Szentpétervár, a foci-vb csodás helyszíne

2018 nyarán nemcsak szépségéért, hanem izgalmas futballmeccseiért is  az érdeklődés középpontjában állt az Örök város.

 

Örök város, akárcsak Róma. Kincseivel messze földön híressé vált Szentpétervár. De azzal is, hogy legnagyobb képtárában, az Ermitázsban 70 macska őrködik az alagsorban. Ők védik ugyanis a vásznakat a csatornákból ki-kiruccanó, művészetpártoló rágcsálóktól. Felelősségteljes feladatukat Erzsébet cárnőtől, Nagy Péter lányától kapták, aki uralkodói rendeletben írta elő, hogy népes kandúrsereg vigyázza a drága képeket.

 

Hét vb-meccs a Kresztovszkij Stadionban

Oroszország 3-1-re legyőzte Egyiptomot a futball-világbajnokság A-csoportjában, 2018 június 19-én Szentpéterváron, a Kresztovszkij Stadionban. A 69 ezer néző befogadására alkalmas komplexum összesen hét mérkőzésnek adott otthont a vb idején. Többek között a bronzcsatának is július 14-én (a belgák az angolokat verték 2-0-ra).

Az épületet a város egyik legszebb panorámát nyújtó részére, a Kresztovszkij-szigetre építették fel 2017-re, az egykori híres Kirov Stadion helyére. A történelmi városnegyedtől nyolc kilométernyire fekvő létesítményhez a vb idejére elkészült metróvonallal juthat el a szurkoló, aki a találkozó előtt akár felkeresheti a szigeten található állatkertet vagy vidámparkot is.

 

 A büszke város

Oroszország második fővárosa a több mint ötmillió lakót számláló település. Főleg a moszkvaiak szemében. Szentpétervár lakói viszont szemrebbenés nélkül állítják: szépségét, eleganciáját és kulturáltságát tekintve Moszkva mögöttük kullog. Nagy Péter cár 1703-ban, a Néva mocsaras partjain hozta létre a várost, ablakot nyitva Európára. A történelmileg is fontossá vált folyó mellékágai és csatornái között, 44 szigeten épült fel a „vár”, pompás palotákat, nemesi kúriákat, templomokat, parkokat, múzeumokat, színházakat, koncerttermeket felsorakoztatva. Akinek ez is kevés, hagyja el a várost, és induljon egész napos kirándulásra Carszkoje Szelóba, Pavlovszkba vagy Petrodvorecbe, az orosz Versailles-ba. S ha jártas kicsit a történelemben, akkor útja során elgondolkozhat azon is, mit szenvedhetett a város a második világháború idején, amikor 900 napig állta a német hadsereg blokádját, és nem adta meg magát.

 

Büszke város ez. És gazdag is, hiszen mindene van, ami egy északi, tengermelléki metropolisz esetében elengedhetetlen. Kikötője, óriási hajóforgalma, Tengerészeti Akadémiája, Haditengerészeti Múzeuma. A matrózegyenruhás fiatalok csapatostul vonulnak a városban, igazi turisztikai látványosságai a Néva-partnak, a Palota térnek, a Nyevszkij Proszpektnek.

Ne kímélje magát, aki csak pár napra érkezik a városba, de az sem, aki hetekig vendégeskedhet itt. Minden áldott reggel vegye nyakába a várost, s amíg vonszolni bírja magát, menjen, sétáljon, ballagjon, járjon komótosan, ráérősen, ha pedig győzi a tempót, néha húzzon bele, hogy mindenkinél többet láthasson.

 

Lehorgonyzott múlt és jelen

Kezdje talán egy Néva-parti sétával. Vagy a Téli Palota előtt váltson jegyet egy sétahajóra. A folyóról nézve még festőibb a város, főleg kora reggel vagy este, sötétedés után, amikor felnyitják a hidakat, hogy az egész nap türelmesen várakozó nagy hajók kijuthassanak végre a tengerre. A Finn-öbölbe torkolló folyó sokaknak nyújt megélhetési forrást, a turistáknak pedig csodálatos közlekedési útvonal. A Szenátus épülete, az Angol rakpart, Nagy Péter cár fából készült háza, az Auróra (Hajnal) cirkáló, amely 1900-ban készült, de nem sokkal később már bevetésre indult az orosz–japán háborúba, 1917-ben pedig erről a hajóról adták meg az ágyúk a jelzőlövést a Téli Palota ostromának elkezdésére. Mára az Auróra is múzeum lett. A legénységi szálláshelyek ugyanúgy megtekinthetők rajta, mint a hajó fegyverzete és a forradalom különböző relikviái.

 

A közelben egy másik hajó, a Háromárbocos étterem horgonyoz, étlapján a legnépszerűbb orosz levesekkel, a káposztából készült scsível, a hús, uborka, olaj- és kapribogyó egyvelegéből főzött szoljankával vagy a páratlan borsccsal, ami után jöhet a pompás második fogás. Kaviáros blinitől a hússal vagy gombóccal töltött pelmenyiig, a vörös haltól a lazacon át a sós heringig bőséges a választék.

 

Korjuska: halkülönlegesség és szimbólum

Igazi népünnepély, amikor tavasz elején felúsznak a Balti-tengerből a Néván. Olyankor uborkaillat terjeng a város felett, s mindenki tudja, hogy ezt ők, a tízcentis halacskák okozzák, jelezve a tél végét. A Szemjanovszki hídnál, a Fontanka partján halpiac várja a környék lakóit, és a fél város ide jár, hogy korjuska kerüljön az ünnepi asztalra. Ez az egyik legdrágább és legfinomabb halfajta. 1705-ben Nagy Péter az orosz halak cárjának nevezte el. 2003. május 11-én, amikor a város fennállásának 300. évfordulóját ünnepelte, Szentpétervár elöljárói úgy döntöttek, ez lesz az a nap, melyet korjuska ünnepként jelöl a naptár. Utalva ezzel a Nagy Honvédő Háború ínséges időszakára is, amikor Pétervár lakóit a halak mentették meg az éhhaláltól. Bronzszobrot is kapott a hal, így lett végérvényesen a város szimbóluma.

