Ilyen a street fotográfia

A fotózás sajátos művészeti ágát képviseli Salusinszky Gyula, akinek Trieszt után Budapesten látható kiállítása.

 

„A street fotográfia eszközével a mindennapokat igyekszem megmutatni, lehetőleg úgy, hogy tevékenységem ne változtasson az emberek természetes viselkedésén” – fogalmazza a több mint négy évtizede Olaszországban élő magyar fotóművész.

Trieszti pillanatkép (Salusinszky Gyula felvételei)

Az utcai fotózás pedig nem más, mint annak a térnek a fényképezése, ahol naponta emberek milliárdjai közlekednek, fordulnak meg, és sokan nem is hiszik magukról, hogy mások szemében milyen érdekesek, milyen nem mindennapi szituációkba tudnak keveredni, vagy éppen saját hétköznapi viselkedésük adhat másoknak művészi témát. Például Salusinszky Gyulának, aki fényképezőgépével és érzékeny megfigyelőképességével járja a világ nagyvárosainak vagy épp afrikai falvaknak az utcáit, és fogalmazza meg képekben az emberek alkotta izgalmas világot.

Milánó

„Kétféle utcai fotós létezik – magyarázza a BCOOL-nak. – Az egyik elrejtőzik a világ elől, és teleobjektívvel titokban lesi meg az embereket, a másik pedig bemegy a sűrűbe, az emberek közé, és úgy fényképezi őket. Én az utóbbiak közé tartozom.” Bár azt hihetnénk, hogy ez számára megannyi konfliktussal jár, csak az esetek töredekében fogadják a fotóst ellenszenvvel. Többnyire ügyet sem vetnek rá, van, aki a nyelvét ölti rá, más pózolni kezd, de a legtöbben élik tovább természetes életüket: gyalogolnak tovább, beszélgetnek, kirakatot bámulnak, teraszon ücsörögnek a napfényben, esznek-isznak, ölelkeznek, kutyát sétáltatnak. A fotós egy-egy érdekes emberrel szóba is elegyedik, mesél tevékenységéről, mely egyszerre hobbi és művészet. Hivatásnak nem nevezné, mert képeiből a lehető legritkább esetben vásárolnak magánemberek, képügynökségek, szerkesztőségek. Pedig lenne miből!

London

Erre bizonyságok kiállításai, melyeket az elmúlt években rendezett többek között Milánóban, Bolognában, Genovában, Stockholmban és Triesztben. Legutóbb 2017-ben volt Budapesten tárlata, a RAM Colosseumban. Ezúttal ismét a magyar fővárosban láthatók képei, 2019. március 13-a és április 1-je között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában (VI. kerület, Vörösmarty u. 47/a.).

Salusinszky Gyula magáról

„1946-ban születtem Budapesten, de több mint negyven éve Olaszországban élek. Fotográfiával 2010 óta foglalkozom intenzíven, ezzel kapcsolatos tanulmányaimat Budapesten és Olaszországban végeztem. Az évek során kialakítottam saját fotózási szemléletemet, melynek középpontjában – bárhol fényképezek – az ember áll, többnyire a maga természetes környezetében. Fontosnak tartom, hogy akit fényképezek, tudja, hogy fényképezem, de csak akkor kattintok, amikor ez már nem feszélyezi. Több pályázaton indultam, némelyiken komoly elismeréssel.”

Párizs

A több mint hatvan fényképből álló tárlat három tematika köré épül. A trieszti és velencei utcaképek mellett láthatók legfrissebb fotográfiái, melyeket 2019 januárjában Szenegálban készített. Több hetet töltött a nyugat-afrikai tengerparti országban, ahol Dakar mellett megfordult falvakban, sőt ott is lakott. Az utazás különleges élményt jelentett számára – mesélte a BCOOL-nak: varászlatos országot, kultúrát és embereket ismerhetett meg. Reméli, hogy a képein valamit ebből vissza tud adni.

Érdekesség, hogy az alkotó 2019. április 1-jén, délután 6 órakor az érdeklődők számára személyes tárlatvezetéssel zárja a kiállítást.

A művész fotóiból több is látható weboldalán: http://www.gyula-salusinszky.com