Már elkezdtünk felelősen táplálkozni

A lakosság ötödének szimpatikus a bioétkezés, csaknem egyharmada pedig már környezettudatos fogyasztónak vallja magát.

 

A magyarok 20 százaléka szimpatizál a bioétrenddel, további 30 százaléka környezettudatos fogyasztónak tartja magát, ugyanakkor a maradék 50 százalékot még nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és egyelőre nem kíván változtatni pazarló, élvezetorientált életmódján.  Ez derül ki a Felelős Gasztrohős Alapítvány legutóbbi kutatásából, mely 500 személy online megkérdezése alapján készült a fenntarthatóság szempontjából leginkább érintett a 18–59 éves, internetet használó városi lakosság körében. (A 2018. nyári felmérés terepmunkáját az NRC Maketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte.)

 

A megkérdezettek között jelentősek a különbségek, mit tekintenek a fenntartható forrásból származó élelmiszerek előnyeinek. Míg a környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyeit látják (nem agyonvegyszerezettek, egészségesebbek), addig a bio/öko étrenddel szimpatizálók azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak.

A szakértők szerint ezért is lenne fontos minél szélesebb körben tudatosítani, hogy a fenntartható forrásból származó alapanyagokkal nemcsak bolygónkat óvjuk, hanem emellett ízletesebb, zamatosabb ételeket is ehetünk.

 

A vizsgált célcsoportban határozott az igény a fenntartható vendéglátóhelyek iránt. Még a hedonista szemléletűek egyharmada is előnyben részesítené az ilyen minősítéssel rendelkező éttermeket, de a környezettudatos, illetve bio/ökoétrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46, illetve 61százalék. Mivel a lakosság egyharmada heti szinten, további egyharmada havi szinten étkezik otthonán kívül (beleértve a menzát, kávézókat és gyorséttermeket is), a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet, hogy minél többen találjanak az adott kategóriában fenntartható lehetőséget.

„Bizakodásra ad okot, hogy a lakosság sokkal nyitottabb lenne a fenntartható táplálkozás iránt, mint azt gondolnánk. Éppen ezért nagy felelősség hárul az élelmiszergyártókra, illetve a vendéglátóhelyekre, hogy a növekvő igényt kiszolgálják és minél többen találhassanak fenntartható alternatívát” – összegez Gergely Ferenc, a kutatást vezetője.

„A Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy megmutassuk mennyire számít, mi van a tányérunkon. Igyekszünk tovább bővíteni a Fenntartható Vendéglátóhely-hálózatot is, amelyre egyértelmű igény mutatkozik” – fogalmaz jövőbeni céljaikról Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetője.

(Grafika: Felelős Gasztrohős, Kőfaragó Zsuzsa; fotó: Pixabay)