Szinte biztos te is beleszaladtál már a hibrid háború kifejezésébe. Hallottad a hírekben vagy a neten találkoztál vele egy cikkben. Manapság pedig csapból is ez folyik. De mit is jelent pontosan a hibrid hadviselés?
Ha esetleg azt remélted, hogy lesz egy „dióhéjban” felütés, akkor sajnos most csalódnod kell, ugyanis nem lehet a definíciót egyetlen mondatba sűríteni, mivel nincs általános elfogadott magyarázata. Kiss Álmos Péter: A hibrid hadviselés természetrajza szerint a hibrid hadviselés során nyílt, rejtett katonai, félkatonai, sőt, akár nem katonai eszközöket, illetve eljárásokat alkalmaznak. Magát pedig a „hibrid hadviselés” kifejezést W. J. Nemeth amerikai tengerészgyalogos őrnagy vezette be a hadtudományba.
Fegyverek nélkül is vívható a hibrid háború
Egy kicsit leegyszerűsítve: a hibrid háborúhoz – amit akár információs háborúnak is nevezhetnénk – nincs szükség feltétlenül (csak) fegyverekre. Olyan eszközöket alkalmaznak, mint a propaganda, a félrevezetés (főleg álhíreken, a közösségi platformokon keresztül), a bomlasztás, a szabotázs, a megfélemlítés és gazdasági eszközök. Habár ezek egyáltalán nem új keletű eszközök, mivel már korábban is alkalmazták őket. Az új jelenség a hibrid hadviselésben, a technológiai fejlődés: az internet, a gyors helyzetelemzést, az azonnali kommunikáció, az eszközök közvetlen és közvetett irányítása.
Az Európai Unió még részletesebben határozza meg: kényszerítő és felforgató tevékenységek, továbbá hagyományos és nem hagyományos módszerek (például katonai, diplomáciai, gazdasági, technológiai) egyvelege, amelyeket állami vagy nem állami szereplők használnak fel.
A Narratíva podcastjában, Horváth József, a Hibrid háború a jövőért c. könyv szerzője pedig még tovább megy a hibrid hadviselés eszközeinek meghatározásában: genderpropaganda, illegális migráció, illetve a mesterségen előidézett energiaválság. Ez utóbbiak célja az országon belül feszültséget okozni, ezáltal legyengíteni azt és „könnyű prédává” tenni.
Tehát, amikor egy országot – vagy társadalmat – le akarnak győzni, még inkább: a politikai akaratát megtörni, – akár polgárháborús helyzetet előidézni – ahhoz már nincs szükség puskára meg bombára, hanem a fentebb leírtak is elvégezhetik a pusztítást, vagy legalábbis kiegészítője lehet a klasszikus háborús módszereknek. Ennek következtében elmosódtak a különbségek a katona és civil, a háború és békeállapot között.
A háborús szokások is megváltoztak
De nemcsak a módszerek változtak meg az idők folyamán, hanem maga hadviselés is. Gyakran a hibrid háborút anélkül vívják, hogy előzetesen jelét adnák, hadüzenetet küldenének, éppen emiatt sokszor úgy történik a bomlasztás, hogy jó darabig fel sem tűnik a megtámadt félnek. A hadviselőknek egyszerűen nem áll érdekükben a nyílt hadüzenet, hiszen akkor lesz ideje a másik félnek felkészülni, és visszavágni. Nem arról van szó, hogy készek letagadni a támadást, hanem így kívánnak időt nyerni maguknak, illetve bizonytalanságban tartják a megtámadott felet. Továbbá azok választják a hibrid hadviselést, akik nem szeretnék nyíltan vállalni az agresszor szerepét.
Talán mondani sem szükséges, de a hibrid hadviselés ugyanolyan hatásos, mint a klasszikus háború, sőt, talán még hatásosabb is. Jójárt Krisztián: Hibrid hadviselés? előadásában hivatkozik ennél a pontnál Vlagyimir Putyinra, aki 2012-ben azt mondta, hogy „Az ilyen (információs, kiber, kozmikus, és „újfajta elveken alapuló) fegyverrendszerek hatásukat tekintve összevethetők a nukleáris fegyverekével, de „elfogadhatóbbak” a politikai és katonai tervezésben.”
Ezek alapján a jövő háborúnak első csapása már az információs és kibertérben fog történni. Az ilyen kiberműveletek pedig csökkenthetik a kinetikus (fegyverekkel vívott, fizikai harc) háború esélyét, ezáltal kevesebb térbeli pusztítás menne végbe, kevesebb életet követelne. Ám ettől még nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a háború, az háború.
