusa

Az olasz befolyás mellett a párizsi értelmiség is nagy hatással volt a munkájára. Hamar összeismerkedett a korszak jelentős irodalmáraival, filozófusaival, művészeivel, többek között Salvador Dalí, Jean-Paul Sartre, Tristan Tzara, Paul Éluard, Max Ernst, Jaques Prévert és André Breton társaságába keveredett.

Korai alkotásait mind modellekről mintázta, de az új légkör arra késztette, hogy újítson a stílusán, így a kubizmus csábításába esett. Amikor még több újításra vágyott, akkor el kezdett kísérletezni kisméretű szobrok készítésével. Akkor még kevés bizalmat szavazott magának, barátaival ellentétben. „Haszontalan tákolmányoknak” nevezte az alkotásait.

Pálcika szobrok

Addig alakította ezeket a „haszontalan tákolmányokat”, amíg végül ráérzett egy olyan irányra, amit egyre inkább magáénak érzett. Addig dolgozott rajuk, amíg körömvékonyak és egészen apróak nem lettek. Miniatűr, vékony szobrokat gyártott.

Idővel egyre inkább szürrealisztikus jellegű szobrokat alkotott. Az alakok megnyúltak, még vékonyabbak, csontvázszerűek lettek, de ekkor megnyílt az a ládikó a tudtában, amiben az etruszkok művészetét tárolta. Az etruszk bronzszobrokat idéző, durva, rücskös felülettel ajándékozta meg az alkotásait. Ekkor született meg a Nagy figura (1947), a Három lépő férfi (1949) és A szekér (1950) című híres szobra is.

Kép: Alberto Giacomett_Getty Images

A világ legdrágább szobra

Újításával elsöprő sikert aratott a szürrealista szobrászművészek világában. Óriási kiállításokat rendeztek műveiből, többek közt New Yorkban, Bázelben, Párizsban, Berlinben, Velencében és Londonban. Szívének legkedvesebb elismerést azonban 1964-ben elnyerte el a XXXI. velencei biennálén, ahol megkapta a fesztivál nagydíját.

Szobrai a világ legdrágább művei közé tartoznak. Egyik leghíresebb alkotását, A mutató ember (1947) című életnagyságú szobrot 2015-ben rekordáron adták el, 141 millió dollárért, ami kb. 38,6 milliárd forintot jelent. Ezzel a világ legdrágábban elkelt szobra ma Alberto Giacometti A mutató ember című alkotása.

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!