Article Top Ad (AdSense)
Több magyar előadóművész is a könnyen megszerethető crossover stílusú produkciója által vált világhírűvé: Mága Zoltán hegedűművész, Havasi Balázs zongoraművész, és Horgas Eszter fuvolaművész.
Mi is az a crossover ? A zenei műfajokat „keresztező”, többféle műfajt, stílust ötvöző zenei, előadói felfogás. A klasszikus crossoverben a klasszikus zenét könnyűzenei megoldásokkal ötvözik az előadók, vagy könnyűzenei számokat hangszerelnek át „klasszikusra”.
Mága Zoltán hegedűművész
Mága Zoltán 1974-ben Szolnokon, szegény zenész cigány családban született. Szülei áldozatvállalásának köszönhetően már kiskorában zenét tanulhatott, 12 évesen Budapestre került a Rajkó Zenekarba. A középiskolát a fővárosi Talentum Tánc- és Zeneművészeti Szakiskolában végezte. 21 évesen Németországba ment vendéglátózni, majd 2000-ben hazatért és a budapesti Moulin Rouge-ban lépett fel, ahol 2003-ig dolgozott.Zenekarvezető, nem sokkal később pedig művészeti igazgató, show műsorok rendezője, producere lett. Itt tudta megvalósítani régi álmát: meghonosította Magyarországon a „klasszikus zene, a népzene, a popzene és egyéb irányzatok ötvözésével kialakított crossover stílust. Művészi repertoárja a népzenétől a klasszikus darabokon át a jazzig, sőt a könnyűzenéig terjed, remekül kombinálja az operettet, népszerű komoly- és a cigányzenét.

Ezzel a műfajjal küldetést is talált magának: a magyar nemzetet és a magyar kultúrát szándékozott megszerettetni a világgal, és arra vágyott, hogy koncertjeivel nyitottabbá tegye hallgatóságát más népek, más kultúrák iránt. Személyiségével, mentalitásával és stílusával számos rajongót szerzett a hagyományos cigány- és klasszikus zenének is. Beke Farkas Nándor, a 100 tagú cigányzenekar elnöke szerint a cigányzene megújítója.
Már sikeres zenészként iratkozott be a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karára, ahol 2013-ban végzett alapszakon, majd mesterszakon folytatta tanulmányait.
Szakcsi Lakatos Béla egy interjúban úgy jellemezte stílusát, hogy „Mága kitalált valamit, amire a jelek szerint nagy közönségigény van”.
24 éve házas, három gyermeke született, a legkisebb, egy kislány hároméves. Nagyobb gyermekei követik a zenei pályán: lánya, a 24 éves Jennifer énekesnő, míg fia, a 14 éves Zolika hegedül.

Havasi Balázs zongoravirtuóz
Többször beszélt róla, hogy négyéves korában, amikor nővére zongorázni tanult, az általa gyakorolt darabokat magától, hallás után megtanulta.
-Kakukktojás vagyok, talán több értelemben is. Édesapám közgazdász doktor, édesanyám mérnök, egy racionális hátterű, de nagyon szeretetteljes családból jövök. Számukra a zenei világ mindig is teljesen idegen és ismeretlen volt, mégis a kezdetektől fogva mindenben támogattak. Gyerekként sokszor elképzeltem magam egy hatalmas színpadon, és legbelül éreztem, hogy ki kell várnom az időt, amíg tényleg odajutok. Mialatt a többi srác bóklászott a felnőtté válás útján, én már fiatalon is mindig sikerekben gondolkoztam. Nagymamám szerint négyéves koromban mondtam először, hogy egyszer nagyon híres leszek. Hiszek abban, hogy ha egy kisgyerek ennyire konkrét dolgokat vizualizál, akkor azok meg is valósulnak. De vigyázni kell, mert ha határozott vagy, könnyen nagyképűnek tarthatnak-mondta Ernyey Bélának a magyar Mozart címet viselő interjúban.
Nem volt kérdés, hogy a kisfiú zenei tanulmányokat kezdjen, így állami zeneiskolába iratták majd tanulmányait Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. Diplomáját 2003-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte, az itt töltött évek alatt megnyerte a Yamaha Foundation of Europe által szervezett zongoraverseny első díját. Miután elvégezte a Zeneakadémiát, öt évig az EMI-hez volt kötve. Első albuma 2001-ben jelent meg, popzenei feldolgozások és filmzenék kerültek rá. Ebben a stílusban négy lemezt készített, ám ő több kedvet érzett a crossover műfaj iránt. 2005-ben saját kiadót alapított, szólista karrierbe kezdett, és azóta kizárólag modern instrumentális alapú, saját kompozícióit adja elő egyedül, néha popzenészekkel, klasszikus zenekarokkal együttműködve Azt mondja, hogy a klasszikus zene minden zenének az alapja, és naponta játszik.
2008-ban Dubajban megismerkedett egy kommunikációs szakemberrel és producerrel, akivel együtt kitalálták a Havasi Symphonic produkciót, ami 2009-ben kb. 100 zenésszel debütált a Zeneakadémián. Ebből indult el a világ leglátványosabb zongorashow-jaként számon tartott koncertsorozat, eddig több mint félmillió jegyvásárló láttott és hallott világszerte.

