A Covid-19 vírus okozta több szervet, de elsősorban a tüdőt károsító megbetegedés már több mint egy éve nagy kihívás elé állítja az orvostudományt. Számos új típusú vakcina került kifejlesztésre, illetve a biotechnológiai cégek és gyógyszergyárak folyamatosan dolgoznak a már észlelhető tüneteket mutató fertőzöttek gyógyítási lehetőségein is. Mivel az őssejtek a regeneretív medicina, tehát a sérült szövetek helyreállításával foglalkozó tudományterület egyik legfontosabb sarokkövei, logikus volt a gondolat, hogy az őssejtek alkalmazása hasznos lehet a koronavírus fertőzés esetében is. Ezt a feltételezést látszik igazolni a Miami Egyetem nemrég publikált kutatási eredménye, mely jelentős javulást mutatott ki azoknál a Covid fertőzött betegeknél, akiket köldökzsinór eredetű, mesenchymális (tehát szöveti) őssejtekkel kezeltek.
A COVID-19 betegekben a problémát elsősorban a túlzott immunrendszeri gyulladásos reakció (citokin vihar), másrészt a kialakuló tüdőszöveti károsodás (ARDS) jelenti. A köldökzsinór eredetű őssejtek gyulladásgátló, valamint a regenerációt, szöveti gyógyulást elősegítő hatásuknak köszönhetően kínálnak ígéretes terápiás opciót.
A Covid-19 fertőzés miatt kialakult tüdőkárosodás gyógyítására a köldökzsinórszövetből származó őssejtek hatékonynak bizonyultak egy újonnan bemutatott I/II-es klinikai fázisban végzett kutatás alapján. A Miami Egyetem kutatói által végzett vizsgálat legfontosabb célja egy biztonságos gyógymód kifejlesztése, tesztelése volt.
A 24 főn végzett kutatás során két csoportba osztották a betegeket, mindannyian a szokásos koronavírus gyógymódokat kapták, de a csoport fele ezen felül még őssejtterápiát is.
A köldökzsinór eredetű mesenchymális őssejttel is kezelt csoport esetében nem észleltek súlyos mellékhatásokat, sőt kevesebb volt a mellékhatás, mint a kontrollcsoportban. A szöveti őssejtkezelés növelte a kezelt 12 beteg túlélési esélyeit és csökkentette a gyulladásos faktorok termelését szervezetükben a másik 12 beteghez képest.
A Miami Egyetem kutatásában az őssejtterápiában részesült betegek 91%-a a kezelés után egy hónappal még élt, ezzel szemben a kontrollcsoport (őssejtterápiával nem kezelt betegek) tagjainak egy hónapos túlélési aránya csak 42% volt. Az összes 85 évnél fiatalabb őssejtterápiával kezelt beteg élt egy hónappal a terápia után. Az alkalmazott őssejtkezelés nemcsak a túlélést segítette elő, de a felépülési időt is jelentősen lerövidítette.
Az amerikai klinikai tesztek eredményei a köldökzsinórszövetből származó őssejtek biztonságos alkalmazásáról megerősítik egy korábbi kínai kutatás megállapításait, ahol I-es fázisú klinikai kutatásban COVID-19 betegek nagy mennyiségben és több alkalommal kaptak köldökzsinórszövet őssejteket, jó terápiás eredménnyel.
Az eredmények tehát biztatóak, de további nagymintás klinikai kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy az őssejtkezelés standard terápiává válhasson fertőzéses betegségek esetében.
A Covid-19 fertőzés őssejtekkel való gyógyítása nemcsak a tüdő, hanem számos más érintett szervrendszer akut károsodásának kezelésben hozhat új kutatási eredményeket, illetve potenciálisan az úgynevezett hosszú Covid, azaz a fertőzés után visszamaradó tünetek megelőzésében, gyógyításában is. A Covid-19 több vírusvariánsa is megjelent az elmúlt évben, melyek eltérő súlyosságú betegséget okoznak, ezért azt is érdekes lehet majd hosszútávon megvizsgálni, hogy az egyes variánsok által okozott betegség típusok hogyan reagálnak az őssejtkezelésre.
Az őssejtek egyedi tulajdonságaiknak köszönhetően kitűnően alkalmasak a Covid-19 szövetkárosító hatásának és a túlzott gyulladásos reakció gyógyítására, és az ezen a területen szerzett tapasztalatok más fertőzések vagy nem fertőzéses eredetű szövetkárosító hatások esetében is fontosak lehetnek.
Az amerikai klinikai teszteket bemutató cikk egyik szerzője, Camillo Ricordi, aki egyben a Miami Egyetem Orvostudományi Intézetének keretein belül működő Őssejtterápia és Diabetes Kutató Intézet igazgatója, az eredmények kapcsán elmondta, a jövőben is tovább folytatják a kutatásokat az köldökzsinórszöveti őssejtterápia alkalmazását illetően más, kevésbé súlyos gyulladásos betegségek, mint például az 1-es típusú cukorbetegség esetén is.