Steven Spielberg virtuális valósága

A Ready Player One című filmben Hollywood egyszerre teremt álmot és rémálmot.

 

Valóságos látványorgia tárul elég két órában Steven Spielberg legújabb sci-fijében, a 175 millió dollárból készült Ready Player One című alkotásban. A 72. évében járó rendező úgy játszik velünk, mint ahogy a legtöbb fiatal a virtuális videojátékokban. Vannak játékosok, versenyzők, jók és gonoszak, akik egyaránt otthonosan mozognak a virtuális térben. Aki még életében nem játszott számítógépes játékot, aki még soha nem húzott magára virtuális szemüveget, hogy elmerüljön egy virtuális térben, az ne erre a filmre üljön be a moziba – mondják majd sokan. De éppen ellenkezőleg! Az is bátran megnézheti a filmet – pláne 3D-ben és IMAX-teremben –, hogy lássa, érzékelje, átélje, milyen is egy ilyen virtuális játék. Aki pedig alkalmanként vagy rendszeresen kalandozik a hétköznapokon a virtuális valóságban, annak gyerekjáték lesz felfogi, átélni, élvezni ezt a mesét, amely azonban jóval több mint mese.

 

A digitális univerzum oázisa

Ernest Cline 2011-es, magyarul is megjelent, elképesztő sikert aratott regénye mára a popkultúra ikonikus művévé vált. Aki olvassa, maga elé képzeli a történéseket, aki történetét filmen látja, hagyja, hogy más vetítse elé saját fantáziáját – éppen úgy, mint a képzeletbeli virtuális játékokban. Azokban a játékokban, melyek a sztori szerint 2044-ben már beszippantották Amerikát. Az emberek lepusztult ócskavastelepeleken élnek, szörnyű körülmények között. Ám mindez nem számít, mert mindenkinek van egy nagy szemüvege, melynek közvetítésével a maga választotta avatárjával ott lehet a képzeletbeli játékmezőben, valóságként élve meg létét az OASIS-ben – a digitális univerzum oázisában. A szörnyű valóságot sutba vágva mindenkit beszippant a korlátlan lehetőségeket teremtő virtuális lét, az emberek oda belépve bármilyen testet magukra ölthetnek. Szinte ott élik életüket, az hat érezelmeikre, amik velük ott történnek, amit ott élnek át, amit ott cselekednek. Ez az átélhető álvilág jelenti számukra az egyetlen örömforrást a munkanélküliségtől és túlnépesedéstől sújtott valódi világból kiszakadva.

 

Az élet a tét

Amikor az OASIS-t feltaláló és a céget alapító James Halliday meghal, a végrendeletéből kiderül, hogy elrejtett néhány titkot a rendszerben. Aki ezekre rátalál, mesés gazdagságot nyerhet. Ennek elnyerésében bízik az Ohio állambéli Columbus lepukkant városában élő, 18 éves Wade is, aki csaknem egész életét e játékban töltötte. Ő is nekivág a kalandnak, és nem törődik vele, hogy már az élete a tét. Ám nemcsak az, amelyiket a játék számára használ, hanem a valódi is. Ugyanis egy óriáscég megpróbálja hatalmába keríteni az OASIS-t. Wade és négy társa egy idő után már azért akarja megnyerni a versenyt, hogy ezt megakadályozza.

Szemkápráztató képekkel és hanghatásokkal találkozhatunk a két óra során, nem győzzük kapkodni a fejünket a fantasztikus szín és fénykavalkádban. Még a videojátékokon edzettek számára is bámulatos a látvány. Ennek megalkotásában az Industrial Light & Magic és a Digital Domain céges számítógépes nagymesterei vettek részt. Érdekesség, hogy Spielberget a virtuális valóság (VR) eszközei a rendezésben is segítették: VR-szemüvegben járta be a digitális díszleteket, és így talált ki minden beállítást.

 

A két látnok

Steven Spielberg: „Ernest Cline egy látnok, és úgy vélem, hogy a jövő, amit a regénye felrajzol, nincs messze a megvalósulástól.”

Ernest Cline: „Steven Spielberg csodálatos filmjein nőttem fel, és ha ő nincs, ezt a könyvet nem tudom megírni.”

Íme, így hat egymásra a két alkotó, a két látnok.

A rendező hozzáteszi: „Ha elmenekülünk a valóság elől, a valódi emberi kapcsolatokról is lemondunk. Ez a történet napjaink társadalmi jelenségeire is reflektál.”

Miután Spielberg elolvasta a forgatókönyvet, majd a regényt, az íróval és Zak Penn társforgatókönyvíróval együtt dolgoztak tovább a forgatókönyvön. „Volt, amit összevontunk, volt, amit elhagytunk, de a történet lényege nem változott – mondja Cline. – Amikor a rajongók a filmről kérdeztek, mindig azt mondtam neki, ne aggódjanak: Steven Spielberg neve garancia a minőségre.”

„A könyv rengeteget hivatkozik a nyolcvanas évekre, és azon belül az én filmjeimre is – említi Spielberg. – Nem akartam ilyen önreklámot, úgyhogy ezeket kegyetlenül kiirtottam. Viszont számos utalást megtartottunk más filmesekre, divattervezőkre és a korszak egyéb meghatározó egyéniségeire.”

 

A film főszereplője Tye Sheridan, a játékot megalkotó tudóst az a Mark Rylance alakítja, aki Oscar-díjat köszönhet Spielbergnek a Kémek hídja című filmben játszott szerepéért. Az operatőr Janusz Kaminszki (aki a Schindler listája és a Ryan közlegény megmentése című filmekért kapott aranyszobrot). A zeneszerző Alan Silvestri, aki többek között a Vissza a jövőbe trilógia és a Forrest Gump muzsikáját is jegyzi.

Észak-Amerikában és Magyarországon egyaránt 2018. március 29-től látható az egyszerre dermesztő és szemkápráztató mű.

Hogy ikonikus lesz-e, azt a jövő dönti el.

A valóságos, nem a virtuális.

A film előzetesét lásd itt!