Innovatív szépségipar

 A rúzstól a napolajig megannyi fejlesztést köszönhetünk a XX. századnak. Innnovációjukból a XXI. század is merít.

 

A szépségipar feltalálóinak nem állítottak emlékművet és Nobel díjra sem terjesztették fel őket, pedig nélkülük a mai nők is csupán félkarú óriások lennének. Zseniális találmányaikat életünk nélkülözhetetlen részévé avattuk.

 

Rúzs Párizsból


125 esztendeje lépett színre az amszterdami világkiállításon az ajakrúzs. Párizsi parfümőrök keverték a vörös színezéket ricinusolajból, szarvasfaggyúból és méhviaszból. Ezt követően a rúzs a némafilmsztárok révén a XX. század elején került a figyelem középpontjába. Egyébiránt a némafilmek dívái valójában fekete rúzst használtak a fekete-fehér filmkockákon jelentkező drámai hatás kedvéért, mint például a képen látható Mary Pickford is.

 

A „főn” áhított hajszárító

A legelső hajszárítót 1900-ban az AEG konszern fejlesztette ki. A szóban forgó modell két kilogrammot nyomott és fúvócsövén 90 Celsius-fokos levegőt fújt ki. A vállalat 1909-ben levédette a „főn” kifejezést, így a mai napig kizárólag a vállalkozást illeti e megnevezés használati joga.

 

Az ártalmatlan hajfesték


1908-ban, Párizsban egy tehetséges vegyészmérnök, Eugene Schueller a konyhájában felépített kémiai laborban egy oxidációs folyamat beiktatásával kifejlesztette az első tartós hajfestéket. Francia Ártalmatlan Hajfesték Társaság néven 1909-ben bejegyeztetett cégéből vált a kozmetikai ipar óriása, a L’Oreal.

 

Arcápoló krém vízből és olajból


1911-ben sikerült először Oscar Troplowitz-nak, a Beiersdorf cég tulajdonosának vizet és olajat selymes krémmé egyesítenie. Hófehér színe miatt elnevezte Niveának (a hó latin elnevezéséből, a nivis szóból). A kék-fehér fémdobozos kultikus krém a mai napig a változatlan, eredeti receptúra alapján készül.

 

Igéző pillák szempillaspirállal


Az első szempillafestéket T. L. Williams amerikai vegyész 1913-ban készítette húga, Mabel számára. A szépítőszer kizárólag szénport és vazelint tartalmazott, ám így is igéző pillákat eredményezett. A találmány forgalmazására egy kisvállalkozást hívott életre, melyet Maybelline-nek nevezett el. Kozmetikumai hamarosan kontinenseken átívelő hírnévre tettek szert.

 

Napfürdőzés napolajjal


A napbarnította bőr trendjét, ezzel együtt a napfürdőzés divatját Coco Chanel vezette be a múlt század húszas éveiben. Nem csoda, hogy 1935-ben egy francia márka, az Ambre Solaire első napolajának piaci bevetésével világsikert aratott. Meglepő, hogy a napégés-mentes barnaságot garantálandó, a bőr védelmére már az első pillanattól kémiai fényszűrőket is alkalmaztak.

 

Festőtechnológiából körömlakk


A XX. század 30-as évtizedében az autóipar robbanásszerű fejlődésnek indult. Újszerű, erősen fedő pigmenteket kezdtek alkalmazni a gépjárművek festésére. Ezt a technológiát vette át a Revson-testvérpár, Charles és Joseph, és 1932-ben előrukkoltak az első körömlakkal. Ez a találmány fektette le a Revlon cég alapkövét.

 

A klasszikussá vált növényi sampon


Egy svájci fodrász, Gustav Guhl volt a természetes hajápolás éllovasa. Már 1946-ban készített olyan samponokat, melyek növényi hatóanyagokkal kezelték a hajproblémákat. Első receptúráinak egyike, a intenzíven hidratáló búzacsíraolajat és ápoló, illatos barackolajat tartalmazó összetétel, igazi klasszikussá vált.

(Fotó és szöveg: Rúzs és Más)