A 2019-es világjárvány káoszhullámot váltott ki, és bár a legtöbbünk számára meglehetősen új jelenség volt, a történelem számára egyáltalán nem ismeretlen. Mert fertőző betegségek az emberi civilizáció kezdete óta léteznek.
A régmúlt időkben nagyon sok ember élt egymás és állatok közvetlen közelében. Sajnos ehhez az életmódhoz rossz táplálkozás és higiénia is társult, tökéletes táptalajt biztosítva a betegségeknek. Ezt követően ezek a betegségek a tengerentúli kereskedelmi útvonalakon keresztül messzire elterjedtek, létrehozva a világ legpusztítóbb járványait.
Jusztiniánusz pestisjárványa
Kezdjük a leghalálosabb világjárványok listáját Justinianus pestisével, amelynek eredeti földrajzi származási helye Egyiptom. Konstantinápolyban, a Bizánci Birodalom fővárosában tört ki i.sz. 541-ben, és futótűzként terjedt, alaposan megtizedelve a vidéket. Becslések szerint a járvány 30-50 millió ember életét követelte, a világ akkori lakosságának körülbelül a felét, így ez a történelem egyik legrosszabb járványa.
Miután Justinianus császár meghódította Egyiptomot, a leigázott területek tiszteletük jeléül szekereken és hajókon gabonákat küldtek a Földközi-tengeren. A hajókon bolhákkal fertőzött patkányok is utaztak, amelyek a gabonából falatoztak. A betegség terjedését fokozta a kereskedelem és a háború, amelyet a császár vívott Olaszország feletti ellenőrzésért. A fertőzésért egy Yersinia nevű baktérium tehető felelőssé, és ami nagyon érdekes, hogy a történelem leghalálosabb világjárványai közül három ebből az egyetlen baktériumból származik. A kórság Európa lakosságának csaknem felét érintette, még a császár is elkapta. Miután a betegség elérte Konstantinápolyt, futótűzként terjedt el az egész világon: Ázsia, Európa, Arábia és Észak-Afrika régióit is érintve. Első megjelenésétől kezdve csaknem egy évig tartott, de a következő 225 évben a Földközi-tengeren vidékén továbbra is tarolt, és csak 750-ben tűnt el.
A spanyolnátha
A történelem második legpusztítóbb járványa a spanyolnátha 1918-ban ütötte fel a fejét, amikor a H1N1 influenza genetikai mutáción ment keresztül, amely sokkal veszélyesebbé tette a vírust, mint egy normál influenzavírus. Ez a vírus 500 millió embert fertőzött meg, és több mint 100 millió embert ölt meg a világon, és ez volt a történelem leghalálosabb világjárványa… Talán mostanáig.
Fokozatosan három különböző hullámban terjedt el az egész világon. Az első hullám során a fertőzöttek többsége tipikus influenzaszerű tüneteket tapasztalt. A következő hullámok azonban nagyon fertőzőek voltak, és bakteriális tüdőgyulladást hordoztak. Az áldozatok tüdeje megtelt folyadékkal, bőrük elkékült, végül megfulladtak.
A spanyolnátha légúti váladékok útján terjedt emberről, és akkor kezdődött, amikor az influenzavírus új törzse sújtotta az embereket, amely ellen a lakosságnak nulla immunitása volt. A spanyolnátha eseteit először 1918-ban jelentették és a járvány egészen 1920-ig tartott. Ez alatt az idő alatt körülbelül 500 millió embert fertőzött meg szerte a világon – ami a világ népességének körülbelül egyharmada volt. Bár a pontos adatok homályosak, egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a tényleges halálozások száma elérte a 100 milliót, ami a világ népességének körülbelül 3%-a. A betegségnek az influenzát okozó H1N1 törzs mutálódásnak indulása vetett véget.
Fekete himlő
A himlő Ázsiában, Európában és Arábiában évszázadokon át jelen volt, és a lakosság mintegy 30%-át pusztította el. Ez a halálozási arány azonban elhalványult ahhoz a pusztításhoz képest, amelyet a mai Mexikó és az Egyesült Államok területén okozott az indián őslakosok körében. Gyors terjedése a világ egyik legrosszabb járványává tette.
A himlő az első európai felfedezőkkel együtt érkezett az Újvilágba. A régió őslakosainak nem volt természetes immunitása a vírussal szemben, ami milliók halálát okozta. Bár a himlő eredete ismeretlen, az egyiptomi múmiákon talált himlőszerű kiütések a több mint 3000 éves jelenlétére utalnak. Egyébként a himlőhöz hasonló betegség legkorábbi írásos leírása először Kínában jelent meg az i. e. 4. században, majd Indiában (7. század) és Kis-Ázsiában (10. század), és a 15. században terjedt el Európában és aztán Amerikában is. Évszázadokon át jelen volt, mire a 18. században végre kihalt. Ez volt az első olyan járvány, amelynek egy vakcina vetett véget.
