Búvárkodj a világ legjobb helyein!

Merüljünk az élményekbe a Vörös-tengertől Mexikón át a Maldív-szigetekig…

 

Amikor a búvár feje fölött összezáródik a tenger, elfelejt mindent. Úgy érzi, mintha mesevilágba csöppent volna, amely egyszerre lenyűgöző és eleinte talán még kicsit félelmetes is. Hogy átéljük a csodát, van, ahol elég csupán búvármaszkkal, sznorkellel (pipával) és uszonyokkal felszerelkeznünk, ám ha mélyebbre akarunk hatolni a tenger rejtelmeiben, érdemes megtanulni a légzőkészülékes merülést. Ez utóbbitól sokan tartanak, pedig a búvárkodás, ha minden előírást betartunk, biztonságos sport, mely ráadásul hatalmas élményt nyújt!

 

 

Az Open Water Diver fokozat – mely olyan, mint egy jogosítvány az önálló merüléshez – gyakorlati vizsgáit akár öt nap alatt, egy tengerparti nyaralás alkalmával is le lehet tenni.

Íme néhány, kezdő és haladó búvároknak egyaránt élményeket tartogató úti cél.

 

Vörös-tenger: víz alatti színkavalkád

Kezdő búvároknak ideális a Vörös-tenger, amely tavasztól késő őszig olyan, mint egy akvárium: csodálatos kék vize 26–27 Celsius-fokos, ellátni benne akár 40–50 méterre is, a korallzátonyok és a halak pedig a szivárvány minden színében pompáznak. Ha valamiért nincs merszünk vagy lehetőségünk légzőkészülékkel merülni, az egyiptomi Hurghadában és az izraeli Eilatban már a parthoz közeli, a sznorkelezők számára is könnyen elérhető, barátságos zátonyok is csodás látványt nyújtanak. Ha azonban természetes közegükben szeretnénk megfigyelni a nagyobb állatokat, például az óriásteknőst vagy a ráját, akkor mindenképpen érdemes a parttól egy–két órányi hajózásra található zátonyok egyikét felkeresnünk.

 

Sokak számára a legnagyobb élmény a delfinekkel találkozás, amelyre minden esélyünk megvan a Vörös-tengerben. A játékos állatok, ha kedvük van, odaúsznak hozzánk, és pajkosan utánozzák mozdulatainkat. Eilatban a Dolphin Reef különleges tengerparti rész, ahol a jámbor, oda született delfinekkel akár együtt is úszhatunk – de hozzájuk érni nem szabad.

 

Hajós búvárszafari Szudánban

Ha valaki hatalmas rajokban úszó cápákat és szinte érintetlen merülőhelyeket keres, érdemes egészen Szudánig utaznia! Egy búvárszafarin, ahol általában egy héten át hajón lakunk a Vörös-tengeren, a turistaparadicsomokban már ritkaságszámba menő állatokat lehet látni, és esténként akár a fedélzeten, a csillagok alatt tudunk aludni, teljesen egybeolvadva a természettel. A szafarikon naponta négyszer is merülhetünk – a legelső csobbanás kora reggel van, amikor a legzavartalanabb a tenger élővilága.

 

Az utolsó, éjszakai merülés során pedig sok olyan állatot is láthatunk, amelyekkel napközben ritkán találkozni; lámpánk fénye vadászó polipokat és murénákat világít meg a sötét tengerben.

 

Mexikó: cenoték és cetcápák

A dél-amerikai országban feltétlenül érdemes felkeresnünk a világhírű cenoték egyikét az évente számos búvárutat szervező Törteli Róbert búvároktató szerint. A cenote név beszakadt, édesvízzel teli barlangtermet takar, amely felül teljesen vagy részben nyitott, így olyan is merülhet itt, akinek nincs barlangi búvár képesítése. Ráadásul a vízhőmérséklet 26–27 Celsius-fok. Itt nem az élővilág lélegzetelállító, hanem a látvány: ahogy a cenoték vizét átsüti a Nap, és megcsillan a cseppköveken.