 

 

Irány a Nyevszkij Proszpekt

Nyevszkij Proszpekt, vagy ahogy nekünk kedvesebb: a Néva sugárút. A Palota tértől az Alekszandr Nyevszkij-főkolostorig négy és fél kilométer hosszú. Ez a város ütőere üzletekkel, kávéházakkal, éttermekkel, csokoládémúzeummal, Dom knyigivel (Könyvesházzal), a Kazanyi székesegyházzal, a Mihajlovszkij-palotával, az Örmény templommal és a Dosztojevszkij Emlékmúzeummal.

 

Külön érdekesség a Gribojedov-csatorna partján álló Vérző Megváltó temploma, melyet a szovjet érában központi nagyraktárként használtak, így annyira lepusztult, hogy 30 évig tartott, míg rendbe hozták, s újra megnyitották.

A Gribojedov-csatorna és a Szadovaja utca között áll a Gosztyinnij dvor (kereskedőudvar, vásárcsarnok), ahol minden beszerezhető, ami egy „terülj, terülj, asztalkám!”-hoz elengedhetetlen, de még a legkülönbözőbb ajándéktárgyak is. A turisták Mekkája ez a ház. Amit nem kaptak meg a metrólejárónál, azt itt gyorsan megvehetik. A Lenin-rendtől az aranyozott ikonig, a matrjoska babától a borostyán ékszerekig, a szőrmeusankától a lepedő nagyságú tarka kendőkig, a gyöngytojásokig, a luxus karóráktól a Putyin arany arcképével ékesített iPhone-ig.

Egy másik, nagy becsben tartott, hatalmas ékszerdoboznak tűnő történelmi épület a Nyevszkij Proszpekt sarkán a Jeliszejev fivérek híres üzletháza, a város legfényesebb és legnagyobb választékot felvonultató csemegeboltja. Gránitból épült 1902 és 1903 között. Impozáns homlokzatával, pompás tornyaival, erkélyeivel valósággal kiköveteli magának a figyelmet. Allegorikus bronzalakjai a külső falakon a Kereskedelmet, az Ipart, a Tudományt és a Művészetet testesítik meg. A lenyűgöző szecessziós üzletházban nyitástól zárásig, vagyis délelőtt tíztől este tízig klasszikus zene szól a falak között. Sajtok, sonkák, sütemények, különleges ízesítésű italok kínálkoznak a vitrinekben, de kávézni, teázni is lehet itt, a terem közepén álló óriási ananászpálma alatt.

 

A leglátogatottabb híd

Tízpercnyi járásra a csodás delikateszbolttól a város és a világ egyik legszebb építménye, az Anyicskov-híd íveli át a Fontanka folyót, méghozzá olyan büszkén és olyan méltósággal, hogy időbe telik, míg az ember megszokja ezt a grandiózus látványt. 1715-ben Anyicskov hadmérnök Péter cár parancsára fahidat álmodott ide, az volt a város egyik bejárati diadalkapuja. 1841-ben egy másik mérnök új hidat építtetett. Szentpétervár történelmi központjának leglátogatottabb hídja ez. Szobrait P. K. Klodt alkotta 1841 és 1850 között. Ámulatba ejtő alkotás a négy kompozíció.

 

Ember és ló vad erejű párharca, amelyből ugyan az előbbi kerül ki győztesen, de csak heroikus küzdelem után. Féltették is a szobrokat a város lakói a második világháború idején. Gránittalapzatukról leszedve a közelben álló Anyicskov-palota kertjében ásták el, nehogy a németek kárt tegyenek bennük. A szobrok helyébe géppuskafészkeket állítottak…

 

Trendi esküvők fehér éjszakák idején

Végezetül egy-egy „mozgókép” a város régi és legújabb, trendi szokásai közül. Az orosz menyasszonyok városnéző sétára indulnak a boldogító igen kimondása után. A hivatalos esküvői ceremóniát követően valósággal nyakukba veszik a várost újdonsült férjükkel. Szentpéterváron a legtöbb házasságot a fehér éjszakák – a júniusi, nyári napforduló előtti és utáni hetek – idején kötik. Olyankor hófehér autóból szállnak ki hosszú, hófehér ruhájukban a hölgyek, és vagy egy híres emlékmű, vagy egy képeslapra illő templom előtt fényképezkednek. De vannak párok, akik kedvenc hídjukon néznek reménykedve a közös jövő elé, aztán átsétálnak a Palota tér diadalíve alá, hogy onnan küldjenek csókot a Győzelem istennőjének.

 

Ugyanezt megteheti az is, aki lóhátról szeretné üdvözölni a szépséges istennőt. A belváros szívében ugyanis lovat lehet bérelni – este tíz után. A sétalovaglás pedig egyre népszerűbb a turisták körében. Senki se lepődjön meg hát, ha a Nyevszkij Proszpekten egyszer csak azt hiszi, káprázik a szeme. Nem! A felcicomázott paripák patáinak kellemes zenéje már hozzátartozik az éjszaka hangjaihoz.

(Fotók: Pixabay, stadionfotó: Andrew Shiva/Wikipedia)