Bubópestis
A bubópestis 1347-ben jelent meg Európában és nagyjából hat évig tombolt. Becslések szerint 1347 és 1351 között több, mint 20 millió embert ölt meg Európában – ez a kontinens lakosságának csaknem egyharmada volt.
Bubópestisről először Európában számoltak be, amikor tizenkét fekete hajó kötött ki a szícíliai Messina kikötőjében. A dokkban tartózkodó embereket borzalmas meglepetés érte amikor látták, hogy a legtöbb tengerész halott volt. Ahogy Justiniánusz idején, most is a Yersinia baktérium okozta a fertőzést. Úgy tartják, hogy a pestis több mint 2000 évvel ezelőttről Ázsiából származik, és kereskedelmi hajókon keresztül terjedt el a világban. A legújabb tanulmányok azonban azt sugallják, hogy a betegségért felelős kórokozó már i.e. 3000-ben létezhetett Európában.
Giovanni Boccaccio olasz költő leírta, hogy a kór áldozatait fekete kelések borították, amelyekből genny és vér szivárgott, és a túlélők később is súlyos betegek maradtak. Az emberiség a bubópestis idején találkozott először a karantén bevezetésével. A tengerészeket eleinte harminc napig tartották fogva a a hajóikon, ami a velencei jogban „trentino” néven vált ismertté. Az idő előrehaladtával a velenceiek negyven napra növelték a kényszerű elszigeteltséget, ez volt a quarantino, amelyből a karantén szó is eredt.
Kolera
Az emberiség történetének egyik leghalálosabb világjárványa, amely évszázadok át jelen volt. A kolerajárvány az indiai Gangesz-deltában bukkant fel, majd az utazás és a kereskedelem révén terjedt el világszerte. A kolerát a Vibrio cholerae nevű baktérium okozza, amely jellemzően vízben él. Ez a titokzatos betegség India szennyezett rizsében lapult, és napokon belül megölte áldozatait. 1817-ben tört ki és közel hat évig tartott. Először az európai kereskedelmi útvonalakon érte el a mai Mianmart (Burma) és Srí Lankát, aztán Ázsia és Európa számos országán végigsöpört.
A 19. század elején-közepén a kolera végigjárta Angliát is tízezrek halálát okozva. A korabeli uralkodó tudományos elmélet szerint a betegséget a „miazma” néven ismert rossz levegővel terjesztették. Egy John Snow nevű brit orvos azonban azt gyanította, hogy a titokzatos betegség, amely az első tünetek megjelenése után néhány napon belül megölte áldozatait, a londoni ivóvízben lapul. John Snow, mint egy tudományos Sherlock Holmes megvizsgált minden kórházi feljegyzést és hullaházi jelentést, hogy nyomon követhesse a halálos kitörések pontos helyét.
Földrajzi diagramot készített a kolera okozta halálozásokról és 500 halálos fertőzésből álló csoportot talált a Broad Street szivattyú körül, amely egy népszerű városi ivóvízkút volt. Meggyőzte a helyi tisztviselőket, hogy távolítsák el a szivattyú fogantyúját így téve használhatatlanná, amelynek következtében csodák csodájára a fertőzések is csökkenni kezdtek. Snow munkája nem egyik napról a másikra gyógyította meg a kolerát, de globális erőfeszítésekhez vezetett a városi higiénia javítására és az ivóvíz szennyeződéstől való védelme érdekében.
A fejlett országokban nagyrészt felszámolták a kolerát, a harmadik világ országaiban, ahol nincs megfelelő szennyvízkezelés és az emberek nem jutnak tiszta ivóvízhez, azonban továbbra is állandóan jelen van.
Mikor lesz vége a Covidnak?
A covid-19 járvány 2019-ben már az egész bolygóra kiterjedt, de mindannyian azt hittük, hogy néhány hónap alatt vége lesz. Ehhez képest mostanra már két éve velünk él, de a nagy kérdés, még mindig itt van a fejünkben: mikor lesz már ennek vége? Sajnos ezt a kérdést pillanatnyilag senki nem tudja megválaszolni, de tekintettel arra, hogy a történelem legrosszabb világjárványai végül mind véget értek, reménykedhetünk abban, hogy ez a mostani csapás is megszűnik egyszer.
Ha tetszett, olvasd el ezt is:
