A mikulásvirág több, mint százéves története számos fordulatot tartalmaz, mire a karácsonyi időszak egyik szimbóluma lett.
Több növény is fontos szerepet játszik ünnepi hagyományokban, elég ha csak a fenyőfára vagy a fagyöngyre gondolunk. Ahogy azoknak, úgy a mikulásvirágnak is megvan a saját története, amely pont olyan egyedi, mint a többi ünnephez kapcsolódó növényé, és bár december elejétől minden lakásban ott virít, mégsem ismerjük a történetét.
Cuetlaxochitl:
Nem gépeltünk félre semmit, e kacifántos hangzású szó a mikulásvirág eredeti neve. A története pedig sok száz évvel ezelőtt, a XIV. század elején kezdődött Mexikóban.
Az akkor még a kacifántos hangázású “Cuetlaxochitl” névre hallgató növény (ami egyébként magyarul annyit jelent, hogy bőrhöz hasonlóan kemény levelű virág) nagy népszerűségnek örvendett: leginkább gyógyászati felhasználásáról volt ismert, és fehér tejszerű nedvét lázcsillapításra, illetve textilfestésre használták. A különleges kinézetű növény annyira lenyűgözte az utolsó azték uralkodót, Montezumát, hogy egy egész karavánnyi mikulásvirágot vitt magával Teotihuacanba, hogy ott nevelgesse őket.
A karácsonnyal való összefonódása a XVII. században kezdődött el egy mexikói kisvárosban Taxco de Alarconban, ahol a ferences szerzetesek kezdték el használni bethlehemes felvonulásaikon. Ekkoriban született Pepita és a Virágok Szent Éjszakája legendája is, amely örökre összekapcsolta a virágot a karácsonnyal.
Pepita és a mikulásvirág:
A legenda szerint egy fiatal lány, Pepita a faluba utazott, hogy felkeresse a kápolna kis bethlehemét, de nem volt elég pénze, hogy ajándékot vegyen a kis Jézusnak, ezért az útszéli gyomokat tépte le és kötötte csokorba. Nagyon csalódott és mérges volt, hogy nem tud különb ajándékot vinni, de az unokatestvére megnyugtatta, hogy minden ajándék tökéletes, amit igaz szeretettel adnak. És láss csodát, ahogy beléptek a kápolnába és Pepita letette az útszéli virágokat a kis Jézus elé, azonnal egy csokor gyönyörű lángvörös mikulásvirággá változott, amit aztán a helyiek karácsonyi csillagnak neveztek.
Poinsett és a karácsonyi csillag:
Így a virág teljesen a helyi folklór és a karácsonyi ünnep részévé vált Mexikóban. Nagyjából 200 évvel később azonban egy Joel Robert Poinsett nevű férfi meglátta és el nem vitte az Amerikai Egyesült Államokba. Ez pedig aztán örökre megváltoztatta a karácsonyi dekorációt nem csak az óceán túlsó partján, de hamarosan itt Európában is. Poinsett amúgy egy nagyon tehetséges ember volt, és amellett, hogy az 1820-as évek derekán Amerika mexikói követeként dolgozott, szenvedélyes is botanikus volt. 1828-ban az akkori elnök, John Quincy Adams megbízásából ismét Mexikóba, a Taxco régióba utazott, amely lenyűgőzte gyönyörű virágaival. Dél-karolinai otthonában lévő üvegházában ritka növényeket tanulmányozott, így nem volt kérdéses számára, hogy hazaszállítson néhány különleges növényt. Így rövid úton eljutott a mikulásvirág Amerikába. Néhány évvel később, 1836-ban már az Egyesült Államokban is összeforrt a mikulásvirág a karácsonyi ünneppel és a század végére egyre nőtt a népszerűsége.
Az első cserepes növényt idősebb Paul Ecke fejlesztette, aki aztán Hollywoodban az út mellett kezdte árulni a növényeit, majd 1923-ban megalapította vállalkozását, amely napjainkban is él és virul. Poinsett iránti tiszteletből ő nevezte el Poinsettiának a növényt, amely néhány évtized alatt Európába is eljutott.
Csillagformájú leveleinek köszönetően a neve a mai napig több nyelvben is karácsonyi csillagot jelent: olaszul Stella di Natale, németül pedig Weinachtstern. Kevesen tudják, de nem csak cserepes virágként díszítheti otthonunkat, hanem vágott virágként is rendkívül tartósak.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el ezt is:
