Mindannyiunknak ismerősek az év eleji maszkos, álarcos, jelmezes ünnepi vigasságok és események. Gyerkőceink ilyenkor bombáznak a hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb jelmez-ötletekkel, mi pedig lázasan igyekszünk beszerezni vagy megvalósítani azokat. Felnőttként is lehetőségünk van eljutni különböző beöltözős összejövetelekre, felevenítve ezzel a gyerekkorunkat és a kreativitásunkat. Egy biztos: Az ünnepek után egy kis életet csempész a szürkeségbe a farsang időszaka.
Honnan ered a farsang?
A farsang hagyományai egészen a pogány ókorba nyúlnak vissza. A tél vége és tavasz kezdete – ami egyet jelent a virágzás, a terményekség időszakának kezdetével – mindegyik ókori népnél jeles ünnepnek számított. Már ekkor is különféle díszítéssel, maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepelték a hideg évszaktől történő elköszönést.
„Az ősi kelta kultúra ‘imbolc‘ ünnepe, az ősi germán Freia(Freyja) istennő köszöntése, vagy a Mezopotámiából a hellenisztikus kultúrkörbe asszimilálódó ‘saturnália‘ ünnepek mind-mind ennek az ékes bizonyítékai. Ezeket az archaikus ünnepeket tekinthetjük a farsangok legrégebbi ősének.” – írja a mosthallottam.hu cikke.
A kereszténység elterjedése után annak képviselői az erkölcsösség megsértéseként vélekedtek a farsangról és nem nézték jó szemmel az ilyen karniválok során uralkodó hejehujázást, ezért Európában az ezek az ünnepek gyakorlatilag eltűntek a mindennapokból. Később a farsangot összekötötték a keresztény naptárral és szokásokkal, ezért újra zöld utat kapott: a középkor végétől, a reneszánsz kibontakozásától kezdtek ismét megjelenni az efféle mulatságok.
A farsang Magyarországon
Legkorábban 1400-as évek körül íródott feljegyzésekben találkozhatunk a farsang kifejezéssel. Mátyás király köztudottan ihletet meritett az itáliai-francia reneszánsz kultúrából uralkodása során, és e mintát követve rengeteg álarcos mulatságot tartott fényűző környezetben. Nem csoda tehát, hogy a bálok elsősorban az arisztokrácia és a tehetős nagypolgárság ünneplési formái voltak. Rövid időn belül a farsangi bálok a legrangosabb társadalmi események közé emelkedtek.
“A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz „carneval” helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. Maga a szó farsang szó is német eredetű, „faseln” jelentése fecsegni.” – olvasható a cultura.hu cikkében
A már említett egyházi tiltakozás ellenére Magyarországon sem sikerült teljesen betiltani a farsangi mulatságokat, leginkább azért, mert a mi hagyományainkban is régóta éltek a tavasz beköszöntét ünneplő rituálék. Érdekesség, hogy pár évtizede a tél és a tavasz közötti időszak – azaz a farsang – a párválasztás legfontosabb időszakának számított. A népi szokások szerint mindig a legények szervezték a farsangi bálokat, a lányok pedig az eseményen bokrétát ajándékoztak a kiszemelt férj-jelöltnek. A táncmulatság lényege ekkor még az eljegyzés volt.
Mikor van farsang?
Egy mozgó ünnepről beszélünk, azaz minden évben más dátummmal számolhatunk. Egészen pontosan a kezdete mindig ugyanaz, de a farsangi időszak utolsó napja évről-évre változik. Vízkereszttől (január 6.) a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén március 9-ig) tart a karneválok ünnepi időszaka.
Bár a farsang vízkeresztkor kezdődik, a népi hagyományban mégis csak az utolsó három nap – farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd – alkotja az igazi farsangot. Ezt a három napot a közbeszédben farsang farkának is nevezik. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A húshagyókedden – a farsangi időszak utolsó napján – általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, hogy jelképesen lezárják a farsangi időszakot és búcsút mondjanak a télnek. A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdet. A farsanghoz köthető a torkos csütörtök is – ezen a napon a böjtöt egy napra felfüggesztve elfogyasztották az összes maradék farsangi ételt.
Mit csináltak ilyenkor?
Folytatták, amit az ünnepek után abbahagytak: ettek. Nem viccelünk, a díszes mulatozásokon kívül a nagy lakomák is jellemezték ezt az időszakot. Jellegzetes farsangi ételnek tekinthető a káposzta, a kocsonya, a disznóhús és hát ki ne hallott volna a híres farsangi fánkokról? Csak hogy diétás legyen a menü… A Tápió menti falvakban csak pampuskának nevezték a farsang hagyományos desszertjét. A másik jellegzetes édesség a herőce, azaz a forgácsfánk.
Világszerte a farsang adott és ad is alkalmat volt a különféle maszkok és jelmezek felöltésére. Már az 1900-as években is kedveltek voltak a különféle állatmaszkok – például a medve vagy lófej. És hát a legfontosabb, hogy a táncmulatságok legfőbb ideje is ekkor kezdődött. Ezek egy része a fonóban zajlott, a bálok többségét – főként a 40-es évektől – azonban kocsmákban vagy más bérelt helyiségekben szervezték meg.
„Ezeket az időket tartják egyébként a magyar népi színjátszás kezdetének, hőskorának. A különféle jelmezes játékok feldolgozásából alakultak ki az első állandó népi színdarabok, műsorok.”
Mohácsi busójárás
Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Az idegenforgalom érdekeltségeinek megjelenése óta ez az időtartam meghosszabbodott. Mostanában már 3 nappal korábban, csütörtöktől elkezdődnek a rendezvények. Szükség is van erre a néhány plusz napra, hiszen ilyenkor a kisvárosba közel kétszer annyi vendég érkezik, mint amennyi a helyi lakosok száma.
A látványról akár több mint ezer télűző, maskarás felvonuló gondoskodik a bámészkodó turisták nagy örömére. Maga a felvonulás farsangvasárnap zajlik és a főtéren gyújtott óriási máglya körültáncolásával zárul. Kedden folytatódik a hagyomány, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a téltől, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Források: Mosthallottam.hu; Wikipedia; Ünnepek oldala, Jeles Napok, Cultura.hu
