A diótörő: “Az élő előadásnak az a bája, hogy bármi megtörténhet”

-

A hét COOL embere: Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója, aki A diótörő kulisszatitkairól mesélt

A diótörő 2017 decemberében, az Operaházban két évvel korábban bemutatott, új koreográfiával került színpadra az Erkel Színházban. A klasszikus zenei anyagra egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet.

– Az eredeti, amit mindenhol a világon táncolnak, az Vaszilij Vajnonen 1934-ben alkotott és világszerte játszott koreográfiája. Miért készítettek új koreográfiát, és mennyiben kellett hűnek maradni az eredetihez?

– Vaszilij Vajnonen alkotása valóban korszakos mű, a mester nem csak az egykori keleti blokkban állította színpadra többek közt A diótörőt is, hanem a nyugatra emigrált nagy szovjet táncosok, mint Rudolf Nurejev vagy Mihail Barisnyikov, saját átdolgozásukban a Royal Ballet és az ABT repertoárjára is elvitték a ’60-as, ’70-es években. Ugyanakkor az elmúlt 70-80 évben sokat változott a világ. A táncnyelv, a technika folyamatosan fejlődik, ezért számtalan koreográfus készített saját változatot. A ’90-es években még Seregi László is igazított a budapesti előadáson, és mára a Vajnonen féle klasszikust leginkább csak a szentpétervári anyaszínházban, a Mariinszkijben táncolják. Az új koreográfia azonban tiszteletben tartja a hagyományokat. Hűen követi Csajkovszkij zenéjét és a darab dramaturgiáját, megőrizve korban azt a 19. századi polgári miliőt, ami az eredeti mesét is jellemzi. Rományi Nóra újraálmodta a jelmezeket, míg Vavrinecz Beáta az Oláh Gusztáv féle eredeti, festett díszletek nyomán készítette el azok térbeli változatát.

Fotó: opera.hu

– A Magyar Nemzeti Balett életében fontos állomás volt, hogy egy világszerte elismert művész készített a társulat tagjaira szabott, belőlük ihletet merítő koreográfiát. Hogy lehet egy koreográfiát a társulatra szabni?

– A Magyar Nemzeti Balett az elmúlt 10 évben a olyan koreográfusok darabjait állította színpadra, amik az egész világon nagy sikert aratnak. Én annak idején körülbelül tíz Diótörő-verziót táncoltam Amerikától Tokióig, Párizsban, Londonban.  Wayne Eagling változata sok szempontból tetszett, és úgy gondoltam, hogy ezt lehetne legjobban összeegyeztetni az előadás magyarországi hagyományaival. Jól ismerem az együttes felkészültségét, képességeit, ezért azt javasoltam, hogy készítsük el azt az új verziót, amit most láthat a közönség.

– Tíz különféle verziót táncolt, miért kell minden országban másképp táncolni?

-Nagyon sok múlik a koreográfuson, illetve az aktuális színház lehetőségén, a balettegyüttes felkészültségén, de akár azon is, hogy egy országban hogyan ünneplik a karácsonyt. Van koreográfus, aki a darabot egy óriási karácsonyfa körül képzeli el, de van, akinek nem ez a fontos, esetleg még a télapó is megjelenik. Nekünk, akik a keresztény világban élük, másak a hagyományaink. Az is sokat számít, az alkotók hogyan képzelik el az egyes jeleneteket, például, amikor a Marika felébred és az egerek körül táncolják, vagy az utazást, barlang jelenetet, a palotaképet.Ebben az új verzióban sokkal több lehetőségek kapnak a táncosok, technikailag is nehezebbnek látom az előadást, de ez nem baj. Az egész világ fejlődik, de továbbra is az a cél, hogy olyan mesebalett szülessen, ami elvarázsolja az embereket.

– Hogy választják ki A diótörő főszereplőit? Minek kell megfelelni? Csak a tánctudás számít, vagy a külső is, hisz hercegnők, hercegek szerepelnek benne….

– Minden számít. A balettegyüttes egy nagyon hierarchikus csapat, a kartáncosoktól a vezető szólistákig. Az igazgató azokból állítja össze a szereposztást, akik technikailag és művészileg a legmegfelelőbbek az adott feladatra. A társulat az előadást megelőző két-három hétben próbálja be a darabot, ha premier, akkor ennél jóval több idő kell.

