A döntés: értelem és érzelem

Mi rejlik egy vezetői döntés mögött? – kérdezték önmaguktól és egymástól is a cégirányítók az őszi, budapesti összejövetelükön.

 

Hogyan hoznak döntéseket a vezetők, mennyire vannak tisztában döntési szokásaikkal? Miként dolgozzák fel a folyamatos döntési helyzeteket? Többek között e kérdésekre is választ vártak azok a vállalatirányítók, akik részt vettek a New York Palace által rendezett hagyományos üzleti reggelin 2018. október 5-én, melynek központi témája ezúttal a döntés volt.

 

Belső biztonság

„Ha nem tudatosítom a tudattalant, akkor az fogja irányítani az életem, én pedig végzetnek fogom hívni” – idézte Kral Jung svájci pszichiáter–pszichológus–analitikus gondolatait bevezető előadásában Ruszina István, az Invention Factory Developement ügyvezető igazgatója. A direktor arról szólt, hogy egy-egy döntés előtt ki kell alakítanunk a saját nézőpontunkat az adott helyzetről és feltenni magunkban a kérdést: mit szeretnék kapni döntésünktől, milyen következményeket várunk tőle. Emellett meg kell teremtenünk magunkban a belső biztonságot, mert az minél inkább létezik bennünk, annál könnyebb leküzdeni a változatlanság ösztönös vonzerejét. Hisz mindegyik döntés következménye változást jelent a korábbi helyzethez képest. Belső biztonságunkat a biztos érzelmi háttér jelenti. Az inspirációt magunkból kell merítenünk, s csak az érzések és vágyak tudatosításával jöhetünk rá arra, mi történik a tudatalattinkban. Mivel a döntési helyzet olykor nem akaratlagos, döntéseink során figyelnünk kell belső állapotunkra is. S azt is kérdezzük meg magunktól, vajon döntésünk vágyaink beteljesüléséhez vezet-e – fogalmazott az előadó vitaindítója végén.

 

A bizonytalanság, a biztonság, a félelem, az értelem és az érzelem voltak a kulcsszavak a panelbeszélgetés során, melynek moderátora Asztalos Róbert volt, a New York Palace Hotel és New York Kávéház ügyfélkapcsolati igazgatója, a rendezvény házigazdája. Gondolatébresztő kérdéseire öt cégvezető válaszolt, s a hallgatóság soraiban ülő vállalatirányítók számára minden bizonnyal tanulságosak voltak a feleletek, hiszen munkájuk során ők is gyakran állnak fontos döntési helyzetek előtt.

 

Csak bátran, merjünk!

Győrkő Zoltán, a BalaBit IT Security alapító-vezérigazgatója hisz a kognitív alapú döntésben. Az olyanban, amit a józan paraszti ész vezérel – tette hozzá szellemesen. Ezt később kiegészítette azzal, hogy ha nem érezzük magunkat biztonságban, döntő részben olyan döntéseket hozunk, amelyek célja, hogy annak eredményeként biztonságban legyünk.

Mosonyi Szilárd, az Invention Factory fejlesztési igazgatója szereti magát kellően biztonságban érezni, hogy saját belső változásain keresztül tudja a környezetét befolyásolni. Egy-egy döntés meghozatalakor bátornak kell lenni, s nem elég csupán struktúrákkal foglalkozni, azokba bele kell helyezni az egyes embereket is, elvégre velük kell folytatni új irányban a közös munkát – jegyezte meg.

 

Lampert György, az EuroBond alapító-ügyvezető igazgatója bevallotta: egy-egy döntés meghozatalakor főleg a társa elemez, ő inkább az érzéseire hagyatkozik, s a kettő kiválóan kiegészíti egymást.

Magyari Mariann, a Roche Business Support Directora azt tanácsolta, merjünk dönteni akkor is, ha később kiderül, annak eredménye nem lesz jó. Merjünk hibázni, ez is munkánk része, fel kell vállalni az esetleges rossz döntést is. Nem szabad, hogy a félelem befolyásolja döntéseinket.

Sok vezetőben ott van a félelem, de félelemből nem lehet építkezni – tette hozzá dr. Faragó Dániel Gergely, a Danubian Institute for Future Leadership alapító ügyvezetője. A félelem oka az lehet, hogy napjainkban hatalmas változásokat él át a munkakultúra. Változnak a munkavállalói és a vezetői szerepek, a féri–nő kapcsolat, a digitalizációnak mind nagyobb a hatása a munkafolyamatokban, a kommunikációban. Mindez egyszerre nagy bizonytalanságot szül, amit nehéz kezelni.

 

Stresszhelyzetben ne dönts!

Többen is megfogalmazták: stresszhelyzetben sohase döntsünk, mert rossz érzelmi állapotban nem tudjuk befolyásolni elkapkodott döntéseinket, s azok általában nem vezetnek eredményre. Épp ellenkezőleg, meditatív, ellazult állapotban jönnek a jó gondolatok, felismerések. Tudatos énünknek olykor nincs is rálátása a döntésre, az egyszer csak felmerül az agyban, mint eredmény. Az is hasznos lehet, ha másokkal megosztjuk döntésterveinket és meglátjuk, azok milyen hatást váltanak ki kollégáinkban, s meghallgatjuk véleményüket. A döntés felelőssége azonban a vezetőé, aki az esetek többségében mindig tud korrigálni, ha nem a legjobb megoldást választotta.

A beszélgetés végén érthető módon nem született döntés a döntésről, de az azt követő reggeli során az asztaloknál még ez maradt a központi téma.

(Illusztrációk: Pixabay)