 

Hatalmas élményt jelent a cetcápák vándorlása is. A Cancúntól mintegy egyórás hajóútra lévő Isla de Mujeresnél nyaranta több száz cetcápa gyűlik össze az ebben az időszakban megszaporodó planktonok, a fő táplálékuk miatt. A világ legnagyobb hala akár 5–10 méteresre is megnőhet, ennek ellenére semmilyen veszélyt nem jelent az emberre.

 

Maldív-szigeteki mantaráják

 

A szigetcsoport egyik különlegessége, hogy több zátonya is a mantaráják tisztogató állomásaként szolgál. Ezeken az úgynevezett „manta point”-okon a búvárok megfigyelhetik az akár kilencméteres úszófesztávolságú mantarájákat, ahogyan átengedik magukat a tisztogatóhalaknak. Az egyik legszebb látványt nyújtó ilyen állomás a Lankan Manta Point, melynél májustól novemberig érdemes merülni. Törteli Róbert szakértő szerint januárban, februárban a déli, nyáron pedig az északi szigetekre érdemes búvárszafarira mennünk.

 

Védjük a korallt!

Ha stressz éri a korallt, kifehéredhet és végül elpusztulhat. A korallzátonyok a tengeri élővilág körülbelül negyedének nyújtanak otthont, és 500 millió embernek nyújtanak megélhetést a halászat révén. Ezért is létfontosságú ennek a törékeny ökoszisztémának a védelme. A korallzátonyok épségét fenyegeti a környezetszennyezés és a túlhalászat, a klímaváltozás és az extrém ár–apály jelenség is. Amit mi tehetünk a korallok védelmében:

– Soha ne érintsük meg, ne törjük le a korallt! (Ez saját testi épségünk érdekében is betartandó szabály.)

– Búvárként vigyázzunk arra, hogy uszonyunkkal se rúgjunk a zátonyba!

– Igyekezzünk méltányos kereskedelemből származó halat fogyasztani, étteremben ne rendeljünk cápát, valamint korallzátonyról származó más halakat!

– Lehetőleg ne használjunk műanyag zacskót és szívószálat, amelyek a tengerbe jutva, rengeteg szenvedést okozhatnak a tengeri élőlényeknek.

 

Bali: háromezer faj + egy hajóroncs

Amikor a Magyarországról könnyen elérhető Egyiptomban a víz lehűl, és szeles az idő, Indonézia ideális választás a búvároknak. Az itteni vizek háromezer fajnak adnak otthont, itt van a világon a legváltozatosabb tengeri élővilág. Ráadásul a szárazföldön is számos látnivaló várja a turistákat. A Komodói Nemzeti Park, Raja Ampat, a Gili-szigetek és Lombok felkeresése ajánlott. Törteli Róbert szerint az Indonéziához tartozó Bali szigete a legjobbat nyújtja a búvároknak: jól kiépült bázisokat, decembertől márciusig 28–29 Celsius-fokos vizet és csodálatos természetet. A világ egyik legjobb roncsmerüléseként tartják számon a Tulombenben található USS Liberty hajóroncsot. Különlegessége, hogy a búvárok a partról besétálva közelíthetik meg a homoklankán pihenő hajót, melynek van sekélyebben és mélyebben fekvő része is, így mind a kezdő, mind a haladó búvároknak élményteli a merülés.

 

Galápagos-szigetek: érintetlen természet

 

Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetcsoport az egyik utolsó hely a Földön, ahol még szinte érintetlen a természet. A szárazföldön és a tengerben is olyan fajok élnek itt, amelyek máshol nem találhatóak meg. A búvárszafarikon pingvinekkel, medvefókákkal és ritkaságszámba menő tengeri leguánokkal is együtt úszhatunk. Sőt, néha még bálnát is látni. A szárazföldi és vízi állatok is közel engedik magukhoz az embert, és hogy ez így is maradjon, a szigetcsoport teljes területét védetté nyilvánították, a turisták számát pedig korlátozzák. Csak szervezett utazás keretében lehet ide látogatni.

(Fotók: Törteli Róbert, Végh József)