Május 21-én ugyan a Magyar honvédelem napját ünnepeljük, de talán ezen a napon érdemes elgondolkodni azon is, vannak e békésebb lehetőségek a fegyvereknél.
A Litván Nemzeti Operaház magyar táncosa szerint: az emberek befolyásolásának egyik leghatásosabb eszköze a művészet, amely sokkal hatékonyabb, mint több ezer géppisztoly.
Mint ismert, néhány nap múlva arról emlékezünk meg, hogy a magyar honvédség 1849. május 21-én a császári hadseregtől Görgey Artúr vezetésével visszafoglalta a Budai várat. A szabadságharc mellett, ezen a napon a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres erőkről is sokat beszélnek a politikusok. Ilyen katonai ünnepségeket a világ szinte minden országában tartanak, ezek érdekessége, hogy a honvédség mellett, gyakran megjelennek az eseményeken a táncosok is. Magyarországon szinte minden ilyen rendezvényen ott vannak a huszárruhába öltözött legények, akik verbunkost járva elevenítik meg az 1848-as év forradalmi hangulatát. Párizsban több mint száz éve tartanak megemlékezéseket, katonai felvonulással, könnyed tánccal és tűzijátékkal ünneplik a Bastille 1789. július 14-i megrohanását. Az USA-ban pedig május 20-án ünneplik a Fegyveres Erők Napját. Itt számos művészt is inspirál ez a nap. Korábban például a neves New York-i Exit 12 Dance Company készített egy balettet Hazatérés címmel, amely az iraki háborúban részt vett katonákról szól. A mű érdekessége, hogy a koreográfus, Roman Baca maga is szolgált tengerészgyalogosként és darabjával szeretné áthidalni a „társadalom katonai-polgári megosztottságát”.
Kovács Zsolt Vencel, a Litván Nemzeti Opera magyar szólistája szerint: nem csak a felsoroltak bizonyítják, hogy a művészeteknek, ezen belül a táncnak is van kapcsolata a fegyveres erőkkel, hovatovább a politikával. Az Ukrajnában zajló események is állásfoglalásra késztették a professzionális táncosokat. Az utóbbi egy évben számos olyan színházi eseményt láthattunk, amelyek túlmutattak önmagukon és politikai vetületeik is voltak. Szerinte a balettművészek „diplomáciai aktivitása” most is segíthet a béke megteremtésében.
A pápa és a táncosok is békét akarnak
A magyar szólista úgy véli, nyugat-európai balett-társadalom azonnal reagált, amikor az orosz katonák 2022. február 24-én átlépték Ukrajna határait. Erről gyakorta a média is tudósított. Elsők között a hollandok nyújtottak menedéket az ukrán táncosoknak. Ők például egy elhagyatott hágai épületet ukrán táncosok és családjaik táncközpontjává alakították át. A menekülni kényszerülő táncosok az elmúlt hónapokban az Egyesült Ukrán Balett-társulat néven bejárták Szingapúrt, Ausztráliát, az Egyesült Királyságot is. A társulat néhány hete hat előadást tartott a washingtoni Kennedy Center Operaházban is. DC Theatre Arts weboldalának cikke az előadásokról a politikai felhangokban is bővelkedik. A cikk szerint a kitartást, bátorságot és hazaszeretetet sugárzó előadásokat láthattak a washingtoni nézők.
A balett az orosz politikában is jelen van. Az egyik legismertebb táncos, Szergej Vladimirovics Polunyin , mostanában olyan előadásokkal járja Oroszország operaházait, amelyekre gyakorta hívják a hadsereg képviselőit is nézőként. Sőt, a közösségi médiában olyan posztokat is láthatunk, amelyek szerint, az orosz hadseregnek is gyűjtenek adományokat a táncos előadásainak segítségével.
Kovács Zsolt Vencel elmondta azt is, hogy a háborúval kapcsolatban a világ egyik legismertebb táncosa, Mikhail Baryshnikov is megszólalt, Ő pápát kérte arra, hogy segítsen befejezni a háborút. A balett-táncos szerint a kultúra nem lehet Putyin ukrajnai inváziójának járulékos kára. Ez az oka annak, hogy ő maga nem támogatja, hogy az orosz művészeket vagy sportsztárokat súlyos szankciókkal büntessék és kitiltsák őket egy-egy versenyről, vagy a művészek elveszítsék európai munkahelyüket.
Ezzel párhuzamosan a Magyar Állami Operaház balettkarában is több kijevi balerina kapott állást. Legutóbb Ganna Muromtseva nyilatkozott több újságnak arról, milyen lelki teherrel kell színpadra lépnie egy olyan művésznek, aki kénytelen volt elhagyni hazáját.
A tánc a kulturális diplomácia egyik eszköze is lehet
A magyar táncos szerint: nem csak a mostani ukrán és orosz előadásoknak vannak politikai vetületei, a tánc világa hosszú idő óta az országok között zajló kulturális diplomácia egyik hatékony eszköze. Tudják ezt a mindenkori kormányzati döntéshozók is, talán ezért halljuk olyan sokszor, hogy a művészeteknek milyen fontos szerepe lehet a békés egymás mellett élésben, de még az országok közötti diplomáciai kapcsolatok felvételében is. Ugyanakkor rossz kezekben a balett veszélyes fegyver is lehet. Jó példa erre a hidegháború időszaka, amikor a táncnak ezt a motiváló erejét az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya is felhasználta arra, hogy a kulturális diplomácia harci eszközévé avanzsálja a műfajt és ezzel próbálja erőteljesen befolyásolni a másik ország lakosságát. Mindez egy kicsit hihetetlennek hangzik manapság, de hidegháború időszakáról kiváló könyvet írt Anne Searcy, Ballet in the cold war címmel. Olyan dolgokat olvashatunk a könyvben a titkosszolgálatokról, amelyeket Rejtő Jenő, de a James Bond karakterének megálmodója, Ian Fleming sem tudott volna kitalálni – mondta az orosz – amerikai szembenállásról szóló könyvről a táncos.