2010-ben így Guinness-rekordot állított fel. Egy perc alatt 498-szor ütötte le ugyanazt a billentyűt. A hitelesítéshez több speciális műszert is bevetettek.
Ezek után nem csoda, hogy különleges biztosítást kötött az egyik szponzora a kezére.
– Ha csak egyetlen ujjam megsérül, huszonötmillió forint üti a markomat – avatta be szerződése részleteibe a zeneművész a Borsot, aki kamaszként többször is eltörte az ujját a thai-box edzéseken, egyszer pedig korcsolyával siklottak keresztül a kezén. – Szerencsére maradandó károsodás nélkül felépültem. Azóta benőtt a fejem lágya, úgyhogy biztosítástól függetlenül is vigyázok az ujjaimra.
Havasi a Facebookon is tarol, 1,2 millió követőjével a harmadik legnagyobb magyar oldalnak számít. Egy hétvége alatt sikerült négyszer megtöltenie az Arénát. 2016-ban, a HELL reklámfilmjéhez írt „The Road” című dala elérte a 20 milliós YouTube és Facebook nézettséget. Tavaly december 29-én az első magyar online világkoncertjét közel 80 országba közvetítették az üres Budapest Sportarénából.
A magyar kormány is szereti. 2013-ban augusztus 20-án az ünnepi pillanatokban a tűzijáték alatt az ő kompozíciója csendül fel. 2014-ben a Vihar című zenedarabjával nyitották meg januárban a budapesti műkorcsolya Eb -t. Az idén 50 millió forintot kapott két rendezvény megszervezésére.
Hamvas, ősznek tűnő haja idővel a védjegyévé vált.
– Természetes ősz vagyok. Édesapám az én koromban teljesen ősz hajú volt. A fodrászok azt mondják, nem is lehetne ilyen hajszínt csinálni, mert az enyém szálanként más színű. Ez egy természetes őszülési folyamat, aminek a vége az lesz, hogy teljesen ősz leszek. Remélem, azért az még jóval odébb van – mondta a Borsnak.
Horgas Eszter fuvolaművész
A közönség és a kritikusok egyaránt ünneplik egyedülálló hangszeres teljesítményét, izgalmas, műfaji határokat átlépő feldolgozásait, valamint varázslatos, megindító előadásait. A legnagyobb klasszikusok műveit dolgozza át fuvolára.
A művészetek már gyerekkorában nagy hatást gyakoroltak rá. Író édesanyja, Levendel Júlia és költő édesapja, Horgas Béla a kezdetektől fogva életének részévé tették a művészetet.
1992-ben, frissen szerzett diplomával a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola fafúvós tanszékvezetője, majd tanára lett.
Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát.
A virtuóz fuvolista a klasszikus zenei hangversenyek mellett olyan új repertoárt hozott létre, mely nem ismer műfaji határokat. A klasszikus zene, a jazz és a latin irányzatok nyelvét egyaránt használja. Meggyőződése, hogy a fuvolát csak akkor emelheti a szóló hangszerek közé, ha új irodalmat hoz létre.Olyan mesterek műveiből készít átiratokat, mint Vivaldi, Bach, Verdi, Puccini, Bizet, Bernstein vagy Gershwin.
Évente nagyjából 100 koncertet ad Magyarországon és külföldön: Rómától Ljubljanáig, Mexikótól Mauritiusig világsztárok közreműködésével, teltházas koncerteken hallhatta Őket a közönség.
2003-ban, a Budapest Arénában Al Di Meolával mutatta be különleges CARMEN adaptációját. Bizet eredeti dallamait felhasználva jött létre egy Eszter által inspirált új produkció, amiben a zene, a látvány, és a tánc is főszerepet kapott.