– Kik táncolják az új változatot? Több szereposztás van, mindegyik más karakter?

– A Magyar Nemzeti Balett társulatának tagjai táncolnak az előadásban, a három-négyféle szereposztásban gyakorlatilag minden szólistánk közreműködik. Ugyanazt a szerepet nem feltétlenül azonos karakterű művészek játsszák, de attól, hogy a herceg fekete lovon vagy épp fehér lovon érkezik, még mindkettő herceg. Lehetnek karakterbeli eltérések, fontos, hogy színészileg, illetve technikailag a maximumot teljesítsék.

– Gyerekek is táncolnak a balettben, a Magyar Nemzeti Balettintézet tagjaiból választják őket, és szinte A diótörő az első színpadi szereplésük?

– A növendékek számára ez az egyik meghatározó fellépés. Óriási teljesítmény a részükről, hogy egy hónapban akár harmincszor is színpadra lépnek komoly szerepekben. A diótörő a gyerekek nélkül nem A diótörő.

Fotó: opera.hu

– Nehéz a gyerekekkel dolgozni?

– Nem, Úgy gondolom, hogy az iskola már az első évfolyamban nagyon gondosan  felkészíti őket erre a feladatra. Minél hamarabb színpadra kerülnek, annál gyorsabban válnak profikká és tanulják meg, az előadásban hogyan kell viselkedni, mire kell figyelni. A munka közben pedig példaképeket is látnak maguk előtt, és ez a folyamat az, ami elvezet oda, hogy valakiből művész legyen

– Hány éves korukban állnak színpadra először?

– Itt is van szórás, van aki már 6 évesen színpadon van, de zömmel 13 éves korukig szerepelnek az előadásban. Utána már kinőnek a gyerekszerepből, annak pedig az előadás látná kárát, ha a gyerekszereplők magasabbak, mint egy felnőtt táncos.

Fotó: opera.hu

– Látszik-e már ilyenkor, hogy néhány év múlva kiből lesz majd Diótörő és Marika?

– A tehetség már hamar megmutatkozik, de ebben a szakmában nem csak ez, hanem az elhivatottság és a szorgalom is nagyon fontos. Láttunk arra példát, hogy valaki nagyon tehetséges volt, mégsem azt a karriert futotta be,mint amit gondoltunk. Olyan is akadt, aki nem volt annyira tehetséges, de rendkívül szorgalmas és elhivatott volt, és óriási karriert csinált.

– Ma is olyan menő balettművésznek lenni, mint 45-50 évvel ezelőtt?

– Azon dolgozunk, hogy a balettművész pálya olyan vonzó legyen, mint régebben, de azt is látni kell, hogy rengeteget változott a világ, az élet. Abban az időben utazni csak a kiváltságosok tudtak, köztük a turnézó  művészek. A szülőknek ma más elvárásaik vannak a gyerekeik felé. Már azon is elgondolkodnak, hogy ha belevágnak egy ilyen komoly szakmába, ami nagyon gyorsan véget ér, utána a gyermekük miből fog megélni? Mi is elmondjuk, hogy ez nem az a szakma, amit 80 éves korig lehet űzni.

Fotó: opera.hu

– Meddig lehet színpadon maradni?

– Ez is változik, sokban függ attól, ki milyen életvitelt folytat. A dohányzás, az éjszakázás itt is számit. Úgy kell élni ezt az életet, mint ahogy a profi sportolók esetében is látjuk. Amit az ember beleinvesztál magába, pl. az egészséges életmóddal, az a szakma második felében pozitívan köszön vissza, és akár évekkel meghosszabbíthatja  a táncos karrierjét. Ehhez jönnek még a munka során szerzett esetleges sérülések. Ha egy baleset után a táncos nem tud újra dolgozni, vagy nem 100%-os a felépülése, az kettétöri a karrierjét. Sok veszélyes pont van, amivel számolni kell ezen a pályán. Nekünk nem elég, ha 98%-osan működik a testünk, 110%-osnak kell lennünk.

– Lányok vagy fiúk jelentkeznek többen az iskolába?