Színpadra lépett a KGB és a CIA is
Ebben az időszakban a titkosszolgálatok úgy gondolták, hogy a tánc kiváló propagandaeszköz lehet az ellenséges területeken, hiszen a zenének és mozgásnak megvan az az egyedülálló képessége, hogy túllépjen a nyelvi korlátokon és a mű üzenete a hallgatóság szívébe és elméjébe jusson, országoktól függetlenül.
Kutatások is bizonyítják a titkos színpadi hadműveleteket
Ezt dokumentálják brit- szovjet kapcsolatokat kutató elemzések is, amelyek gyakorta hivatkoznak 1956 őszére, amikor a Bolsoj Balett megérkezett első londoni turnéjára. Az egyik kutatás például a színfalak mögötti tárgyalásokat vizsgálta és azt, hogy a leghétköznapibb szervezeti ügyek hogyan kaphattak óriási jelentőséget egy hidegháborús környezetben. Egy másik elemzés pedig arra világít rá, hogy az 1960-as években az Egyesült Államok kormánya finanszírozta az amerikai modern tánc társulatok turnéit a keleti blokk országaiba. Úgy vélték, hogy a „radikális” mozgalmak modern táncon keresztül történő bemutatásával az Egyesült Államok kormánya be tudja mutatni az amerikai szabadság életérzését, haladó szellemiségét, ezzel egyfajta politikai üzenetet küldve a keleti blokk nézőközönsége felé.
A béke egyik záloga a művészet
Valószínű, hogy ma már a titkosszolgálatok nem folynak bele ilyen közvetlen módon a tánc világába. Ugyanakkor a balett ma is a kulturális diplomácia egyik univerzális eszköze, amely békés alternatívát kínál az erővel szemben és segítheti a kormányokat abban, hogy szoros kapcsolatokat alakítsanak ki más régiók polgáraival. Kovács Zsolt Vencel szerint: a modern, békés táncdiplomácia támogathatja az országokat külpolitikai céljaik megvalósításában, miközben egy kicsit hozzájárulhat ahhoz is, hogy fenntartsuk a nemzetközi békét 2023. után is. Szerinte mindez akkor lehet igazán hatékony, ha politikai kommunikációs tanácsadók is többet járnak színházba és megértik, azt amit a sajtóból jól ismert Pussy Riot tag, az Oroszországban többször letartóztatott politikai aktivista, Nadya Tolokonnikova így fogalmazott meg: Igyekezzünk a problémákat előbb művészettel megoldani, és csak utána nyúljunk más eszközökhöz!
Ki az a Kovács Zsolt Vencel?
A magyar táncos évek óta a Litván Nemzeti Balett tagja, akinek munkáját 2022-ben különleges díjjal ismerték el. Megkapta a fiatal előadóművészeknek alapított „Metų baleto viltimis” díjat, amelyet a legjobb színpadi teljesítményért ítélnek oda a művészeknek. Kovács Zsolt Vencel az utóbbi években több alkalommal is szerepelt a külföldi lapokban. Először a járványhelyzet idején készített koreográfiájára figyelt fel a világsajtó, amikor magányos szobrokkal táncolt Budapest utcáin a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói által készített koronavírus-zenére. Az előadásra az amerikai New York Times, az olasz La Repubblica, több ázsiai újság és a brazil Estado napilap is felfigyelt. 2020. márciusában Fehéroroszország fővárosában, a minszki repülőtéren szórakoztatta rövid balettelőadással azokat, akik egy váróteremben ragadtak. 2021. március 8-án pedig Varsóban kapták lencsevégre a fotósok, amikor a reptéren tánccal és virágokkal köszöntötte nőnap alkalmából a női nem képviselőit. A nemzetközi sajtó 2021. novemberében is felfigyelt a magyar táncosra, amikor egy nyolc országra kiterjedő környezetvédelmi szervezet megbízásából készített koreográfiát a klímavátozásról, ezt 40 táncos adta elő a Németországban. Legutóbb tavaly nyáron írt róla a magyar sajtó: “Öt percen át állva tapsolt a japán közönség azon az előadáson, amelynek egyik főszereplője a magyar balett-táncos volt. A 23 éves művészt a Giselle című darab férfi szerepének újragondolására kérték fel, amely a 19. századi romantikus balett egyik legmaradandóbb remekművének tartanak a kritikusok. A Nara Centennial Hallban tartott premiernek akkora sikere volt, hogy a fiatal művészt arra kérték, jövőre tartson kurzust a színészi jelenlét, a tánc és a technikai bravúrok kapcsolatáról.” – írta a magyar táncosról 2022. szeptemberében az egyik szaklap.
A színes fotók creditje:LNOBT
A fekete -fehér képe megjelölése:BFE
Ősbemutatók, igazi nagyágyúk és különlegességek a Thália Színház következő évadában
