A pavlova torta egy habcsók alapú desszertkülönlegesség, melyet a legenda szerint a 20. század egyik leghíresebb príma balerinája, Anna Pavlova ihletett. A tortát azonban mégsem az oroszoknak, hanem az ausztráloknak köszönhetjük, akiknél azóta is nemzeti kincsnek számít. Nem olyan régen azonban elképesztő felfedezést tettek az édességgel kapcsolatban a tudósok. Lehet, hogy mindeddig hibás információkat tudtunk a világ leghíresebb tortájáról? Erről mesélünk most.
Ki is volt Pavlova?
Anna Pavlovna Pavlova a 19. század végének és a 20. század elejének leghíresebb balerinája volt. Leginkább A haldokló hattyú megalkotásáról ismert, ő volt a Birodalmi Orosz Balett vezető művésze, az első balerina, aki világszerte turnézott, és segített inspirálni a táncosokat, koreográfusokat és a balett szerelmeseinek új generációját.
Szegény orosz családban született, a balett iránti szeretetét az ihlette, hogy édesanyja elvitte a Csipkerózsika című előadásba szerepelni. Gyerekként helyet nyert egy szentpétervári balettiskolában. Pavlova tanuló évei nehéznek bizonyultak. Erősen ívelt lábai, vékony bokája és hosszú végtagjai voltak, amelyek ütköztek az adott korban elfogadott kicsi és kompakt test ideáljával. Ennek eredményeként a klasszikus balett nem volt egyszerű Pavlovának, és diáktársai gyakran csúfolták. Kitartásának és szorgalmának azonban meglett az eredménye. Felnőttként ügyességével, érzelmeivel és kecsességével világszerte elbűvölte a közönséget. A 20. századi balerina szimbóluma lett, sötét, kifejező szemei, sápadt ovális arca, precízen formázott sötét haja és vékony alakja tovább hangsúlyozta a balett iránti elkötelezettségét és hozzáértését.
Pavlova végül otthagyta az Orosz Balettet, és megalapította saját társulatát, amely lehetővé tette számára, hogy igazi sztár legyen. Úgy vélte, küldetése, hogy megossza a balettet a tömegekkel, és világszerte népszerű szórakoztatást nyújtson, ezért élete hátralevő részében egyfajta művészeti misszionárius lett. Anna Pavlova balettvilágra gyakorolt hatása ma is érezhető, híres táncait és előadásmódját sokan utánozzák.
Honnan ered a róla elnevezett torta?
A Pavlova elnevezésű tortaa 20. század elején jelent meg Ausztráliában vagy Új-Zélandon és Anna Pavlova orosz balerina után kapta a nevét. A tortaszerű, kör alakúra sütött habcsók formájú tortának ropogós kérge van, belül pedig puha, könnyű. Az édesség tetejére általában gyümölcs és tejszínhab kerül. A desszertet a feltételezések szerint a táncosnő tiszteletére hozták létre az 1920-as években az Ausztráliába és Új-Zélandra tett egyik turnéja során vagy azt követően. Megalkotójának nemzetisége azonban hosszú évek óta vita tárgyát képezi a két nemzet között.
A desszert Ausztrália és Új-Zéland nemzeti konyhájának népszerű étele és fontos része. Egyszerű receptjének köszönhetően gyakran szolgálják fel ünnepi étkezések alkalmával. Leggyakrabban karácsonykor fogyasztják. A pavlova torta korai története Ausztráliába vezethető vissza, ahol egy nagyon hasonló desszert receptjét találták meg 1906-ból, bár ezt az ételt csak „krémtortának” hívták, és még nem viselte a „pavlova” nevet. A ’20-as évek elején felbukkant már szakácskönyvben, ahol „Habcsók gyümölcsös töltelékkel” néven illeték. Hivatalosan azonban a pavlova torta receptje 1934. november 10-én jelent meg az ausztrál Esti Csillag című lapban.
A habcsók torta bölcsője
Néhány kutató szerint azonban a pavlova torta eredete Ausztrálián és Új-Zélandon kívülre esik. A 18. századra a nagyúri konyhákban már megjelentek a tejszínes és gyümölcsös elemek is, így a ma pavlovának nevezett torta valójában már több mint két évszázados.
Mivel a cukor hihetetlenül drága volt, így akkoriban az édességek csak a leggazdagabb asztalokra kerülhettek, mint például a Habsburgokéra. A 17. század elején a spanyol királyi konyhában a sült habcsók már megtalálható volt. A 18. századra a nagyobb és kifinomultabb habcsók receptjei kezdtek felbukkanni a szakácskönyvekben, az 1700-as évek végére pedig már a Habsburg nemesek konyháiban is megtalálhatóak voltak anagy méretű és kifinomult habcsókok, melyek három habcsók rétegből és gyümölcsbefőttekből készültek. Az 1800-as években a habcsók sütemények hihetetlenül népszerűvé váltak a gazdag középosztály körében is. A középosztálybeli európai konyhákban ekkoriban tejszínhabbal, diófélékkel és gyümölccsel vagy gyümölcskonzervekkel töltött habcsók tortákat kezdtek készíteni. Európában az 1800-as években a napóleoni háborúknak köszönhetően az emberek más országokba költöztek és letelepedtek, a pavlova-szerű desszertek receptjeit pedig vitték magukkal. 1860-ra a recept már Nagy-Britanniában, Oroszországban és Észak-Amerikában is megtalálható volt. Az ún. „habcsóktorta” receptjei a második világháború előtt érkezhetett meg Dél-Ausztráliába, amikor nagy létszámú német bevándorlók érkeztek a szigetre. Az ausztrál stílusú pavlovát azonban az Amerika középnyugati részén élő háziasszonyok alkották meg a 19. század végén.
Hogyan készítsünk pavlova tortát?
Hozzávalók: 4 db tojásfehérje, 250g porcukor, 2 teáskanál kukoricakeményítő, 1 teáskanál fehérborecet, 1 csipet só, 1 teáskanál vaníliaaroma, 2 dl habtejszín, 25 dkg eper/málna/áfonya
Elkészítése: Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Fogjunk egy tepsit és béleljük ki egy kör alakú sütőpapírral, amire majd a tortát fogjuk felpúpozni. Rakjuk egy tálba a tojásfehérjét és a sót, majd egy elektromos habverővel kezdjük felverni. Alacsony fokozaton kezdjük, majd fokozatosan vegyük egyre nagyobbra, miközben fokozatosan adjuk hozzá a porcukrot. Addig csináljuk, míg a masszán meg nem jelennek meg a fényes és kemény habcsók csúcsok. Ezután adjuk hozzá a kukoricakeményítőt, fehérborecetet és a vaníliaaromát, és óvatosan keverjük össze. Halmozzuk a habcsókot a sütőpapírra és tegyük be a sütőbe. Vegyük le a sütő hőfokát 150 fokra és süssük a tortát 1 és negyed órát. Ha elkészült, vegyük ki és hagyjuk kihűlni. Ezután verjük fel habverővel a tejszínt majd rakjuk a már kihűlt torta tetejére. A pavlova tortát pedig díszítsük friss eperrel.
Tipp: ha épp nincs friss gyümölcs, bármilyen fagyasztott gyümölccsel is helyettesíthetjük. A gyümölcsöket hagyjuk min. 15 percig kiolvadni, mielőtt a tortára rakjuk.