– Többségben lányok, de ez világtendencia. Azon is dolgozunk, hogy megmutassuk, ez egy férfias szakma is tud lenni, ha jól csinálják. Olyan példaképeket kell állítanunk, akik ezt bizonyítják a szülők és gyerekek számára.

Fotó: opera.hu

– Támogatja vagy inkább lebeszéli a jelentkezőket. látva a szakma nehézségeit?

– Bárhogy döntenek is, én abban támogatom őket, de a nagy döntéseket az embernek saját magának kell meghoznia, esetleg a családdal közösen.. El tudom mondani, ha valaki tehetséges, akkor milyen  lehetőségei vannak, de nem tudok helyette táncolni és dolgozni. Már kiskorban megtanulják a gyerekek, hogy csak a mindennapos munkával tudnak előrébb jutni.Amikor mi voltunk gyerekek és minden napunk a táncról szólt, semmit nem vett el az életünkből, sőt, rengeteget hozzá tett. Nem éreztem úgy, hogy bármiről  lemaradtam volna.

– Közeledik a felvételi, hogyan oldják meg a pandémia időszakában?

– Tavasszal lesz a következő, bízunk benne, hogy meg tudjuk tartani. Az idei felvételit a nyári időszakra tettük át, miután a járvány első hulláma már lement. Most 110 növendékünk van, 100 fölött szokott lenni a jelentkezők száma. Volt olyan év, hogy több mint 200-an szerettek volna bejutni hozzánk. Közülük választunk ki 20-25 olyan gyereket, akikben látjuk a lehetőséget, de az évek során elindul egy lemorzsolódás. A Magyar Nemzeti Balettintézet, az Operaház balettiskolája, csak öt éve működik, emiatt egyelőre még nem volt végzős növendékünk.

– Balettigazgatóként még fellép?

– Egy balettigazgatónak nem az a dolga, hogy saját magának szerepeket osszon, hanem hogy kitalálja, hogy milyen irányba vezesse az együttest. Amikor elvállaltam a felkérést, hoztam egy döntést, hogy abbahagyom a táncot és ennek fogok élni. Szeretem azt, amit csinálok, szeretek a táncosokkal egy teremben lenni, segíteni a munkájukat.

Fotó: opera.hu

– Avasson bele kicsit a kulisszatitkokba, előadás közben mi zajlik a színfalak mögött?

– Mindig akadnak váratlan helyzetek, például a havazás nem akkor indul el, amikor szeretnénk, vagy egy díszlet rosszkor érkezik a színpadra. Az élő előadásnak az a bája, hogy bármi megtörténhet. Fel kell készülni, hogy valami úgyis lesz, hisz egy előadás alkalmával több száz ember összehangolt munkájának eredményét lájuk, ahol egy kis baki is lehet látványos. De ha az ember ebbe benne él, az adott hibákat úgy tudja kezelni, mintha mi sem történt volna, és jó esetben a közönség sem veszi észre.

– Az előadáson kívül mivel varázsolják el a nézőket? Havazás, korcsolyázás a színpadon…

– Szakemberek alkotják a trükköket. A görgőkkel felszerelt korcsolyának köszönhetően pár méterről is úgy tűnik, hogy a táncosok a jégen siklanak. A hó pedig apró könnyű papírdarabokból áll. A zsinórpadláson lévő hógép a szélgéppel együtt csinál hihetetlen havazást. Pillanatok alatt keletkezik egy mesevilág, amit szeret a közönség. Ettől lesz egy produkció még élvezetesebb a precíz mozdulatok, a kidolgozott jelmezek és gyönyörű díszlet mellett.

Fotó: opera.hu

– Várja, hogy a felújítás befejezése után visszakerüljön a darab az Operaházba?

– Valóban nagyon várjuk már. A jövő évi előadások még az Erkel Színházban lesznek, azt követően  reményeink szerint visszakerül az Operaház színpadára.

– Tavaly közel  harminc Diótörő előadás ment teltházzal, mi a töretlen siker titka Ön szerint?

– Mindenből van benne egy kicsi. Az a világ, amit sikerül megteremteni a színpadon, megfogja az embereket. A teltházas előadásokban benne van az Operaház összes alkalmazottjának a munkája.

Fotó: opera.hu

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!