A gyermekek a genetikai tényezők és környezeti hatások mellett a rögzült családi szokások miatt is fokozottan veszélyeztetté válhatnak bizonyos szív-érrendszeri, illetve cukoranyagcsere betegségekre. Ezek már nagyon fiatal korban kifejthetik hatásukat, éppen ezért a krónikus betegségek megelőzése gyakorlatilag már gyermekkorban kezdődik, és hatékonyságában meghatározó a szülők szerepe. Az esetleges problémák időben történő felismeréséről, kiszűréséről és a szükséges teendők fontosságáról Dr. Almássy Zsuzsannával, a Czeizel Intézet diabetológus szakorvosával beszélgettünk.
A megfelelő életmód kialakítása gyermekkorban kezdődik, és nagymértékben meghatározó a későbbi életszakaszok tekintetében is. Amit gyermekkorban csinálunk, ahogy étkezünk, ahogy mozgunk, vagy amilyen módon kezeljük a stresszt, mind-mind tanult viselkedésformák, amelyeket elsősorban szüleink alakítanak. Erre rakódnak rá az egyéb környezeti hatások, illetve örökölt genetikai hajlamok. Mindezek egyedi kombinációja határozza majd meg a gyerekek életmódját felnőttkorban, és teheti őket akár veszélyeztetettebbé is bizonyos betegségek szempontjából.
„A kifejezetten gyermekeknek szóló betegségmegelőzési programok célja éppen ezeknek az öröklött tényezőknek, negatív környezeti hatásoknak a módosítása, illetve amennyiben lehetőség van rá, kiküszöbölése. Azokban a családokban, ahol generációk óta jelen van a diabétesz, ahol jellemzőek a szív-érrendszeri problémák vagy éppen a családtagok túlsúlyosak, sokkal nagyobb a gyerekek rizikókitettsége. Ilyen esetben javasolt minél előbb felmérni a gyereket érintő kockázatot, meghatározni a család életmódjának gyenge pontjait és azt, hogyan lehet ezeken tudatos eszközökkel változtatni” – hangsúlyozta a diabetológus. „Vannak olyan családok, ahol generációk óta az étkezés az egyik legfontosabb szeretetnyelv, így persze az egész család túlsúlyos. Ha a gyermek egy ilyen családban nő fel, jó eséllyel hízik el ő is. Ebben az esetben a szülők részéről a legfontosabb lépés a változtatás szükségességének felismerése, hiszen csakis ezzel kerülhető el, hogy a családtagok következő generációja is veszélyeztetett legyen, és ne küzdjön a túlsúlyból adódó betegségekkel.” – tette hozzá Dr. Almássy Zsuzsanna.
Ha bármilyen, az átlagtól nagyobb eltérés tapasztalható – akár a gyerek hízékony, nem megfelelőképpen növekszik, vagy félünk a családra jellemző krónikus betegség öröklődésétől, érdemes a gyermeket mielőbb kivizsgáltatni. Amennyiben – akár már 3-4 éves korban – tünetek is jelentkeznek, haladéktalanul kezdődjön meg az életmódváltás.
„Ma Magyarországon minden harmadik felső tagozatos gyerek túlsúlyos. Ezt várhatóan tovább fokozza a koronavírus által okozott különleges helyzet, amely otthonaikba zárta a családokat. A tudatos életmód ebben a helyzetben még meghatározóbb, hiszen a vírusfertőzés esetén az esetleges szív-érrendszeri szövődmények hosszú távú fokozott kockázatot jelenthetnek.” – emelte ki a jelenlegi járványhelyzet kapcsán a szakember.
A betegségmegelőzési vizsgálat egy általános gyermekorvosi vizsgálatból, rizikófelmérésből és részletes kórelőzmény felvételből áll. Ennek során az orvos kideríti, hogy milyen betegségek fordultak elő a családban, felméri a család életmódhoz kapcsolódó szokásait, illetve összegyűjti a gyermekkel kapcsolatos összes tudnivalót, például volt-e beteg, szed-e gyógyszert, mennyit mozog, hogyan táplálkozik, stb. Ezt rendszerint kiegészíti egy átfogó laborvizsgálat, ahol a megszokott teljes vérkép mellett az orvos olyan funkciókat ellenőriz, mint például a pajzsmirigyműködés, a máj- és veseműködés, vagy a vércukor, a testösszetétel vizsgálatból pedig többek között a test zsír/izom arányáról kap információt.
Azokat a gyermekeket, akiknél valamilyen eltérés tapasztalható, az orvos egyéb szakorvoshoz – endokrinológushoz, diabetológushoz, gasztroenterológushoz, kardiológushoz, stb. – irányítja. Akik esetében viszont ilyen nem áll fenn, ott – amennyiben szükséges – étkezés- és mozgástanácsadással segíti az orvos az életmódváltást. Ebben az esetben javasolt a néhány alkalmas utánkövetés is, hogy kiderüljön, a család megértette-e a kapott információkat, sikeres-e azok átültetése a gyakorlatba, valamint elindult-e az életmódváltási folyamat.
„Sokan nem tudják, de a megfelelő életmód és fejlődés a szellemi teljesítőképességre is hatással van. Ha az agy – pl. a sok cukor miatt – nem kap elég oxigént, akkor a gyerek az iskolában sem tud megfelelően teljesíteni. A szülők a legtöbbet azzal tehetik gyermekükért, ha odafigyelnek az egészséges táplálkozásra és mozgásra, és ha szükségesnek látják, vagy elakadnak, akkor szakemberhez fordulnak segítségért” – monda el zárásként a szakember.
