Well-being a munkahelyen

Érezzük jól magunkat akkor is, ha dolgozunk!

Amikor az Y-generáció tagjai munkát választanak, nem csupán a magas fizetés vonzza őket, hanem az is, miként érzik majd magukat munkahelyükön, megtalálják-e a számukra megfelelő közösséget, látnak-e fejlődési lehetőséget. Az 1982 és 1995 között született nemzedék mellett ezekben az években állt és áll munkába a Z-generáció idősebbik fele is (az 1996 és 2002 között születettek), hasonló kívánalmakkal és értékrenddel. Az YZ-sek nem feltétlenül a biztonságot és a rutinszerűséget várják el a munkahelyükön, szüleikkel, nagyszüleikkel ellentétben már nem az a céljuk, hogy egyetlen vállalatnál éljék le munkahelyi életüket, és azt számolgassák, mikor érik majd el a 20 vagy 25 éves törzsgárdatagságukat. A legújabb generációk munkavállalói szemrebbenés nélkül váltanak, keresnek új munkát maguknak, ha valamiért nem felel meg számukra a munkakörnyezet, munkájuk során nem hatja át őket a well-being, azaz a jólét, a jóllét.

 

Az Y és Z generáció tagjai nyitottabb, őszintébb, közvetlenebb emberek, kisebb félelemérzettel, nagyobb bátorsággal, elszántsággal. Közülük minél képzettebb valaki, annál könnyebben talál magának új feladatot, új munkahelyet. A dolgozóiért felelős munkaadónak viszont érdekében áll megfelelő szakembergárdát toborozni, kialakítani és megtartani. Márpedig ezt a megfelelő fizetés mellett – sőt olykor akár előtt is – vonzó well-beinggel érheti el.

Az elégedett ember jobban is dolgozik. Aki egészséges, lelkiállapota kiegyensúlyozott, az kreatívabb, boldogabb. A jólét ma már nem luxus, hanem megvalósítható kollektív érdek. Ezek nem jól hangzó frázisok, hanem szakemberek általános megállapításai, és mind több cégvezető igyekszik megfelelni az új kívánalmaknak. Ők is tisztában vannak azzal, hogy gyakorlatilag életünk legalább egyharmadát a munkahelyünkön töltjük, s nem mindegy, milyen közérzettel, milyen körülmények között.

 

Igényes munkahelyi környezetet számtalan módon lehet elérni: munkaszervezéssel, sokfunkciós irodaépületekkel, különféle szolgáltatásokkal. Ezernyi példát lehet felsorolni ezekből. Ma már egy-egy irodaépület tervezésekor odafigyelnek arra, hogy a majdan benne dolgozók megfelelő fényviszonyok mellett végezhessék munkájukat, jó komfortérzettel, melynek része a hőérzet, a levegő, az akusztika, vagyis az emberközpontú iroda kialakítása. A berendezések megvásárlásakor is fontos a megfelelő bútorzat, az asztal, a szék, a lámpa kiválasztása.

 

Hasznos, ha az épületben van kávézó, büfé vagy étterem, hogy a dolgozóknak ne kelljen esténként, munkaidő után naponta maguknak megfőzni másnapi ebédjüket, vagy ebédidőben kirohangászni az épületből élelmiszerüzletekbe, gyorsétkezdékbe. Egyes cégeknél a székházban ingyenes házon belül az étel- és italfogyasztás, reggelizni, sőt vacsorázni is lehet, van, ahol biomenza üzemel. Mindezekre pedig nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is akad példa. Fontos, hogy a munkavállaló ne szakadjon el a természettől: bármikor felállhasson asztala, monitorja mellől, és kisétálhasson egy virágokkal, fákkal teli kis parkba, udvarra, vagy legalább növényekkel teli, zöld fallal felszerelt tágas térben lazíthasson az épületen belül.  Legyen az épületben relaxációs szoba, ahová el lehet vonulni kis pihenőre, jó, ha van külön kis helyiség telefonálásra, hogy ne lehessen másokat zavarni, és hasznosak a kis tárgyalók („meeting roomok”) is. Egy nagyobb közösségi tér sem árt, ahol kötetlenül lehet beszélgetni, mások zavarása nélkül. Van olyan munkahely, amely a kerékpárral érkezőkre is gondol: van biciklitároló, sőt zuhanyozási, átöltözési lehetőség is, hogy ne izzadtan, sportöltözetben kelljen beülni reggelente az íróasztal mögé.

Jóllétünk alapjai

Életünk, közérzetünk, jólétünk alapját a táplálkozás, a mozgás, az alvás határozzák meg. Egyes kutatások szerint a dolgozók fele nem tud koncentrálni munkaideje egy részében, mely visszavezethető az alvás- és mozgáshiányra, valamint a helytelen táplálkozásra. Fontos, hogy naponta legalább hét–nyolc órát egybefüggően tudjunk aludni. Rendszeresen étkezzünk, a reggelit soha ne hagyjuk ki, és szakítsunk időt ebédre is. Ha nincs sok időnk mozogni, akkor is legalább sétáljunk, tegyünk meg naponta több ezer lépést.

Az YZ-generáció számára fontos a rugalmas munkaidő, mert nála már nem az a cél, hogy naponta nyolc órán át legyen jelen munkahelyén, hanem hogy elvégezze a rábízott feladatot. Az is számíthat, hogy hetente egy vagy két nap távmunkában („home office”) is dolgozhat-e, vagyis otthonában vagy bárhol, megspórolva a munkába járás idejét. A digitális világban mindez már könnyen megoldható, különösen a digitális nemzedék tagjainak.

A well-being ma már nagyrészt odafigyelés és kultúra, nem feltétlenül csupán pénz és egy cég gazdagságának kérdése.